Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. Tengerszint feletti magassága 700 méter. Népszerű kiránduló és üdülőhely. Tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a Dunakanyarra. Budapest és Esztergom között nagyjából félúton fekszik Pest megye határán. Pilisszentkereszthez tartozik.
Dobogókőt gyakran a Pilis részeként emlegetik, azonban vulkanikus eredete geológiailag az Északi-Középhegységhez azon belül is a Visegrádi-hegységhez fűzi. A Börzsönytől a Duna választja el, a Pilistől pedig a Dera és a Szentléleki-patak.
Ezoterikus nézetek szerint Dobogókő és környéke alatt különleges energiák munkálkodnak, melyek az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiákkal. Itt futnak össze a föld erővonalai, itt található a föld szívcsakrája. Egyesek szerint, fülünket a sziklára téve halhatjuk a föld szívverését. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található.
Dobogókőn halad keresztül az Országos Kéktúra és a Mária út, a Magyar Zarándokút.
Dobogókőről több turistaútvonalat is bejárhatunk, mivel közvetlen környezet bővelkedik látnivalókban:
- Rám-szakadék
- Thirring-szikla
- Ferenczy-szikla
- Zsivány-sziklák
- Vadálló-kövek
- Prédikálószék
- Pilis-tető
- Pilisszentkereszti-szurdok.
Dobogókő látnivalók
Rám-szakadék
A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Lenyűgöző természeti szépsége miatt a térség legismertebb kirándulóhelyei közé tartozik. Maga a Rám-szakadék egy vulkáni eredetű, észak-déli irányban futó szurdokvölgy. A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de vannak befelé dőlő falai is. Mélység több helyen meghaladja a 35 métert is, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el.
Képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás a szakadék feletti Három-forrás völgyből, valamint a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak a Szőke-forrás völgyben a Malom-patakba folyik. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket.
A túrázók közlekedését kiépített kapaszkodók és korlátok segítik. A zuhatagok mellett több helyen létrák segítenek a szintkülönbségek legyőzésében. A szurdok Dömös és Dobogókő felől végigjárható, azonban javasolt a Dömös felől való megközelítés. Felfelé mászni sokkal biztonságosabb és könnyebb.
Thirring-szikla, Turul körút
Az útvonalat Thirring Gusztávról nevezték el, akinek nevét a körút egyik legnagyobb sziklája is őrzi. Ez a Pilis egyik legérdekesebb és legromantikusabb útja. Az útvonal alaprajza kitárt szárnyú Turulmadarat ábrázol, valamint a Táltos iskola is kiemelt jelentőségű helyként tekint erre a területre, ezért elterjedt elnevezés a Turul valamint a Táltos körút is. Két bejáratához faragott kapukat állítottak, Fény és Táltos kapu.
Az viszonylag rövid és kényelmes út nagyjából 3 kilométer hosszú. Dobogókőről, a Makovecz-féle zsindelyes háztól indul, és a Dobogókő északi oldalán halad. A sárga jelzésű út kb egy óra alatt bejárható, melyen végighaladva érdekes sziklaalakzatokat csodálhatunk meg.
Az úton nagy szintkülönbséget nem kell megtenni, azonban az elején kicsit meredeken halad felfelé, amennyiben az utat a fény kapu felől kezdjük meg. A Thirring-sziklák Dobogókővel együtt a Duna Ipoly Nemzeti Park részét képezik.
Dobogókő nagykilátó
A kilátóból az ország egyik legszebb panorámája tárul elénk. Nagyszerű kilátás nyílik a környező hegyekre és a Dunakanyarra. A kilátó korlátjánál táblát helyeztek el, mely segítséget nyújt felismeri a Dobogókőről belátható helyeket. Az elénk terülő tájat messzelátóval is megtekinthetjük.
A kilátón található dr. Téry Ödön bronzreliefje. A kilátás felé néző kőpiramis domborművét 1926-ban Christián Sándor szobrász készítette. A nagykilátó közelében található a Siketek Mária Kegyhelye.
Eötvös Loránd Menedékház
Magyarország egyik legrégebbi menedékháza a Dobogókőn 1906-ban átadott emeletes kőépület, az Eötvös Loránd Menedékház. Az épületben a Magyar Turista Egyesület és Dobogókő történetéből láthatunk dokumentumokat, valamint a hegységet ábrázoló régi turistatérképeket.
A kisebb, fából épült házban ma Turistamúzeum működik. A faház mellett épült nagyobb menedékház befogadóképességét is többször bővíteni kellett. Az épületbe 1910-ben vezették be a telefont, később a gázt, majd 1932-ben a villanyt is. A II. világháború után a Magyar Turista Egyesületet feloszlatták, az épületeket pedig munkásszállóvá alakították. A rendszerváltás után a házakat visszakapta és felújította az újjáalakult Magyar Turista Egyesület.
Dobogókő sípálya
Magyarország legelső sípályáját 1923-ban alakították ki Dobogókőn. A Budapesthez legközelebb eső síközpontban jelenleg 2 pályával és egy 635 méter hosszú tányéros felvonóval várják a síelni vágyókat. A sípályák kiindulópontja a dobogókő nagy parkolójától nagyjából 700 méterre található.
Az 1. pálya hossza 860 méter, szintkülönbsége 180 méter. Felső része meredek, csak gyakorlott síelőknek ajánlott. Az alsó szakaszon kezdők oktatása is lehetséges.
A 2. pálya 1260 méter, szintkülönbsége 168 méter. Felső része szerpentin út az erdőben, melynek fordulói kezdőknek nehézséget okozhat. Alsó fele lankás, a felvonóhoz vezető összeköttetésig széles, kezdők gyakorlására is alkalmas.
A sícentrum területén síkölcsönző és előzetes bejelentkezéssel oktató is elérhető. Pályaszállás elérhető.