Szeged

Szeged városa Csongrád megyében (Dél-Alföldi régió) található, megyei jogú város. Magyarország negyedik legnépesebb városa, Csongrád megye székhelye. Magyarország egyik gazdasági és kulturális központja, egyetemi város.
Az ország déli határához közel, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál fekszik, Budapesttől 162 km-re.
Lakosainak száma: kb 169.000 Fő, területe: 281 km2.

Szeged történelmének és mai városképének egyik legmeghatározóbb esemény az 1879-es árvíz. Az épületek többsége az árvíz során elpusztult, a mai épületek jórésze az árvíz után épült. Szeged egységes, eklektikus stílusban épült belvárosa hamar a turisták kedvencei közé került.
Szeged nem csak pusztulást kapott a Tiszától, hanem élelmet is, hiszen a halban gazdag folyó a halászoknak a biztos megélhetést jelentett. A legváltozatosabb halételekkel találkozhatunk a város és a környék halászcsárdáiban, de a leghíresebb mégis a szegedi halászlé.


Szeged Látnivalói

Széchenyi tér

A Széchenyi tér szeged belvárosában található négyszög alakú, 50 087 m2 területű parkosított, a forgalom elől részlegesen elzárt tér, mely rendszeresen szolgál ünnepségek, vásárok, fesztiválok helyszíneként.
Közép-Európa egyik legszebb terét évszázados platánfák, császárfák, pompás virágzatú magnóliák és több más különleges növény, szökőkutak és szobrok teszik különlegessé.
A Széchenyi tér a Kárász utca folytatása, megjelenését a XIX. század végén uralkodó eklektika határozza meg.
A tér eredeti neve Szabadság tér volt, Széchenyi István halála óta (1860) viseli mai nevét.


Városháza

A Szegedi városháza jelenlegi épülete a Széchenyi téren már a harmadik épület. Az első városháza még 1728-ban épült, mely jóval szerényebb kivitelű volt ezért idővel alkalmatlanná vált a hivatalok elhelyezésére.
A másodikat, melynek alapterülete megegyezett a mostaniéval Vedres István tervei alapján építették 1799 és 1804 között. A szegedi nagy árvizet követően a belvárost fel kellett tölteni, emiatt az épület túlságosan alacsonnyá vált. A városháza meglévő alapfalaira új emeletet építettek, majd eklektikus-neobarokk stílusban alakították át Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján.

Városháza - Szeged

Városháza-Szeged

Az Új Városházát 1883-ban I. Ferenc József avatta fel. A lépcsőház középső ablakát a király híres mondása díszíti: Szeged szebb lesz, mint volt.
A közgyűlés termében mennyezetfreskó található, melynek közepén angyalok ragadják magasba a város címerét. A szegedi városházát és Csongrád megyei levéltárat a Velencei híd mintájára készült Sóhajok hídjaköti össze, melyet Ferenc József tiszteletére építettek.
A Szegedi Városháza különleges hangulatú udvarán nyaranta zenei és színházi programok várják a közönséget.


Fogadalmi Templom

Szeged mai városképét jelentősen meghatározza az 1879-es nagyárvíz, melynek levonulása után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális katolikus templom megépítésére. Ennek eredmény az azóta Szeged jelképévé vált Fogadalmi templom. A döntés még 1883-ban megszületett, de az építkezés csak 1913-ban kezdődött meg, mert a templom eredeti helyén a 18. századi barokk Dömötör templom állt, melynek plébánosa hevesen ellenezte az épület lebontását.

A Fogadalmi templom tervezésének feladatát Schulek Frigyes kapta meg, amit költségessége miatt Foerk Ernő módosított. Az építkezés ugyan 1913 nyarán elkezdődött, azonban egy év múlva az első világháború miatt abbamaradt, amit csak 1923-ban folytattak. A régi épületet 1925-ben bontották le teljesen, aminek egyik tornyából előkerült egy, a téren még ma is látható középkori eredetű Dömötör kápolna. A Dómot végül 1930. október 24-én szentelték fel, a Szegedi Dóm az egyetlen XX. században épült székesegyház Magyarországon.

