Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. A tájegység Pest megye és Komárom-Esztergom megye területén található. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi hegység között folyik. Elnevezése onnan ered, hogy a Duna folyásiránya itt változik meg nyugat-keletiről észak-délire.
A Dunakanyar Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. Kulturális és történelmi emlékekben is az egyik leggazdagabb vidék. Két legjelentősebb települése Esztergom és Visegrád. Magyarország egyik legszebb tájegysége.
A Dunakanyar három régiót is érint:
- Közép-Dunántúl
- Közép-Magyarország
- Észak Magyarország
Dunakanyar települések
Budakalász, Dömös, Dunabogdány, Dunakeszi, Esztergom, Göd, Kesztölc, Kismaros, Kisoroszi, Leányfalu, Nagymaros, Pilismarót, Pócsmegyer, Szentendre, Szigetmonostor, Szob, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Verőce, Visegrád, Zebegény
Szentendrei sziget:
- Kisoroszi
- Tahitótfalu
- Pócsmegyer
- Szigetmonostor
Duna jobb partja:
Duna bal partja:
A Dunakanyar nagyrészt a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, ami biztosíték arra, hogy sokáig fennmaradjon a különleges növény és állatvilága, valamint természeti szépségei is.
Esztergom
Esztergom a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna jobb partján elhelyezkedő, fejlett iparú város. Szent István szülő és koronázási városa. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye.
Esztergom kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. Földrajzilag Esztergom a Visegrádi hegységtől nyugatra, a Pilis hegység lábánál, a Duna jobb partján, Budapesttől 40 km-re fekszik. A Dunakanyar legfelső városának is szokták nevezni.
Esztergom a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek Salvio Mansio néven. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Esztergom a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát.
Leányfalu
Leányfalu a Dunakanyarban, Szentendre és Tahitótfalu között fekszik, Budapesttől 27 kilométerre. Leányfalu kiemelt üdülőterület, a Duna-Ipolya Nemzeti Park része. Komoly változást a 60-as évek hoztak a településnek, mikor termálvizet találtak, és kiépült a fürdő.
Leányfalu 1949 óta önálló település, 1970 óta nagyközség. A Dunakanyar legrégebbi, legkedveltebb nyaralóhelye. Egyike Pest megye legdinamikusabban fejlődő településeinek.
Leányfalu látnivalók:
- Leányfalu Hely és Irodalomtörténeti Kiállítóhelye
- Szent Anna plébánia templom, Leányfalu
- Termálfürdő, Leányfalu
A nyári hónapokat koncertek, térzenék, időszakos kiállítások, rendezvények színesítik a település életét. Kerékpárútja az egyik legszebb Duna-parti kerékpárút szakasz.
Szentendre
Szentendre Pest meggyében, a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál fekszik. Magyarország egyik legnépszerűbb Budapesthez közeli turista célpontja.
A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett város megérdemelten a – Művészetek városa – elnevezést. A 20. században művészek is felfedezték a sajátosan mediterrán hangulatú várost, sorra jöttek létre a művésztelepek, kolóniák.
A Szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre, melyhez hozzá fűződik a Szentendrei iskola.
Szentendre a színes programok városa is, egész évben szervez fesztiválokat, kulturális eseményeket és gasztronómiai rendezvényeket:
- Szentendrei Tavaszi Napok
- Szentendrei Nyári rendezvények
Szentendre képeslapra illő Főterén minden háznak múltja van. Minden ház egy-egy külön történet. A Fő tér utcafrontját ajándékboltok, galériák, éttermek, kávézók színesítik.
Szentendre látnivalók:
- Korona vendéglő épülete (Szentendre egyik legszebb rokokó épülete)
- Ráby ház
- Pálffy ház
- Belgrád székesegyház – Szerb Egyház Múzeum
- Kovács Margit Kerámiamúzeum
- Blagovesztenszka (Görög) Templom
- Szamos Marcipán Múzeum
Vác
A Dunakanyar központjaként ismert Vác Pest megyében, a Duna bal partján, Budapesttől 30 kilométerre fekszik. Pest megye ötödik legnépesebb városa. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.
