Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. A tájegység Pest megye és Komárom-Esztergom megye területén található. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi hegység között folyik. Elnevezése onnan ered, hogy a Duna folyásiránya itt változik meg nyugat-keletiről észak-délire.

A Dunakanyar Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. Kulturális és történelmi emlékekben is az egyik leggazdagabb vidék. Két legjelentősebb települése Esztergom és Visegrád. Magyarország egyik legszebb tájegysége.

A Dunakanyar három régiót is érint:

  • Közép-Dunántúl
  • Közép-Magyarország
  • Észak Magyarország
A Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet, mint régió a Börzsöny, a Visegrádi és a Pilis hegység által körülvett Duna szakasz mentén terül el, 66 települést foglal magába, 46 Pest megyeit, 7 Komárom-Esztergom megyeit és 13 Nógrád megyeit.

 

Dunakanyar települések

Budakalász, Dömös, Dunabogdány, Dunakeszi, Esztergom, Göd, Kesztölc, Kismaros, Kisoroszi, Leányfalu, Nagymaros, Pilismarót, Pócsmegyer, Szentendre, Szigetmonostor, Szob, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Verőce, Visegrád, Zebegény

Szentendrei sziget:

Duna jobb partja:

Duna bal partja:

  • Szob
  • Zebegény
  • Nagymaros
  • Kismaros
  • Verőce
  • Vác
  • Sződliget
  • Dunakeszi

A Dunakanyar nagyrészt a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, ami biztosíték arra, hogy sokáig fennmaradjon a különleges növény és állatvilága, valamint természeti szépségei is.


Esztergom

Esztergom a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna jobb partján elhelyezkedő, fejlett iparú város. Szent István szülő és koronázási városa. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye.

Esztergom kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. Földrajzilag Esztergom a Visegrádi hegységtől nyugatra, a Pilis hegység lábánál, a Duna jobb partján, Budapesttől 40 km-re fekszik. A Dunakanyar legfelső városának is szokták nevezni.EsztergomEsztergom a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek Salvio Mansio néven. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Esztergom a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát.


Leányfalu

Leányfalu a Dunakanyarban, Szentendre és Tahitótfalu között fekszik, Budapesttől 27 kilométerre. Leányfalu kiemelt üdülőterület, a Duna-Ipolya Nemzeti Park része. Komoly változást a 60-as évek hoztak a településnek, mikor termálvizet találtak, és kiépült a fürdő.Leányfalu - Dunakanyar

Leányfalu 1949 óta önálló település, 1970 óta nagyközség. A Dunakanyar legrégebbi, legkedveltebb nyaralóhelye. Egyike Pest megye legdinamikusabban fejlődő településeinek.

Leányfalu látnivalók:

  • Leányfalu Hely és Irodalomtörténeti Kiállítóhelye
  • Szent Anna plébánia templom, Leányfalu
  • Termálfürdő, Leányfalu

A nyári hónapokat koncertek, térzenék, időszakos kiállítások, rendezvények színesítik a település életét. Kerékpárútja az egyik legszebb Duna-parti kerékpárút szakasz.


Szentendre

Szentendre Pest meggyében, a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál fekszik. Magyarország egyik legnépszerűbb Budapesthez közeli turista célpontja.

A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett város megérdemelten a – Művészetek városa – elnevezést. A 20. században művészek is felfedezték a sajátosan mediterrán hangulatú várost, sorra jöttek létre a művésztelepek, kolóniák.Szentendre - Fő térA Szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre, melyhez hozzá fűződik a Szentendrei iskola.

A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest megye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén. Visegrádnál, a Dunakanyar keleti részén ágazik ki jobb kéz felé a főágból, ahova mintegy 32 kilométer után, Budapest területén torkollik vissza.

Szentendre a színes programok városa is, egész évben szervez fesztiválokat, kulturális eseményeket és gasztronómiai rendezvényeket:

  • Szentendrei Tavaszi Napok
  • Szentendrei Nyári rendezvények

Szentendre képeslapra illő Főterén minden háznak múltja van. Minden ház egy-egy külön történet. A Fő tér utcafrontját ajándékboltok, galériák, éttermek, kávézók színesítik.

