Egerszalók
Egerszalók Heves megyében, Egertől 5 kilométerre délre, a Mátra és Bükk között, a Laskó-patak völgyében fekszik. Méltán híres termálvize mellet, természeti értékeivel és híres boraival várja a látogatókat. A hegyekkel övezett Egerszalók az Egri történelmi borvidék része.
A település első okleveles említése 1248-ból való. Az oklevél alapján valószínű, hogy a falu a tatárjárás áldozata lett, az akkori neve pedig Zolouk volt. A Szalók nemzetség 1260 körül megvásárolta a környező területeket, amiket rövidesen tovább is adott.
Egerszalók legfőbb nevezetessége a település déli részén feltörő hévízforrás, amelyre gyógyfürdő és élményfürdő létesült.
Az Egerszalókon 410 méterről feltörő, csaknem 70 Celsius fokos vízre 1961-ben leltek olaj és földgáz után kutatva egy próbafúrás során. A feltörő víz kalcium-nátrium-hidrokarbonátos hévíz, fluoridos, jelentős kéntartalommal, magas szabadszénsav és meta-kovasavtartalommal.
Az Egerszalóki gyógyvíz klinikai vizsgálata, valamint a gyógyulási tapasztalatok alapján a következő betegségek gyógyítására alkalmas:
- ízületi betegségek
- gerincbetegségek
- csontbetegségek
- izom és ínbetegségek
- idegrendszeri betegségek (idegzsába és ideggyulladás)
- kötőszöveti és bőrbetegségek ízületi elváltozásai
- nőgyógyászati gyulladások
Az Egészségügyi Minisztérium az Egerszalóki termálvizet gyógyhatásúvá minősítette. A kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb minősítést kapta.
Egerszalók Gyógy és Wellness Fürdő
Az Európában páratlan természeti környezetben épült Saliris Resort Gyógy és Wellness Fürdő építése a 2000-es évek elején kezdődött el. A termálfürdő 2007-ben nyílt meg, a hozzá kapcsolódó szálloda pedig 3 évvel később fogadta az első vendégeket.
A létesítményben 17 egész évben használható külső és beltéri medence található, melyeknek vízfelülete összesen 1.900 négyzetméter. A fürdő beépített alapterülete 10.844 négyzetméter, maximális befogadóképessége 1682 fő.
Medencék:
- Élménymedencék
- Gyógyvizes ülőmedencék
- Gyermekmedence
- Pezsgőfürdő
- Súlyfürdőmedence
- Merülőmedence
A gyógyászati részlegben kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz található, kiváló minőséggel, szakképzett személyzettel, exkluzív szaunavilággal, kádfürdőkkel, különleges masszázsokkal, melyeknek köszönhetően a felfrissülés és gyógyulás garantált.
A wellness központban kényeztető kádfürdők, Thai masszázs helységek kaptak helyet, melyek nyugtató, stresszoldó hatásuk révén biztosítják a tökéletes feltöltődést.
Szaunavilág
A belső térben két finn szauna, bioszauna, gőzfürdő, aromakabin, thermium, valamint egy merülő medence található. A fürdő külső területén két rönkfából készült finn szauna ház, valamint egy merülő medence várja a vendégeket.Az egyedülálló szauna szeánszok alkalmával a vendégek választhatnak jeges, sörös, mézes és tengeri sós ceremóniákat.
Nosztalgia fürdő
A nagy parkoló mellett egy három medencés retro nosztalgiafürdőben idézhetjük meg a 70-es, 80-as évek Egerszalókját. A klasszikus gyógyfürdők kedvelőinek kitűnő választás lehet.
Cím: 3394 Egerszalók, Forrás u. 6.
Egerszalók látnivalók
Egerszalóki Sódomb
A Sódomb Egerszalók szimbóluma és védjegye. A település déli részén lévő, a föld mélyéből feltörő hévízforrás majdnem 70 Celsius fokos vize, miközben lefolyt a 18 méter magas dombról, látványos mészkődombot formált. Ez a mészkődomb Sódomb néven vált ismerté. A Sódomb helyi védelem alatt áll.
A fürdő megépítése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni. A dombhoz nem lehet teljesen közel menni, mivel a mélyről feltörő víz 65-68 Celsius fokos. Biztonságosan megközelíteni 4-5 méteres távolságra lehet.A Sódomb kisebb nagyobb peremekből, lépcsőkből, medencékből, barlangokból áll. Kialakulásának oka, hogy a forró víz több oldott sót lépes magában tartani, ezért a lehűlő víz telítődik sókkal, a felesleges só pedig kiválik belőle. A víz mésztartalma kalcitként és aragonitként válik ki, melyek kis gátakat, lépcsőket képeznek.