Vác képes tartalmas kikapcsolódást és maradandó élményt nyújtani az év bármelyik szakában. Gazdag egyházi műemlékei, elegáns barokk főtere, kivételes hangversenyei és páratlan múzeumai miatt méltán nevezik a kultúra városának.
A környék a kedvező adottságok miatt már több évezrede folyamatosan lakott hely. A nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét.
Vác életében mindenkor meghatározó volt az egyházi központ szerep. A mindenkori püspök egyben a település földesura is volt, mely erős befolyást biztosított számára a városi szabályozásra, a helyi jogalkotásra.
Vác történelmi városrészei:
- Alsóváros
- Belváros
- Kisvác
- Deákvár
- Derecske
- Hermány
- Mária-liget
- Sejce
A települést minden évben jelentős számú turista keresi fel, első sorban gazdag történelme, rengeteg látnivalója, valamint könnyű megközelíthetősége miatt.
Vác látnivalók
- Görög Templom
- Alsóvárosi Református Tempom
- Diadalív (Kőkapu)
- Fő tér
- Hegyes torony
- Székesegyház
- Kálvária
Minden évben május elsején kerül megrendezésre az Európa fesztivál, ahol általában helyi zenekarok lépnek fel. A fesztivál ingyenes.
Visegrád
Visegrád a Dunakanyar szívében elterülő város, Budapesttől 30 kilométerre északra, a Duna jobb partján helyezkedik el. Magyarország egyik legkisebb, és egyik legrégibb városa. Visegrád a Dunakanyar legszebb és leglátogatottabb vidéke, ahol a táj és a történelmi emlékek harmonikus egységet alkotnak.
Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye rengeteg látnivalót és kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. A város jelképének számító, a Visegrád felett magasodó hegyen fekvő Fellegvár nemcsak az állandó kiállításai miatt, hanem az innen elénk táruló panoráma miatt is kihagyhatatlan látnivaló.
A település felett emelkedő Várhegy 338 méter magas.
Visegrád látnivalók
- Fellegvár
- Királyi Palota
- Salamon Torony
- Mátyás király Múzeum
- Sibrik-domb
- Palota-ház – Visegrád
A híres Királyi Palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli. A várost övező csodás erdőség az egyik legszebb hazai nemzeti park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.
Dunakanyar látnivalók
Esztergomi Bazilika
Az Esztergomi Bazilika a Dunakanyar meghatározó építménye, egyben Magyarország legnagyobb temploma. Felépítéséhez négy esztergomi érsek munkája kellett. Teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház. A Bazilika a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza.
A Bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, 118 méter hosszú és 49 méter széles. Magassága az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter. Középen elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található. A Kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel.
A kupola átmérője 33,5 méter. Az épület belülről a kupolánál 71,5 méter magas. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas. A Bazilika 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.
A Bazilika épülete ad otthont Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárgy gyűjteményének, a Főszékesegyházi Kincstárnak, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textilgyűjteménye van.
weboldal: www.bazilika-esztergom.hu
Fellegvár – Visegrádi vár
A Fellegvár egy erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában. A jelenleg látogatható vár nem az első vár, mely itt épült. Visegrádon korábban is állt egy vár a Sibrik-dombon, ez azonban a tatárjárás alatt elpusztult.
A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak.
A Visegrádi fellegvárban a következő kiállításokat tekinthetjük meg:
- A vár történeti kiállítása
- Rekonstruált makett erődrendszer
- Szent korona történeti kiállítás
- Panoptikum
- Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás
A Visegrádi Fellegvárat IV. Béla király és felesége építette a tatárjárás után. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, valamint két toronyból és egy lakópalotából állt. A később a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat.