Szentendre látnivalók:

  • Korona vendéglő épülete (Szentendre egyik legszebb rokokó épülete)
  • Ráby ház
  • Pálffy ház
  • Belgrád székesegyház – Szerb Egyház Múzeum
  • Kovács Margit Kerámiamúzeum
  • Blagovesztenszka (Görög) Templom
  • Szamos Marcipán Múzeum

Vác

A Dunakanyar központjaként ismert Vác Pest megyében, a Duna bal partján, Budapesttől 30 kilométerre fekszik. Pest megye ötödik legnépesebb városa. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.

Vác képes tartalmas kikapcsolódást és maradandó élményt nyújtani az év bármelyik szakában. Gazdag egyházi műemlékei, elegáns barokk főtere, kivételes hangversenyei és páratlan múzeumai miatt méltán nevezik a kultúra városának.Vác FőtérA környék a kedvező adottságok miatt már több évezrede folyamatosan lakott hely. A nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét.

Vác életében mindenkor meghatározó volt az egyházi központ szerep. A mindenkori püspök egyben a település földesura is volt, mely erős befolyást biztosított számára a városi szabályozásra, a helyi jogalkotásra.

Magyarország egyetlen Diadalíve Vácon található, mely még Mária Terézia tiszteletére épült 1764-ben. A kapu összesen két hét alatt készült el. A Diadalív napjainkban felújítva, díszkivilágítással várja várja a turistákat.

Vác történelmi városrészei:

  • Alsóváros
  • Belváros
  • Kisvác
  • Deákvár
  • Derecske
  • Hermány
  • Mária-liget
  • Sejce

A települést minden évben jelentős számú turista keresi fel, első sorban gazdag történelme, rengeteg látnivalója, valamint könnyű megközelíthetősége miatt.

Vác látnivalók

  • Görög Templom
  • Alsóvárosi Református Tempom
  • Diadalív (Kőkapu)
  • Fő tér
  • Hegyes torony
  • Székesegyház
  • Kálvária
A Váci Világi Vigalom a legnagyobb kulturális esemény a városban. Minden év nyarán, egy júliusi hétvégén kerül megrendezésre. A péntektől vasárnapig tartó rendezvényen a Duna partot elözönlik a turisták. Minden korosztály számára szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget nyújt a fesztivál kínálata.

Minden évben május elsején kerül megrendezésre az Európa fesztivál, ahol általában helyi zenekarok lépnek fel. A fesztivál ingyenes.


Visegrád

Visegrád a Dunakanyar szívében elterülő város, Budapesttől 30 kilométerre északra, a Duna jobb partján helyezkedik el. Magyarország egyik legkisebb, és egyik legrégibb városa. Visegrád a Dunakanyar legszebb és leglátogatottabb vidéke, ahol a táj és a történelmi emlékek harmonikus egységet alkotnak.

Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye rengeteg látnivalót és kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. A város jelképének számító, a Visegrád felett magasodó hegyen fekvő Fellegvár nemcsak az állandó kiállításai miatt, hanem az innen elénk táruló panoráma miatt is kihagyhatatlan látnivaló.Visegrádi várA település felett emelkedő Várhegy 338 méter magas.

Visegrád látnivalók

  • Fellegvár
  • Királyi Palota
  • Salamon Torony
  • Mátyás király Múzeum
  • Sibrik-domb
  • Palota-ház – Visegrád

A híres Királyi Palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli. A várost övező csodás erdőség az egyik legszebb hazai nemzeti park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.


Dunakanyar látnivalók

Esztergomi Bazilika

Az Esztergomi Bazilika a Dunakanyar meghatározó építménye, egyben Magyarország legnagyobb temploma. Felépítéséhez négy esztergomi érsek munkája kellett. Teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház. A Bazilika a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza.

A Bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, 118 méter hosszú és 49 méter széles. Magassága az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter. Középen elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található. A Kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel.Esztergomi BazilikaA kupola átmérője 33,5 méter. Az épület belülről a kupolánál 71,5 méter magas. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas. A Bazilika 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.

A Bazilika épülete ad otthont Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárgy gyűjteményének, a Főszékesegyházi Kincstárnak, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textilgyűjteménye van.

weboldal: www.bazilika-esztergom.hu


Fellegvár – Visegrádi vár

A Fellegvár egy erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában. A jelenleg látogatható vár nem az első vár, mely itt épült. Visegrádon korábban is állt egy vár a Sibrik-dombon, ez azonban a tatárjárás alatt elpusztult.

A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak.

