Baja
Baja település Bács-Kiskun vármegyében, a Duna bal partján fekszik. A megye második legnagyobb települése fontos közlekedési csomópont, gazdasági, kulturális és oktatási központ.
A Budapesttől 160 kilométerre fekvő település három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság, és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál, a Duna és a Sugovica partján épült.
A település első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű lehet, valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta. Baja a török hódoltság alatt a Bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A török idők végére elnéptelenedett, majd katolikus horvátok, bunyevácok, délszlávok, katolikus németek, szerbek és magyarok népesítették be.
Baja város címerének története több mint 300 évre nyúlik vissza. A települést I. Lipót császár 1696. december 24-én mezővárosi rangra emelte. Pecsétjét is valószínűleg ekkor kapta, amely az első emberpárt ábrázolja a paradicsomi almafa alatt. A címer oromdísze a leveles korona, melynek kör alakja a tökéletességet, a világmindenséggel való szoros kapcsolatot jelképezi.
A bajai halászlét és a környék borait évről évre sok ezren kóstolják meg a halfőző fesztiválon és a vendéglőkben. Természeti kincsei, látnivalói komoly idegenforgalmi vonzerőt jelentenek a városnak. Mintegy negyven műemlék és városképi jelentőségű épület található a városban.
Kikapcsolódásra a holtágak és az árnyas vízpartok kiváló fürdési, illetve horgászási lehetőséget kínálnak.
Petőfi sziget
A Petőfi sziget a bajaiak Margit szigete. A belvárosból a Sugovicán átívelő hídon érjük el, ahol kajakot, kenut bérelni, fürdőzni vagy horgászni lehet, a híd lábánál pedig vendéglők sora várja a látogatókat.
Keleti oldalról a Sugovica, nyugati oldalról a Türr István-átvágás vize határolja. Eredetileg a Pandúr-sziget északkeleti része volt. A sziget számos rendezvénynek ad otthont.
Gemenc
A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.
Területe közigazgatásilag túlnyomórészt Tolna, kisebb részben Bács-Kiskun vármegyéhez, földrajzilag a Sárköz kistájhoz sorolható, természetvédelmi szempontból a Duna–Dráva Nemzeti Park területének része. Ez Magyarország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége 7 kilométer. Elhelyezkedés szempontjából a hozzá két legközelebb álló város, Baja és Szekszárd között terül el.
Baja látnivalók
Szentháromság tér – Baja
Baja egyedülálló főterét gyakran a velencei Szent Márk térhez hasonlítják. Az egyik legmaradandóbb emlékkép a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára és a szemközti Petőfi-szigetre. Egyedi bazaltkocka burkolata túlélte a szocializmus túlzott erőszakos modernizációját is.
A Szentháromság tér közepén áll Baja egyik legrégibb, 18. századi, késő barokk stílusú műemléke, a Szentháromság szobor, melyet a nagy pestisjárvány emlékére állítottak 1750-ben. A grandiózus szobor a négy evangélistát, Máriát és a Szentháromságot ábrázolja, legutolsó, 2000-es felújítása óta ismét eredeti pompájában tündököl.
Ami Budapestnek a Váci utca, az Baja számára a Szentháromság térről nyíló Sétáló utca, hivatalos nevén Eötvös utca.
A Szentháromság téren áll a hajdani barokk Grassalkovich palota, mely jelenleg a városházának ad otthont.
Tóth Kálmán tér
A belváros szívében, a róla elnevezett téren áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán egész alakos bronz szobra. A tér kedvelt találkozóhely lett csodálatos szökőkútjának köszönhetően. Egykor Türr István szülőháza is itt állt, mára azonban csak egy tábla emlékezik meg a híres szabadságharcosról.
A tér egy másik nevezetessége a minden évszakban itt álló virágóra. A városnéző kisvonat is innen indul.
Türr István múzeum
A Türr István Múzeum Észak-Bácska és Baja város régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti múltjának kutatásával, a források, szellemi és tárgyi kulturális örökség gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és bemutatásával foglalkozik. A múzeumban jelenleg hét állandó kiállítás áll az érdeklődők számára
A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. Ez a gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A múzeum egyik bejáratánál a tenger-isten, Neptun szobra fogadja a látogatókat.
