Balassagyarmat
Balassagyarmat Nógrád vármegye második legnépesebb települése, határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján. A település 1950-ig volt a megye székhelye, nevét a legfontosabb 15. századi birtokosairól, a Balassa családról kapta. Nevének utótagja a honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal.
Az egykor a városhoz tartozó jobb parti rész ma a Szlovákiában fekvő Tógyarmat. Földrajzi szempontból Balassagyarmat térsége fiatal, feltöltött süllyedékek láncolatából áll, amelyet délről a Terényi-dombság, délkeletről pedig a Szécsényi-dombság határol.
A város határában kezdődik a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, amelynek keleti nyúlványa az Ipolyszögi égerláp. A gazdag madárvilág élőhelyein mintegy 70 faj itteni fészkelését sikerült bizonyítani.
Balassagyarmat elérhetősége
Autóval Budapest felől az M2-es autóúton, majd a 2-es számú főúton, Rétság után a 22-es számú főútra térve, Salgótarján irányában továbbhaladva érhető el város. Budapesttől való távolsága 80 kilométer, Salgótarjántól és Váctól egyaránt 45 kilométer távolságra fekszik.
Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc és a 75-ös számú Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat vonalain közelíthető meg. A vasútállomás az előbbi vonalon Szügy és Őrhalom között, az utóbbi vonalon Ipolyszög után található.
Balassagyarmat történelme
Balassagyarmat területe kedvező fekvése miatt már rézkorban is lakott volt, első ismert írásos említése 1244-ből származik. A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt le. A török hódoltság idején várát lerombolták, a város elnéptelenedett. Több sikertelen kísérlet után 1690-ben telepítették újjá a települést. A 18. században fellendült Balassagyarmat ipara és kereskedelme, aminek köszönhetően 1770-ben a városba helyezték a vármegye székhelyét.
Az első világháború után a város határában meghúzott demarkációs vonalat 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, majd január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák Károlyi Mihály tiltásának ellenére január 29-én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket.
A második világháború utáni fejlesztésekből a város szinte kimaradt, s éppen ennek köszönheti, hogy megőrizte a 19-20. század fordulójának hangulatát az utóbb felújított történelmi belvárosban.
A 20. században Balassagyarmathoz csatolták Újkóvár, Patvarc és Ipolyszög falvakat, de Patvarc 1992-ben, Ipolyszög 2006-ban ismét önálló községgé alakult.
Balassagyarmat látnivalók
Palóc Múzeum
A Palócz Múzeum Balassagyarmaton, a Palócz ligetben található. Gyűjteménye felöleli Nógrád vármegye teljes paraszti kultúráját a szlovák és német nemzetiségekkel együtt. Épülete 1914-ben Wälder Gyula tervei alapján készült. A múzeum alapítása Nagy István történész nevéhez kötődik, aki nem csak anyagi hozzájárulásával, hanem nagyszámú gyűjteményével is megalapozta a múzeum létrejöttét.
A Palóc Múzeum állandó kiállításai a múzeumalapító Nagy Iván könyvtárát és dolgozó szobáját, valamint a régi palóc ember életútjának mindennapjait, ünnepeit és sorsfordulóit mutatják be. A látványtárban, a palóc etnokultúra kincsestárában több egyedi, különleges tárgy is megtalálható
Cím: Balassagyarmat, Palócz Liget 1.
Városháza – Balassagyarmat
A Városháza Balassagyarmat főterén épült eklektikus stílusban, amely jelenleg a városi polgármesteri hivatalnak ad helyet. A 20. században írtak ki pályázatot az akkori városvezetők az új városháza megépítésére. A pályázatot Wälder Gyula nyerte meg historizáló stílusú városháza tervével. Az építési célra a Magyar Királyi Szállót és a környékén lévő telkeket vásárolták meg.
Anyagi okok miatt nem új épületet építettek, hanem a Magyar Királyi Szállót kezdték átépíteni. Az átalakítást az egyedül ajánlattevőre, Magos Dezsőre bízták. Az átépítés 1915. március 24-re készült el.
