Dobogókő

Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. Tengerszint feletti magassága 700 méter. Népszerű kiránduló és üdülőhely. Tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a Dunakanyarra. Budapest és Esztergom között nagyjából félúton fekszik Pest megye határán. Pilisszentkereszthez tartozik. 

Dobogókőt gyakran a Pilis részeként emlegetik, azonban vulkanikus eredete geológiailag az Északi-Középhegységhez azon belül is a Visegrádi-hegységhez fűzi. A Börzsönytől a Duna választja el, a Pilistől pedig a Dera és a Szentléleki-patak.

Ezoterikus nézetek szerint Dobogókő és környéke alatt különleges energiák munkálkodnak, melyek az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiákkal. Itt futnak össze a föld erővonalai, itt található a föld szívcsakrája. Egyesek szerint, fülünket a sziklára téve halhatjuk a föld szívverését. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található.

Dobogókőn halad keresztül az Országos Kéktúra és a Mária út, a Magyar Zarándokút.

Dobogókőről több turistaútvonalat is bejárhatunk, mivel közvetlen környezet bővelkedik látnivalókban:

• Rám-szakadék
• Thirring-szikla
• Ferenczy-szikla
• Zsivány-sziklák
• Vadálló-kövek
• Prédikálószék
• Pilis-tető
• Pilisszentkereszti-szurdok.

Dobogókő látnivalók

Rám-szakadék

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Lenyűgöző természeti szépsége miatt a térség legismertebb kirándulóhelyei közé tartozik. Maga a Rám-szakadék egy vulkáni eredetű, észak-déli irányban futó szurdokvölgy. A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de vannak befelé dőlő falai is. Mélység több helyen meghaladja a 35 métert is, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el.Képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás a szakadék feletti Három-forrás völgyből, valamint a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak a Szőke-forrás völgyben a Malom-patakba folyik. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket.

A túrázók közlekedését kiépített kapaszkodók és korlátok segítik. A zuhatagok mellett több helyen létrák segítenek a szintkülönbségek legyőzésében. A szurdok Dömös és Dobogókő felől végigjárható, azonban javasolt a Dömös felől való megközelítés. Felfelé mászni sokkal biztonságosabb és könnyebb.

Thirring-szikla, Turul körút

Az útvonalat Thirring Gusztávról nevezték el, akinek nevét a körút egyik legnagyobb sziklája is őrzi. Ez a Pilis egyik legérdekesebb és legromantikusabb útja. Az útvonal alaprajza kitárt szárnyú Turulmadarat ábrázol, valamint a Táltos iskola is kiemelt jelentőségű helyként tekint erre a területre, ezért elterjedt elnevezés a Turul valamint a Táltos körút is. Két bejáratához faragott kapukat állítottak, Fény és Táltos kapu.Az viszonylag rövid és kényelmes út nagyjából 3 kilométer hosszú. Dobogókőről, a Makovecz-féle zsindelyes háztól indul, és a Dobogókő északi oldalán halad. A sárga jelzésű út kb egy óra alatt bejárható, melyen végighaladva érdekes sziklaalakzatokat csodálhatunk meg.Az úton nagy szintkülönbséget nem kell megtenni, azonban az elején kicsit meredeken halad felfelé, amennyiben az utat a fény kapu felől kezdjük meg. A Thirring-sziklák Dobogókővel együtt a Duna Ipoly Nemzeti Park részét képezik.

Dobogókő nagykilátó

A kilátóból az ország egyik legszebb panorámája tárul elénk. Nagyszerű kilátás nyílik a környező hegyekre és a Dunakanyarra. A kilátó korlátjánál táblát helyeztek el, mely segítséget nyújt felismeri a Dobogókőről belátható helyeket. Az elénk terülő tájat messzelátóval is megtekinthetjük.A kilátón található dr. Téry Ödön bronzreliefje. A kilátás felé néző kőpiramis domborművét 1926-ban Christián Sándor szobrász készítette. A nagykilátó közelében található a  Siketek Mária Kegyhelye.

Eötvös Loránd Menedékház

Magyarország egyik legrégebbi menedékháza a Dobogókőn 1906-ban átadott emeletes kőépület, az Eötvös Loránd Menedékház. Az épületben a Magyar Turista Egyesület és Dobogókő történetéből láthatunk dokumentumokat, valamint a hegységet ábrázoló régi turistatérképeket.A kisebb, fából épült házban ma Turistamúzeum működik. A faház mellett épült nagyobb menedékház befogadóképességét is többször bővíteni kellett. Az épületbe 1910-ben vezették be a telefont, később a gázt, majd 1932-ben a villanyt is. A II. világháború után a Magyar Turista Egyesületet feloszlatták, az épületeket pedig munkásszállóvá alakították. A rendszerváltás után a házakat visszakapta és felújította az újjáalakult Magyar Turista Egyesület.

Dobogókő sípálya

Magyarország legelső sípályáját 1923-ban alakították ki Dobogókőn. A Budapesthez legközelebb eső síközpontban jelenleg 2 pályával és egy 635 méter hosszú tányéros felvonóval várják a síelni vágyókat. A sípályák kiindulópontja a dobogókő nagy parkolójától nagyjából 700 méterre található.Az 1. pálya hossza 860 méter, szintkülönbsége 180 méter. Felső része meredek, csak gyakorlott síelőknek ajánlott. Az alsó szakaszon kezdők oktatása is lehetséges.

A 2. pálya 1260 méter, szintkülönbsége 168 méter. Felső része szerpentin út az erdőben, melynek fordulói kezdőknek nehézséget okozhat. Alsó fele lankás, a felvonóhoz vezető összeköttetésig széles, kezdők gyakorlására is alkalmas.

A sícentrum területén síkölcsönző és előzetes bejelentkezéssel oktató is elérhető. Pályaszállás elérhető.