A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, ekkor készült el az asszonyház is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott egy őrtoronyban végződött. A völgyzáró falakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
A török megszállás idején a vár súlyos károkat szenvedett el, majd 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké.
Rám-szakadék
A Rám-szakadék a Dunakanyar legnépszerűbb túracélpontja, Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Lenyűgöző természeti szépsége miatt a térség legismertebb kirándulóhelyei közé tartozik, de nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresik.
Maga a Rám-szakadék egy vulkáni eredetű, észak-déli irányban futó szurdokvölgy. A szakadék összeszűkülő sziklafalai néha merőlegesek, de vannak befelé dőlő falai is. Mélység több helyen meghaladja a 35 métert is, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el.
A Rám-szakadék képe az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően napjainkban is folyamatosan változik. A mederben található vízfolyás a szakadék feletti Három-forrás völgyből, valamint a szurdokvölgy oldalában eredő forrásokból származik.
A túrázók közlekedését kiépített kapaszkodók és korlátok segítik. A zuhatagok mellett több helyen létrák segítenek a szintkülönbségek legyőzésében. A szurdok Dömös és Dobogókő felől végigjárható, azonban javasolt a Dömös felől való megközelítés. Felfelé mászni sokkal biztonságosabb és könnyebb.
A Rám-szakadék barlangjai:
- Kőalja-barlang
- Vízesés-alatti-sziklaeresz
- Vízesés-feletti-sziklaeresz
A sziklamederben állandóan csörgedezik víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad.
Dömösi prépostság
A Dunakanyar az Árpád-házi királyok kedvelt lakhelye volt, ahol több várat, palotát, vadászkastélyt építettek. Egyik legkorábbi fennmaradt emlékünk ezek közül a dömösi prépostság. A dömösi palota a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt a Dunakanyarban.
A Prépostságot 1107-ben alapította Szent Margit tiszteletére Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg, aki palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta.
A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. Az épületegyüttes a török megszállás ideje alatt pusztult el.
Az altemplom rekonstrukciójával a Dunakanyar lenyűgöző műemléke vált megismerhetővé a nagyközönség számára, amely jelentős emléke az Árpád-kori építőművészetnek.
Visegrádi bobpálya
A Visegrádi bobpálya nemcsak a Dunakanyar, hanem Magyarország legismertebb bobpályája. A Nagyvillám-kilátó mellett található bobközpontban két pálya is kanyarog a hegyoldalban:
- Nyári bob
- Alpesi bob
A két pálya nagyjából egymással párhuzamosan fut. A bobozni vágyok a hegytetőre a 250 méter hosszú felvonóval jutnak fel, hogy végigmehessenek a 10-12 kanyarral élvezetesebbé tett 700 méter hosszú lesikló szakaszon.
A hagyományos medres bobpálya csak nyáron üzemel, de az Alpesi bob az év minden napján várja a vendégeket. Eső vagy hó esetén az utóbbinál plexi tetővel szerelik fel a bobokat.
Lesiklás közben a bobok 35 méter szintkülönbséget tesznek meg az 5-6 perces menetidő alatt.
A létesítmény 1991-óta várj a vendégeket, 2002-óta üzemel két pályával.
Szentendrei sziget
A Szentendrei sziget egy dunai sziget a Dunakanyar és Budapest között. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka volt, ezért Rosd szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 kilométer, szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 kilométer között változik.
A Visegrádi szorost elhagyva a Duna folyása lényegesen lelassul, hordalékát lerakja, így alakult ki a Szentendrei sziget. A sziget egésze az őskor óta bizonyítottan lakott volt.
A Szentendrei sziget legismertebb települése a kirándulók körében Kisoroszi, ami a sziget északi részén helyezkedik el, közel a Sziget-csúcshoz.
A sziget busszal és révvel is megközelíthető. A szigetet több helyen rendszeres kompjárat köti össze a szárazfölddel, valamint a Tahitótfalunál lévő hídon autóval és gyalogosan is átkelhetünk.
A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára.