Vármegyeháza
Balassagyarmat egyik legszebb épülete 1832 és 135 között épült klasszicista stílusban. Az elkészült épület mögé 1842-ben elkezdték építeni a vármegyei börtönt, amit 1845-ben adtak át. Itt hivatalnokoskodott Madách Imre és Mikszáth Kálmán is. A város 1950-ig volt Nógrád vármegye székhelye. Miután a régi Vármegyeháza elvesztette eredeti szerepét, működött az épületben a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, a Városi Levéltár és a Horváth Endre Galéria, a Mikszáth Kálmán Gimnázium is.
Az épületen 1949-ben végrehajtott belső átalakítási munkák következtében a díszterem baloldali karzatát elbontották. A díszterme, előtere rendezvényeknek, kisebb kiállításoknak ad helyet.
Jánossy képtár
A mai képtár épületét 1913-ban az art deco kimagasló hazai építésze, a balassagyarmati Magos (Munk) Dezső saját tervei alapján építette a Rák-szálló (ma Ipoly Szálló) kertjében úri kaszinóként. 1945-ben a Magyar kommunista Párt székházává alakult, majd 1952-ben ide költözött a Járási Könyvtár.
A könyvtárat 1989-ben átköltöztették, a mai végleges helyére. A megüresedett épületben 1991-ben nyílt meg a képtár. 2015-ben Európai Unió támogatásával, Karaba Tamás tervei alapján korhűen felújították.
A balassagyarmati Képtár története 1974-ben kezdődött, amikor Dr. Kelemen István és Halami László közösen létrehozták a gyűjtemény alapjait. Az első állandó képtár kiállítás 1975. augusztus 20-án nyílt meg a Vármegyeháza négy délkeleti részében. Ekkor a teljes gyűjtemény 62 műtárgyból állt.
A kiállítás 1978-ban raktárba került, újranyitására csak a rendszerváltás után 1991-ben került sor. Az épület felújítása miatt 2015-ben a kiállított tárgyakat a Vármegyeházán raktározták el. A munkálatok végezte, és visszaköltözés után a képtár felvette Jánossy Ferenc festőművész nevét.
Civitas Fortissima Tér
A Civitas Fortissima tér Balassagyarmat legjelentősebb tere. Itt található a Városháza, a Vármegyeháza műemléképülete, a Megyei Bíróság épülete.
Az egykor kaszinóként működő Jánossy Képtár is a Civitas Fortissima téren található, mely a helyi művészek alkotásainak ad otthon. Szintén itt látható az Angolkisasszonyok egykori zárdája, valamint a híres Civitas Fortissima szobor is itt található.
A Bajcsy-Zsilinszky és a Rákóczi Fejedelem út kereszteződésnél lévő tér az 1970-es évek előtt lakóházakkal voltak beépítve. 1973-ban kezdték el felszedni az utat burkoló macskakövet, lebontani a lakóházakat, és egy új közteret létrehozni. A tér zöldfelületét teraszosan rendezték el és szökőkutat is alakítottak ki, ami az idő során eltűnt.
Legutolsó felújítása 2003-ban történt, melynek során a térre zenepavilon, padok, új kandeláberek, kerékpártárolók, napóra és 150 gömbjuhar került.
Kerékpármúzeum
A Balassagyarmati kerékpármúzeum a kerékpárok fejlődésének történetét mutatja be az 1850-es évektől napjainkig. A múzeum 2020 nyarán nyílt meg civil kezdeményezés alapján. Magyarország első kerékpár múzeumának 200 négyzetméteres kiállítóterében több mint 100 kerékpár látható.
A kiállításon láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei, mint Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is.
Helytörténeti gyűjtemény
A Madách Imre Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteménye 1977 óta működik a 19. század eleji, klasszicista stílusú műemlék épületben. A fazsindelytetős kúriát utolsó gazdájáról Csillagházként ismerik a városban.
Az állandó kiállításon megismerkedhetnek Horváth Endre pénz- és bélyegtervező grafikusművész megvalósult pénzjegyeivel, rézmetszeteivel, néprajzi fotóival, iparművészeti értékű bútoraival.
Az itt található könyvek, kéziratok, fotó- és diatár, képeslapok a város és a kistérség történelméről, földrajzáról, gazdasági és kulturális életéről adnak tájékoztatást.