A Visegrádi fellegvárban a következő kiállításokat tekinthetjük meg:

  • A vár történeti kiállítása
  • Rekonstruált makett erődrendszer
  • Szent korona történeti kiállítás
  • Panoptikum
  • Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás

A Visegrádi Fellegvárat IV. Béla király és felesége építette a tatárjárás után. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, valamint két toronyból és egy lakópalotából állt. A később a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat.Visegrádi várA várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, ekkor készült el az asszonyház is.

A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott egy őrtoronyban végződött. A völgyzáró falakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

A török megszállás idején a vár súlyos károkat szenvedett el, majd 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké.


Rám-szakadék

A Rám-szakadék a Dunakanyar legnépszerűbb túracélpontja, Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Lenyűgöző természeti szépsége miatt a térség legismertebb kirándulóhelyei közé tartozik, de nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresik.

Maga a Rám-szakadék egy vulkáni eredetű, észak-déli irányban futó szurdokvölgy. A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de vannak befelé dőlő falai is. Mélység több helyen meghaladja a 35 métert is, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el.Rám-szakadékA Rám-szakadék képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás a szakadék feletti Három-forrás völgyből, valamint a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik.

A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak a Szőke-forrás völgyben a Malom-patakba folyik. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket.

A túrázók közlekedését kiépített kapaszkodók és korlátok segítik. A zuhatagok mellett több helyen létrák segítenek a szintkülönbségek legyőzésében. A szurdok Dömös és Dobogókő felől végigjárható, azonban javasolt a Dömös felől való megközelítés. Felfelé mászni sokkal biztonságosabb és könnyebb.

A Rám-szakadék barlangjai:

  • Kőalja-barlang
  • Vízesés-alatti-sziklaeresz
  • Vízesés-feletti-sziklaeresz

A sziklamederben állandóan csörgedezik víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad.


Dömösi prépostság

A Dunakanyar az Árpád-házi királyok kedvelt lakhelye volt, ahol több várat, palotát, vadászkastélyt építettek. Egyik legkorábbi fennmaradt emlékünk ezek közül a dömösi prépostság. A dömösi palota a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt a Dunakanyarban.Dömösi PrépostságA Prépostságot 1107-ben alapította Szent Margit tiszteletére Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg, aki palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta.

A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. Az épületegyüttes a török megszállás ideje alatt pusztult el.

Az altemplom rekonstrukciójával a Dunakanyar lenyűgöző műemléke vált megismerhetővé a nagyközönség számára, amely jelentős emléke az Árpád-kori építőművészetnek.


Visegrádi bobpálya

A Visegrádi bobpálya nemcsak a Dunakanyar, hanem Magyarország legismertebb bobpályája. A Nagyvillám-kilátó mellett található bobközpontban két pálya is kanyarog a hegyoldalban:

  • Nyári bob
  • Alpesi bob

A két pálya nagyjából egymással párhuzamosan fut. A bobozni vágyok a hegytetőre a 250 méter hosszú felvonóval jutnak fel, hogy végigmehessenek a 10-12 kanyarral élvezetesebbé tett 700 méter hosszú lesikló szakaszon.

A hagyományos medres bobpálya csak nyáron üzemel, de az Alpesi bob az év minden napján várja a vendégeket. Eső vagy hó esetén az utóbbinál plexi tetővel szerelik fel a bobokat.Visegrádi bobpályaLesiklás közben a bobok 35 méter szintkülönbséget tesznek meg az 5-6 perces menetidő alatt.

A létesítmény 1991-óta várj a vendégeket, 2002-óta üzemel két pályával.


Szentendrei sziget

A Szentendrei sziget egy dunai sziget a Dunakanyar és Budapest között. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka volt, ezért Rosd szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 kilométer, szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 kilométer között változik.

A Visegrádi szorost elhagyva a Duna folyása lényegesen lelassul, hordalékát lerakja, így alakult ki a Szentendrei sziget. A sziget egésze az őskor óta bizonyítottan lakott volt.Szentendrei szigetA Szentendrei sziget legismertebb települése a kirándulók körében Kisoroszi, ami a sziget északi részén helyezkedik el, közel a Sziget-csúcshoz.

A sziget busszal és révvel is megközelíthető. A szigetet több helyen rendszeres kompjárat köti össze a szárazfölddel, valamint a Tahitótfalunál lévő hídon autóval és gyalogosan is átkelhetünk.

A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

három + 11 =