6500 Baja, Deák Ferenc utca 1.
Türr István kilátó
A szabadság katonájából a béke munkásává vált Türr István 1938-ban felállított emlékműve Miskolczy Ferenc és Nagy András munkája. Az emlékmű tetejéről pompás kilátás nyílik a Dunára és a Dunába torkolló Sugovicára.
Baján a Duna és a Sugovica összefolyásánál két kilátó is áll. Ezek közül a Pandúr Ökopark kilátója a magasabb. A régebbi és egyben alacsonyabb a Türr István kilátó.
Szent Antal templom – Baja
A bajai Ferences templom és kolostor a 1732 és 1734 között században épült barokk stílusban. Hajója később, 1756-ban készült el. A városháza mögött álló templom végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A főhomlokzaton három szobor található: Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, középen Immaculata-szobor.
A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja.
Szent Miklós Görögkeleti Plébánia – Baja
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, melyek közül a legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. A templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.
A 41 méter magas, egyhajós, támfalas kerítéssel körbevett műemlék épület homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben.
A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
Cím: Baja Táncsics Mihály u. 21.
Belvárosi Szent Péter és Szent Pál-templom – Baja
A Belvárosi Szent Péter és Pál templom Baja történelmi belvárosában található, a Szent Imre téren.
A török hódoltság után a Baján letelepedett magyar, német és tót lakosság részére és kérésére, gróf Csáky Imre kalocsai bíboros érsek 1722-ben hozzájárult a plébánia és templom létesítéséhez. Akkor a hívek adományaiból megkezdték a mostaninál kisebb méretű templom építését. A munkát Bárics Mihály érsekuradalmi tiszttartó irányította a vármegye támogatását élvezve. A templom 1728-ban készült el.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. Az épületet 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter.
Bagolyvár
Baja szívében, a Szentháromság tér alatt, a Sugovica-magasparton áll az 1930-as évektől Bagolyvárként közismert bauhaus épület, mely egykor Miskolczy Ferenc (18991994) festőművész, múzeumalapító, lokálpatrióta bajai honpolgár otthonaként szolgált.
A művész halála előtt pár évvel a városnak ajándékozta az épületet azzal a kéréssel, hogy halála után emlékházként legyen látogatható. A kiállítóhely az 1920-1990 közötti időszak bajai várostörténeti, művészettörténeti korszakainak helyi sajátosságait, a bácskai polgárváros kultúrateremtő, kultúrapártoló hétköznapjait, példaként előttünk álló személyiségeit mutatja be, de egy különleges, páratlan közgyűjtemény-alapító, -gyarapító tevékenység titkai is feltárulnak az érdeklődő látogatók előtt.
A Bagolyvár közvetlenül a Sugovica folyóág partján, a Parti utcában helyezkedik el.
Baja, Parti utca 1.
Bunyevác tájház
A Bunyevác Tájház A 17. század végén Bosznia-Hercegovinából érkezett nép, a bunyevácok életformáját mutatja be, akik nagyban gazdagították a Bácska nép kultúráját. A Bunyevácok a horvát nyelv nyugat-hercegovinai típusú nyelvjárását beszélik, valamennyien katolikusok. Baján a város déli valamint északi részén, Szentisvánon élnek nagyobb számban.
A kétablakos ház utcára néző szobája az első szoba. A két ablak között található a sublód. A konyhában általában szabadkéményű tűzhely kapott helyet, majd a hátsó szoba nagyban hasonlított az elsőhöz. A lakásberendezés sajátos színfoltjai a házilag szövött gyapjúpokrócok, ágy- és asztalterítők. A maguk festette gyapjúból kötények és tarisznyák is készültek.
Az ide érkezők a tájház látogatásakor a ház berendezési mellett, népszokásokat, népviseleteket is megismerhetnek.
Cím: Baja, Pandúr utca 51.