Szerb templom – Balassagyarmat
A Szerb telepesek először 1787-ben építettek egy nagyobb templomot, melyet 1908-ban elbontottak, hogy a helyére újat építsenek. A jelenlegi templom 1911-ben épült eklektikus stílusban. A megközelítően keletelt, egyhajós templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródik.
A görögkeleti közösség megfogyatkozása, majd kihalása után a templom megüresedett, jelenleg kiállítótérként hasznosítják.
Szentháromság templom – Balassagyarmat
A Balassagyarmat központjában található Szentháromság katolikus templomot Balassa Pál kegyúr építette az 1740-46-os években. A templom hossza 27 méter, szélessége 12 méter, belső magassága 14 méter, belsejében 5 oltár, valamint Szent Felicián ereklyéje található.
A templomot 1759-ben Révay Antal püspök szentelte fel.
Evangélikus templom – Balassagyarmat
A Balassagyarmati Evangélikus templom 1785-ben kezdték építeni, az akkori akasztófadombon. Felszentelésére 1786-ban került sor. Tornyát 1793-1794-ben építették hozzá, a réz toronysisak csak 1808-ban készült el. A homlokzati fal és a torony sarkain lapos falpillérek épültek.
Egyetlen zömök tornya a nyugati homlokzat elé ugrik, és itt van félköríves bejárati ajtaja is. Felette félköríves keretelt ablak helyezkedik el, övpárkány, majd ismét egy félkörös ablak. A hajó és a szentély tükörboltozatos, míg a karzatot toszkán fejezetes oszlopok tartják. A templomot újabbkori támfal veszi körül.
Palócz liget
A Palócz Liget Balassagyarmat legnagyobb parkja, mely nem messze található a város központjától. A parkot 1898-ban létesítették Erzsébet királyné emlékére. Itt találhatjuk a Palócz múzeumot, amely 1931-ben nyílt meg. A múzeum mögött alakították ki Magyarország első áttelepített épületekből álló skanzenét.
Látnivalók:
- Palócz Múzeum
- Palócz színpad
- Palócz ház
- I. Világháborús emlékmű
- Petőfi Sándor szobra
- Rózsavölygi Márk szobra
- Országzászló
- Keresztút
- Szökőkút
A ligetben több száz éves fákat is láthatunk, melyek között vanna hárs és juharfák. Különlegességnek számítanak az amerikai mocsártölgyek, melyek Nógrád megyében csak itt fordulnak elő.
Országzászló – Balassagyarmat
Eredetileg 1933-ban adták át a trianoni békeszerződés által elszakított területek emlékére. Az 1940-es évek vége felé lebontották, helyére szökőkutat építettek.
A zászló újraállításra 2005-ben került sor a Vitézi Rend közreműködésével.
Palócz ház – Skanzen
Az épületegyüttes a 18. századi nógrádi falusi építkezést és életmódot mutatja be. Az épületeket 1932 és 1934 között hozták a városba Karancskesziből. A skanzenben a ház mellett tökmagprés, istálló, pajta és kemence látható.
A berendezés egy több generációs nagycsalád életterét idézi, amely számos régies jegyet őrzött meg egészen a múlt század elejéig.
Keresztút
A tizennégy stációból álló keresztút a Palóc Múzeum mögötti területen félkörívben helyezkednek el. A keresztút jeleneteit a balassagyarmati születésű Szilcz Mariann üvegművész alkotásai örökítik meg.
A stációk költségeit jobbára magánadakozásból fedezték, az adományozók nevei a stációk hátoldalán olvashatók. A keresztútnak a szokásos XIV. stáció után XV. stációja is van, a feltámadás. A keresztutat a Szentháromság plébániatemplom felszentelésének 250. évfordulóján adták át.
Mikszáth Kálmán Művelődési központ
A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ egy épületkomplexum, ahol helyet kap a Madách Imre Városi Könyvtár, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola és a Horváth Endre Galéria.
A település közművelődési intézményeként feladata az itt élő, lakó, dolgozó polgárok művelődési igényeinek kielégítése és fejlesztése, társadalmi és kulturális értékek közvetítése, létrehozása, információközvetítés, kommunikációs, közösségi színtér biztosítása.