A Magyarok Nagyasszonya székesegyház méreteit tekintve az ország negyedik legnagyobb temploma, ötezren férnek el benne.A tornyai magassága: 81 méter, a kupola külső magassága: 53,6 méter, a templom legnagyobb külső hossza: 80,8 méter, szélessége a kereszthajónál: 51 méter.
Fogadalmi Templom A templom tornyaiban található harangok közül a legnagyobb (Hősök harangja) a Tisza felöli toronyban található, mely öntésekor az ország legnagyobb harangja volt, súlya: 8537 kg. Építészetileg vegyes stílusú, román, gótikus, és keleties-bizánci elemek keveredése jellemzi. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A templomba belépve rögtön feltűnik a gazdag faldíszítés. Megtekinthetjük továbbá Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszerét, egy 9040 sípos orgonát, valamint az alföldi szűrbe és szegedi papucsba öltöztetett Madonna-ábrázolást a szentély mennyezeti mozaikján, és Fadrusz János – Krisztus a keresztfán – című szobrát, mely 1900-ban elnyerte a Párizsi Világkiállítás fődíját.


Dóm tér

A Szegedi Dóm tér 12.000 m2-es nagyságával megegyezik Velencei Szent Márk tér méretével. Az elegáns, letisztult stílusú tér Rerrich Béla tervei alapján épült fel 1928-1930 között. Szeged leghíresebb terének legmeghatározóbb épülete természetesen a Fogadalmi templom, mely előtt a Szentháromság szobor található. A tér keleti és déli oldalán egyetemi intézmények, míg nyugati oldalán a püspöki palota, a hittudományi főiskola és az egyházmegyei múzeum található.
Dóm tér

Dóm tér

Dóm Tér


Árkádjai alatt a Nemzetközi Emlékcsarnok több mint száz szobra emlékeztet a magyar történelem, a tudomány, a művészet kimagasló alakjaira. Legelőször 1931-ben rendezték meg a Dóm előtt a Szegedi Szabadtéri Játékokat.


Szent István tér és a víztorony

A Szegedi Szent István téren található az ország első vasbetonból készült víztornya, mely egy ipartörténeti különlegesség. A Zielinski Szilárd által tervezett torony 1004,8 köbméter víz befogadására alkalmas, 1904-ben épült fel és a mai napig az eredeti funkcióját szolgálja. A szegediek által csak Öreg Hölgynek nevezett víztorony belsejében egy Foucault inga függ, mellyel bizonyítható, hogy a föld forog a saját tengelye körül.
A víztorony magassága a zászlórúddal együtt 54,9 méter. A tornyot 2006-ban felújították, melynek során a Szent István tér is teljes egészében megújult.

Szeged víztorony

Szeged víztorony

Tartószerkezeti szempontból a víztorony két fő részből áll. Az egyik része egy 15,4 méter külső átmérőjű medence, ami az alsó vasbeton lemezével a toronyszerkezet gerendázatára fekszik fel, de ettől eltekintve a víznyomásból származó igénybevételeket a toronyszerkezettől függetlenül viseli el.
A másik tartószerkezeti rész a torony oszlopokból és gerendákból összeépített tartórendszere, amely mint forgásszimmetrikus térbeli rúdszerkezet működik.

A Szent István téri víztorony alapvetően Szeged vízellátó rendszerének szerves része, de emellett kilátóként is funkciónál, valamint akusztikája lehetővé teszi hangversenyek rendezését is.

A víztorony nyitvatartása: Április 1, és október 31 között, havi egy alkalommal, a hónap minden első szombatján 10-16 óra között.
A víztorony megtekintése belépőjegy vásárlásával lehetséges.


Móra Ferenc Múzeum

Szeged egyik legimpozánsabb épülete neoklasszicista stílusban épült 1896-ban, a városi múzeum és a Somogyi-könyvtár számára. A múzeumi és a könyvtári együttes intézményt Közművelődési Palotának nevezték el. A múzeum és a könyvtár 1950-ben különvált, azonban egy épületben maradtak. A könyvtár végül 1984-ban új helyre költözött a Dóm térre.
Móra Ferenc Múzeum
A múzeumban régészeti kiállítást, szegedi mesterségeket bemutató néprajzi kiállítást, patikatörténeti bemutatókat és állandó képzőművészeti gyűjteményt tekinthetnek meg a látogatók. Az állandó kiállítások között szerepel a Móra Ferenc személyes tárgyaival berendezett emlékszoba.

Cím: Szeged, Roosevelt tér 1-3.