Sötétedés után különleges hangulatvilágítást kap, melynek következtében a szivárvány színeiben pompázik. A Sódomb önállóan látogatható belépőjegy nélkül.
Cím: Egerszalók, Forrás út 4.
Egerszalóki kaptárkövek
Az egerszalóki kaptárkövek a Bükkalja egyik legfőbb turisztikai látványosságát képezik. Egyes elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásokként szolgáltak, de a fülkék pontos használatáról a feljegyzések és a szájhagyomány is eltérő véleményeket közvetít. A barlangalkások elméletét erősíti, hogy az ásatások során némelyik fülkében cserépedényeket találtak.
Más elképzelés szerint a kaptárkövek belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korában elesett vezérek holttestét. Újabb feltételezések alapján az Árpád-kori események is tetten érhetők. A kaptár szó miatt felmerült az a megoldás is, hogy a fülkék méhkaptárként szolgáltak, melyek elrendezésük miatt alapján alkalmasak is egy méhcsalád fejlődésére. A kaptárkövek kutatása során volt olyan fülke, melyekben méhviasz maradványokat találtak.
Az akár 10 vagy 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok. A kaptárfülkéket ezen tufakúpokba vájták.
A fülkés sziklákat eredetileg a szomolyai lakosok nevezték kaptárköveknek.
Egerszalóki barlanglakások
Az Egerszalóki barlanglakások feltételezhetően a a 17-18. században készültek. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták. A barlanglakásokat vulkanikus eredetű tufakőzetbe vájták, melyekben elsősorban a szegényebbek laktak. A riolittufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró. Ezen tulajdonságait évszázadokon át hasznosították, vájtak bele lakást, pincét, istállót.
A barlanglakások tetején meghagyták a növényzetet, hogy szigeteljen. Ha rendszeresen szellőztették őket, akkor nem vizesedtek. Használatuk utolsó éveiben már a villanyt is bevezették.
A sáfrány utca végén található összefüggő barlanglakások a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, turisztikai látványosságként funkcionálnak és helyi védettséget élveznek. A barlanglakásokban 2014-ben helytörténeti gyűjtemény került kialakításra, ezzel egyedi élményt nyújtva az ide látogatóknak.
A barlanglakások 2017-ben kibővültek és kialakításra kerület a Sáfránykert. A Sáfrány Kert egy ökoépítészeti és néprajzi mintákat ötvöző közösségi tér a paraszti kultúrából átmentett értékekkel.
Mesterségek műhelye
Itt a mezőgazdaságban és a ház körül használatos szerszámok, kisiparos és kézműves mesterségek eszközei tekinthetők meg. A többi lakásban a II. világháborút megelőző időszak konyhai eszközeit, bútorait helyi gyűjtésből tárja a látogatók elé.
A Barlanglakások kellemes hátteret biztosítanak a nyáresti előadásokhoz, koncertekhez, és kiváló rendezvényhelyszínként szolgálnak borbemutatókhoz.
Római katolikus templom – Egerszalók
Egerszalókon már a középkorban is volt templom. A mai barokk stílusú templomot 1738-ban, a világhírű Giovanni Battista Carlone olasz származású építőművész tervei alapján építették fel. A XVIII. század második felében kibővítették, 1949-ben pedig újjá kellet építeni a világháború pusztításai miatt.A harangtorony majdnem 30 évnyi késéssel, 1760-ban készült el. A kegykép, mely legalább 300 éves, jelenleg a templomban, a tabernákulum fölött áll, Szűz Mária monogramjával díszített keretben. A kegykép a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, ölében a keresztről levett Szent Fiával. Fejükön aranyozott ezüstkorona, kövekkel ékesítve.
A plébánia épülete szintén barokk stílusban épült 1831 és 1834 között.
Egykor az Egri főpapok, püspökök, valamint a királyi család tagjai is szívesen zarándokoltak az egerszalóki kegyhelyhez. Napjainkban is sokan látogatnak el az egerszalóki templomhoz, főleg a búcsúk idején.
1760-ban XIII. Kelemen pápa örök időkre három búcsút engedélyezett Egerszalóknak:
- Gyümölcsoltó Boldogasszony – március 25
- Kármelhegyi Boldogasszony – július 16
- Kisboldogasszony – szeptember 8
Cím: Egerszalók, Kossuth Lajos út 63.
