Bogács

Bogács Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 km-re, Egertől 18 km-re keletre található a Bükk-hegység kiszélesedő völgyében. A Hór és a Szoros-patak völgyének találkozásánál fekszik. Bogács a nemzetközi hírű termálfürdőjéről, valamint borkultúrájáról ismert.

A települést 1248-ban említik először, Bogach néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban birtokaik nagy része az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, csak a 18. században népesült be újra.

Bogács település autóval, busszal és vonattal egyaránt megközelíthető, Mezőkövesden át.

Bogács látnivalók

Szent Márton Műemléktemplom

A község 1248-as írásos említésekor már állt a Szent György tiszteletére emelt templom. A mai templom egy egy régebbi templomnak az alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. A főoltáron ívül ekkor két mellékoltára volt, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére.Szent Márton Templom - BogácsAz 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjeként. Ezek a források a 13. századot jelölik meg a templom építési idejével kapcsolatban, és megjegyzik, hogy körülötte temető volt, fallal körülvéve. 1730 és 1739 között két harangot öntöttek a hívek Szent Márton tiszteletére, majd 1758-ban Kálmán János kanonok küldött egy nagy harangot a templom részére. Ekkor már orgonája volt a templomnak, és megtalálható a keresztelőkút a rajta lévő Keresztelő Szent János szobrával.Szent Márton templom - Bogács1824-ben készült el a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra. 1972-ben a templom az Országos Műemlék Felügyelet előírásai szerint megújult. 1984-ben új sisakot kapott a torony. 1992-ben nyerte el a szentély a mai alakját.

Kilátó

A Bogács fölé magasodó dombtetőn álló kilátóról láthatjuk Bogácsot és a környék településeit, megcsodálhatjuk a panorámát a Bükkaljára. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépségében, dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-borsodi mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.Bogács - kilátóA millennium évében épült, hatszögletű kilátó magasságát nem lépcsők adják, hanem a domb amire épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. Még a község területén, a Tájháztól nem messze áll.

Bogácsi termálfürő

A kőolajkutatással feltárt 72 celsius fokos termálvizet 480 méter mély kutakból nyerik. Ezen természeti adottság kihasználásával létesült a termálfürdő, mely medencéivel télen-nyáron várja vendégeit. A fürdő területén hat gyógyvizes medence, kettő gyermekpancsoló, egy feszített víztükrű úszómedence, valamint egy Jurta medence áll a vendégek rendelkezésére. Ezen felül egy EU szabványos játszótér is található a kültéri részen.Termálfürdő - Bogács2001-ben nyilvánították a termálvizet gyógyvízzé, mely hatékonyan elősegíti a reumatikus, ízületi, mozgásszervi betegségek gyógyulását. Légcsőhurutok, nőgyógyászati, epe és májbetegségeknél, valamint törések utókezelésénél is alkalmazható.

A vendégeknek lehetőségük van az éjszakai fürdőzés különleges élményét is kipróbálni. A gyógyvizes medencék egész évben, az úszómedence és a gyermekpancsoló május 16-tól szeptember 15-ig üzemel.

Cím: Bogács, Dózsa György út 16.

Cserépi úti pincesor

Bogács a Bükkaljai Borvidék egyik legjelentősebb központja. A Bükk vonulata észak felől védi meg a hideg szelektől, és kedvező mikroklíma alakul ki a déli, délnyugati lejtőkön. A termőhelyi adottságok kiválóak. A Bükkalja borai hasonlóak az egriekhez, de valamivel magasabb a savtartalmuk. A borok száraz és félszáraz minőségben készülnek, de az újabb fajtákból félédes borok is megtalálhatóak.

A Bükkaljai Borvidék fontosabb településein az utóbbi években nagy arányú pinceépítkezések kezdődtek. A dombokon tufába vájt, sajátos hangulatú borospincék várják a látogatókat. Bogácson a legismertebb a fürdőhöz közeli, Cserépi úti pincesor.Cserép úti pincesor - BogácsAz évszázados pincesorokat úgy bővítik és korszerűsítik, hogy megfeleljenek az egyre növekvő turizmus igényeinek. A pincesor gyakran különböző fesztiváloknak is helyet ad.

Tájház

A Bogácsi Tájház 140 éves, az egyik legrégebbi palóc parasztház Bogácson. A 19. század végén épült parasztház szoba-konyha-kamra beosztású, melyhez kecskeistálló is tartozik. A tájház a földnélküli parasztemberek életkörülményeit mutatja be, korabeli berendezésekkel. Bogácsi tájházA ház egyetlen bejárata a középső helyiségbe, a pitvarba vezet, a többi helyiség ezen keresztül közelíthető meg. A döngölt földű szoba az egyetlen fűtött helyiség, itt található a búbos kemence. A szoba berendezése korhű. A Bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.

A második helyiség a pitvar, azaz a konyha. Legérdekesebb látnivalója a ma is működő szabadkémény. A pitvar tűzhelye a kemence szája előtti padka, ahol cserépfazékban vagy vaslábon főtt az étel. A harmadik helyiség a kamra, mely tárolásra szolgált, de hálókamraként is funkcionált.

Cím: Bogács, Szomolyai u. 7.

Kaptárkövek

A Bükkalja térsége régóta lakott, erre bizonyíték a Cserépfalu határában, a Suba-lyuk barlangból előkerült 60-70 ezer éves neandervölgyi ősember leletek. A környéken élt állatok csontjaival és tűzhelymaradványokkal együtt őrződtek meg. Az első komolyabb, mai napig fennmaradt, jól látható nyomot valószínűleg a kora-népvándorlásban itt megjelenő ismeretlen népesség hagyta, akik a Bükkalja 72 riolittufa-tornyába mintegy 473 sziklafülkét faragtak. E különleges földtani és régészeti-néprajzi értékeket képviselő sziklaalakzatok a kaptárkövek.kaptárkövekA kaptárköveket a természet és az ember közösen alkotta meg. A kaptárkövek oldalában fülkék helyezkednek el, és olyan vakablakokra emlékeztetnek, amelyek felfelé keskenyednek, többnyire boltozatosan záródnak. A fülkék rendeltetéséről még napjainkban is megoszlanak a vélemények. A néphagyomány egységes emléket nem őriz róluk. A fülkékben valószínűleg a késői vaskorszakban egy itt lakó kelta eredetű néptörzs elégetett halottainak hamvait tartalmazó urnáit helyezték el.

Bogács határában a Hintóvölgyben található egy ötfülkés kaptárkő.

Horgásztó

A Szoros patak felduzzasztásával a fürdőtől 300 méterre létesült 26 hektáros mesterséges tó ma horgászparadicsom. A tóban telepített halak horgászhatók: csuka, ponty, keszeg, amur. Telelő telepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye a költöző madarak közül a hattyúnak, vadlibának.horgásztó BogácsA horgásztó kulturált vízparttal, főzési lehetőséggel, esőbeállókkal és pihenőpadokkal rendelkezik, ezzel kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosítva nemcsak a horgászoknak. Mivel a tó víztározó, a vízszint hirtelen emelkedésével számolni kell. A tóban fürdeni tilos, és semmilyen járművel sem járható.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

1 × négy =