Szegedi Nemzeti Színház

A félköríves homlokzatú, eklektikus neobarokk épület 1883-ban épült Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cégének tervei alapján. A színház két oldalán falfülkékben Katona József és Erkel Ferenc szobrai láthatók, melyek különlegessége, hogy Tápai Antal szobrászművész a helyszínen készítette el őket.
A Szegedi Nemzeti színház 1885. április 22-én leégett, de helyreállításról gyorsan gondoskodtak, így 1886. október 2-án már át is adták az újjáépített színházat. A legutolsó rekonstrukció 1978-tól 1986-ig tartott.
Szegedi Nemzeti színház
A 680 fős befogadóképességgel bíró színház három tagozattal – opera, tánc és dráma – rendelkezik, két játszóhelyen. A közelben található Kisszínház (Horváth Mihály utca) a drámajátszásnak és a Szegedi Kortárs Balettnek ad helyet 281 férőhellyel.


Szegedi vadaspark

A szegedi vadaspark a belvárostól 2,5 km-re fekszik egy 44 hektáros erdős környezetben, mely egy egész napos program is lehet a látogatók számára. A vadaspark 1985-óta működik, látogatókat azonban csak 1989-óta fogad. Elsősorban ritka, veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, melyek földrajzi elterjedésük szerint vannak bemutatva, törekedve arra, hogy természetes életkörülményeket biztosítsanak az állatok számára.

A szegedi állatkertben olyan különleges állatok is megtalálhatóak, mint a dél-amerikai karmosmajmok, a hópárducok, a sörényes hangyászok, rozsomák, fossza.
A természetvédelmi mentőközpontként is müködő szegedi vadasparkban fogadják a sérült, elárvult, egyébként vadonélő állatokat. Az állatkert az év mindennapján látogatható, ahol zoopedagógiai foglalkozásokkal, látványetetésekkel, és alkalmanként éjszakai túrákkal is kedveskednek a vendégeknek.


Fűvészkert

A 17 hektáros füvészkert szeged déli részén található a Szegedi Tudományegyetem fenntartásában, oktatási és kutatási célokat is szolgáló, de a nagyközönség számára is elérhető gyűjteményként. Két különlegessége a dél-kínai ősfenyő és az indiai lótusz.
A kert rendszerezetten mutatja be a gazdasági jelentőségű fajokat, a gyógy- és fűszernövényeket, a rost és élelmiszernövényeket, valamint részt vesz a védett növények megóvásában.

A Füvészkertben található többek között egy igen változatos kaktuszgyűjtemény, melynek a kert üvegházai biztosítanak megfelelő atmoszférát, valamint fenyőgyűjtemény, édesvízi tavak, melyekben nyaranta tavirózsák nyílnak.

Cím: Szeged, Lövölde utca 42.


Erzsébet liget

Az Erzsébet liget szeged legnagyobb parkja, Újszegeden a belvárosi híd vonalában található. A mai liget helyén burjánzó ősvadont egy császári tiszt, báró Reitzenstein Vilmos és katonái alakították át 1858-ban.
A Liget híd felőli végénél a Szent Erzsébet templom található, ami mellett egy szökőkúttal díszített pihenőteret alakítottak ki.


Klauzál tér

A Klauzál tér eredeti nevén Széchenyi tér Szeged belvárosának klasszicista stílusú tere. A tér közepén Kossuth Lajos egész alakos bronzszobrát tekinthetjük meg, melyet 1902-ben avattak fel. A kárász utca és a Klauzál tér 2004-ben történő felújítása után Európa Nostra díjat kapott. A tér névadója Klauzál Gábor miniszter negyven évig lakott a téren, a mai Klauzál tér 8. szám alatt.Klauzál tér szeged
Kossuth Lajos itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849-ben, a ma is látható Kárász ház erkélyéről (Klauzát tér 5), valamint a Károlyi kormány itt kiáltotta ki megalakulását 1919-ben. A Kárász ház előtt a Milleniumi díszkút áll, Tóbiás Klára alkotása, mely az Árpád-házi királyoknak állít emléket. A teret a forgalom elől elzárták, így kizárólag gyalogosan használható.


Dugonics tér

A Szegedi dugonics teret, mely a nagy árvízet megelőzően búza piacként üzemelt, Dugoncsi András pap-tanárról nevezték el, aki az első magyar nyelvű regény írója volt. A téren felállított szobra volt szeged első köztéri szobra. Vele szemben található zenélő szökőkutat 1979-ben adták át, mely a szegediek kedvenc találkozó helye, és a nagy árvíz századik évfordulójának alkalmából lett elkészítve.
Dugonics tér
A tér keleti oldalán találjuk a Szegedi Tudományegyetem épületét, mely 1873-ban épült. Korábban a József Attila Tudományegyetem központi épülete volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

négy × négy =