Csillagerőd
A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Kialakítása az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, mely építésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexumának számított. Akár 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni.
A Csillagerőd elődjét 1568-ban kezdték építeni és 1586-ra épült meg. A hídfőerődök feladata az volt, hogy óvják a meglepetésszerű támadásoktól a központi erődöt, blokkolják a folyami hajóforgalmat, védjék a meglévő, vagy szükség esetén épülő hajóhidat. A négyágú csillagot formázó, cölöpökből álló palánkvárat a török korban többször újjá kellet építeni.
A szabadságharc után, 1850 és 1870 között, a jellegzetes csillag forma megtartásával az erődítményt kőből és téglából újjáépítették, udvarára laktanyaépületet emeltek és vizesárokkal vették körül. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta az erődöt, majd 1920 után a Magyar Királyi Honvédség lőszerraktáraként működött.
A II. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd szükséglakásokat alakítottak ki benne, ezt követően pedig zöldségraktárként is használták.
Az erőd jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. Körbe mély vizesárok védte. Az udvaron nyújtott nyolcszögletű erőd-jellegű laktanyaépület található.
Az épületegyüttes műemléki rekonstrukciójára és bővítésére 2015 és 2019 között került sor. Az új létesítmény oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát el, interaktív múzeumi körülmények között.
A felújított Csillagerőd a több mint 700 négyzetméteres kulturális központjában a budapesti Szépművészeti Múzeum több mint százéves gipszmásolat-gyűjteményét mutatja be a látogatóknak.
A Komáromi Csillagerőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően az eredeti állapotában állították vissza az erődöt. Az ágyú- és lőállásokat visszaállították történelmi állapotukba, az udvaron pedig egy szabadtéri színpadként is használható területet alakítottak ki.
Kiállítás a Csillagerődben
A komáromi csillagerőd kiállítása két nagy egységre osztható:
- Az erőd belsejében kialakított kiállítótér
- A belső udvaron felépített nagy méterű csarnok
A tárlaton mintegy háromszáz másolat tekinthető meg, az archaikus görög művészet emlékeitől egészen a 16. századi szobrászat legismertebb darabjairól készült másolatokig. A kiállított tárgyak számos esetben közvetlenül az eredetiről vett negatív levételével készültek több mint száz éve. Gipszből nagyon pontos másolat készíthető, mivel az anyag hűen felveszi a másolásra szánt mű összes részletét és formáját.
Kiállítótér
A kiállítótérben lineárisan felfűzött térsorban az antik művészet jelenik meg az archaikus, majd klasszikus görög, Hellénisztikus művészet és római szobrászat bemutatásával.
Olyan kiemelkedő művek másolataival találkozhatunk itt, mint például a híres ókori szobor, A borjúvivő öntvénye, Praxitelész klasszikus kori műve, a Hermész és a gyermek Dionüszosz, a Hellénisztikus Méloszi Aphrodité (Milói Vénusz) és a közismert római Laokoón-csoport másolatai.
Csarnok
Az udvaron felépített csarnokban a monumentális reneszánsz másolatok vannak kiállítva, köztük Donatello Gattamelata és Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleoni lovas szobrainak öntvényei.
Ez utóbbi lovas szobor talapzatának különlegessége, hogy a világon ez az egyetlen másolat az eredetiről. Ugyancsak itt látható a firenzei Keresztelőkápolna Lorenzo Ghiberti által készített és Michelangelo révén A Paradicsom kapuja nevet kapó aranyozott bronzkapu másolata is.