Web: www.egerszaloktemplom.hu
Faluház – Egerszalók
A Faluház Egerszalók elsődleges közösségi színtere. Az épület eredetileg egy fedeztető istálló volt. Fő profilja a kultúraközvetítés, melyben hangsúlyos az oktatás, képzés által megvalósuló önművelés, a művészeti és tudományos ismeretterjesztés, továbbá a művészeti produkciók létrehozása és bemutatása.
A Faluház 150 főt befogadó nagyteremmel rendelkezik, 2000 kötetes könyvtárral, eMagyarország ponttal, továbbá 4 társadalmi szervezetet befogadó Közösségi házzal, valamint egy helytörténeti gyűjteményt tartalmazó barlanglakás komplexummal.
A Faluházhoz tartozó barlanglakások kiállító terei a hét minden napján nyitva állnak a látogatók előtt.
Cím: Kossuth Lajos út 17.
Lepkemúzeum
A Gyűjtemény Bogácsról került Egerszalókra. A szabadtéri lepkemúzeumban az európai lepkepéldányok mellet megcsodálható több trópusi pillangó, valamint a világ legnagyobb lepkepéldányai közül a nagy Atlasz Lepke (Attacus Atlas) is.
Kelet-Európában az egyetlen szabadtéri lepkemúzeum az Egerszalóki lepkemúzeum.
Nyitva tartás: május 1. – szeptember 30. (Minden nap)
Cím: sáfrány út 59.
Kőhíd
A 19. században épült Egerszalóki kőhíd egy egynyílású kőhíd, mely a Laskó patak fölött ível át. Az építmény Egerszalók belterületén található. Egynyílású, szegmentíves áthidalású, a hídfőkön trapéz alakban kiszélesedő mellvédű kőhíd.
A Laskó-patak Egerszalóktól északra keresztülfolyik a rajta kialakított, felduzzasztott vizű Laskóvölgyi-víztárolón, majd tovább folytatja útját dél felé.
Horgásztó
Az egerszalóki horgásztó, azaz a Laskó-völgyi víztározó a legnagyobb vízfelület a Bükkalján. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés. A 121 hektáros területen elterülő tó vízmennyisége több mint 4.000.000 m3.
A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 2,3 méter, legnagyobb vízmélysége 7,7 méter. A tó helyén előzőleg mezőgazdasági terület volt, ezért több helyen víz alatt fák, bokrok, húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a különösen a ragadozó halak számára.
A tóban fogható halak:
- ponty
- amur
- csuka
- süllő
- harcsa
- keszeg
- kárász
- törpeharcsa
Megközelítés: 3-as főútról Kerecsend irányába, ott Demjén felé, majd Egerszalókon keresztül juthatunk el a vízhez, a gátat kell keresni.
A tavon csónakból is lehet horgászni, éjszakai horgászati lehetőség nincs.
Gazdag madárvilágának és festői környezetének köszönhetően a tó környéke horgászok mellett a kirándulók számára is ideális hely. A tó madárvilágában előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 pedig fokozottan védett.
Egerszalók boros pincék
Az Egri borvidék jelentős szőlő területei találhatók Egerszalókon. Az egerszalóki borászok minőségi borokkal és csodálatos riolittufa pincékben várják vendégeket. Egyes dokumentumok szerint már 1249-ben volt telepített szőlő Egerszalókon.
Egerszalók bortermelői valamivel több mint 400 hektáron gazdálkodnak. Alapvetően 62 szőlőfajta található az itteni területeken.
Borászatok:
- Árvai Pincészet (Ady út 40/B)
- Hablik Pince (Sáfrány u. 19/A)
- Helli Pincészet (Ady Endre út 18)
- Kohári Pincészet (Külsősor 1.)
- St. Andrea Szőlőbirtok és Borszaküzlet (Ady endre út 88)
- Szefi Borozó (Ady endre út 38)
- Varga Borbarát Pincészet (Széchenyi István út 65)
Egerszalóki Tücsökbusz
A falunéző tücsökbusz egy elektromos kisbusz, melynek útja során a látogatók megismerkedhetnek a helyi nevezetességekkel, látnivalókkal. A Tücsökbusz a Turisztikai Iroda udvaráról indul, végállomása a barlanglakásoknál van.
A nagyjából 40 perces utazás alatt megtekinthetik a látogatók a sódombot, a templomot, a pincesort, miközben hangulatos népzenét és idegenvezetést is hallgathatnak.