Dömös

Dömös Komárom-Esztergom megye és Pest megye határán, a Dunakanyarban, a Duna jobb partján, Budapesttől 45, Esztergomtól 16 kilométerre található. A szomszédos Visegrád településtől mindössze 5 kilométer válassza el.

Dömös neve 1079-ben bukkan fel először Szent László király egyik oklevelében, azonban régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is laktak emberek a környéken. A Pilis-hegy Dömössel együtt kezdettől fogva királyi birtok. Valószínűleg már Szent István korában is volt itt épület. Királyi kastély is épült itt.

A XI. század vége táján a királyi palota hercegi tulajdonba került. Álmos hercegnek és fiának, a később II. Béla néven megkoronázott uralkodónak, a prépostság szolgált menedékül, miután Könyves Kálmán az uralkodásra alkalmatlanná tette, megvakíttatta őket. Dömös háborúk idején gyakran az ispáni hadak gyülekező helye volt, amire központi fekvése és a Duna közelgése tette alkalmassá.

Régészeti kutatások igazolták, hogy a középkori Dömös helye a mai Felsőfalu-dűlőben volt, és északkeleti irányba nyúlt el, tehát nem északnyugat-délkeleti fekvésű volt, mint ma. A falu középkori, 14. századi plébániatemplomának nyomai is előkerültek.

1662-ben egy határkijelölési irat jelzi, hogy Dömös létező falu. A dokumentum azt igyekezett eldönteni, hogy hol húzódott Dömös és Marót határa a 17. században.

Dömöst a természetjárók a Pilis kapujának tekintik. A település több túraútvonal kiindulópontja, mint a Rám szakadék, a Vadálló kövek, a Prédikálószék. Az ország egyik elsőként kialakított, pirossal jelzett turistaútja innen vezet a 700 méter magas Dobogókőre.

Dömösi prépostság

A dömösi prépostságot Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította 1107-ben Szent Margit tiszteletére. A monostor egészen a középkor végéig működött, 1242-ben valószínűleg felégették a tatárok, romjait pedig a 18. században széthordták.


A templom föld feletti építményéből csak csekély romok maradtak meg, az altemplom azonban fennmaradt. A régészeti feltárása 1977-ben kezdődött, rekonstrukciója pedig 1989-ben fejeződött be. Jelenleg az egykori szentélyt és a helyreállított altemplomot vehetjük szemügyre a helyszínen.

Az altemplom napjainkban ökumenikus imahely, ami bárki előtt nyitva áll.

Szent István Római katolikus plébániatemplom

A katolikus templom Dömös központjában, a Kossuth Lajos út egy térré szélesülő elágazásánál áll. A templomot 1733-1744 között építtetett gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost, az egykori prépostság köveiből.


Az épület berendezése alapvetően 18. századi. A szószék hangvetőjén Mózes, oltárképen Szent István király alakja látható.

Református templom

A templom négy sarkán fiatornyokkal díszített homlokzati tornyával szépen illeszkedik a Duna menti tájba. A Kossuth Lajos utca és a Körössy utca sarkán található épület 1872 és 1912 között épült.

Eredeti fatornya helyett a jelenlegi tornyát csak 1923-ban kapta meg.