Bakonya
Bakonya egy Pécstől 13 kilométerre, a nyugat Mecsekben fekvő kis hegyi település. Baranya megye legősibb falvainak egyike. Régészeti leletek alapján a 13-14 században kelták éltek itt. Első írásos említése 1235-ből való. Elnevezése valószínűleg a szláv eredetű bukovina – bükkös – bükkerdő szóból ered. II. Endre király korabeli levele is utal arra, hogy a pécsi székesegyházhoz tartozik.
A település a középkorban a Pécsi Káptalan birtoka volt. A török hódoltság alatt sem pusztult el, lakott maradt. Lakossága az uránbánya feltárásáig főként a mezőgazdaságból élt, ezt követően a lakosság túlnyomó része bányász lett.
Római katolikus templom – Bakonya
Árpád kori templom a 13. századból. Bakonya nevezetes templomát többször átépítették, műemléki védettség alatt áll. Az eredetileg gótikus jegyeket is mutató templomot a 18. században barokk stílusban átalakították, a torony a 19. században készült.
A templom belső berendezése is figyelemre méltó. Az orgona és a szószék a 18. században készült barokk stílusban. A kő szenteltvíztartó a 13. században készült kora gótikus stílusban. Láthatunk itt továbbá 13-15. századi faltöredékeket is. Az 1972-74 közötti restaurálás alkalmával eredeti román kori ablakok és freskó részeltek kerültek elő.
A toronyból 2005 óta naponta 14 és 18 órakor a tiszteletadó bányász toronyzene hallható.
Helytörténeti múzeum – Bakonya
A helytörténeti gyűjtemény a László Cecília által a településre hagyott, a Fő utcában lévő tornácos épületben lett kiállítva. Maga az épület a 19-20 század fordulója környékén épülhetett, melyen megfigyelhetők a népi építészet jellegzetes stílusjegyei. A tornác különlegessége, hogy a tornácoszlopok lábazati része is hengeres, és ez a lábazati rész mindkét oldalon kitüremkedik az oszlopoknál keskenyebb mellvédből.
A múzeum épülete fehérre meszelt, tornáca téglaburkolatú, első szobája alatt kőboltozatú pince helyezkedik el. A szobákba a tornácról nyíló konyhán keresztül lehet bejutni. A padozatuk egykor döngölt föld volt, jelenleg lapjára fektetett tégla. Az épület alaprajzi elrendezése: szoba-konyha-szoba.
A gyűjtemény berendezett szobabelsőkön keresztül mutat be elsősorban használati tárgyakat, kortörténeti dokumentumokat. A gyűjtemény darabjai a néhai László család hagyatékából, a megszűnt plébánia tárgyaiból, illetve az itt élők és az ideköltözők más tájról is elhozott tárgyaiból kerültek ki.
Tiszta szoba
A tisztaszobában egy múlt század eleji polgári környezetbe nyerünk bepillantást, ahol egy táblás, sötétbarna színű, a konyhából fűthető cserépkályhát is láthatunk, mely állítólag a Zsolnai gyár terméke.
Hátsó lakószoba
A hátsó lakószobában gazdag paraszt szoba belsőt láthatunk. A fűtést itt egy hengeres öntöttvas kályha szolgálja. Mindkét szoba enteriőrszerűen van berendezve.
Konyha
A ház nyitott kéményes konyhával rendelkezik, mely igazi ritkaságnak számít. Mivel az épületben nincs kamra, konyhai eszközökön kívül, kamrába illő tárgyak is helyet kaptak.
Tradicionális mesterségek kiállítás
A helytörténeti múzeumban kialakítottak egy sarkot a roma nemzetiségű emberek régi munkaeszközeiből.
Vörös Vince emlékszoba
A tájház udvarán lévő kisebb melléképületben található Vörös Vincének, a FKGP egykori alelnökének emléket állító szoba is.
A kiállítást a Vörös-család fotódokumentációjának felhasználásával, a Bakonyai önkormányzat megbízása alapján a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársai készítették.
Bányászati emlékhely – Bakonya
A Bányászati emlékkő a Helytörténeti múzeum kertjében kapott helyet. Már hagyománynak számít, hogy májusban itt róják le tiszteletüket koszorúzással a bányászok. Az emlékkő anyaga Jakabhegyi vörös homokkő, talpazata beton.
Az emléktáblát a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, a Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság, valamint Bakonya önkormányzata állíttatta. Az avatás éve 2003.
Cím: 7675 Bakonya, Fő u. 2.
Szent Antal kápolna – Bakonya
Bakonya belterületétől keletre ma is áll a Szent Antal kápolna. 1807-ben fogadalomként építtette a falu lakossága az akkor dúló dögvész idején Páduai Szent Antal tiszteletére.
Cím: Bakonya, Fő u. 62.