szerda, november 6, 2024
Települések

Egervár

Egervár Zala megyében található, Zalaegerszegtől 11 kilométerre északra, a 74-es főút mentén. A mai Egervár két, egykor önálló településből állt: Egervárból és Dénesfából. A Sárvíz-patak völgyében fekvő falu 1950-ben került Zala megyéhez.

Egervár több neves családnak volt a lakóhelye, birtokközpontja. A 14-15. században az Egerváriaké, melynek kiemelkedő tagja volt Egervári László. Ő építtette a mai vár elődjét, valamint a település mai is álló templomát. A település 1497-ben Ulászló királytól mezővárosi jogokat kapott. Az Egerváriak után a Kanizsai család, később a Nádasdyak birtoka volt Egervár.

Nádasdy Kristóf átépíttette a várat négysaroktornyos, olaszbástyás várrá. A település a török megszállás idején nem pusztult el teljesen, de megmaradt lakói nehéz időket éltek át. A magyar földesuruk mellett a töröknek is adóztak. Egervár 1676-tól 1873-ig a Széchenyi család birtokában volt.

Minden birtokos család épített, alakított a létesítményeken, azonban a mai formák nagyobb részt a Széchenyiek ráfordításának eredményei.

Egervári Várkastély

Az Egervári várkastély Egervár legrégebbi építészeti emléke, egyben közép-Európa egyik legjelentősebb reneszánsz emlékműve. Írott forrásban először 1288-ban szerepel. A legkorábbi egervári vár még fából épült a tatárjárás után, mely a belháborúk során elpusztult.

A mai várkastély ősét Egervári László horvát bán építette, aki Hunyadi Mátyás királytól kapott engedélyt 1476-ban. A vár 1477 és 1489 között épült fel. Egervári vár1535-ben a Nádasdy család tulajdonába került. Az időközben romossá váló épületet Nádasdy Kristóf újította fel. Miután Kanizsa 1600-ban elesett, Egervár lett a végvár és így nőtt a hadászati jelentősége. A török ostromnak még 1664-ben sikeresen ellenállt, de még ugyanebben az évben a törökök felgyújtották. 1676-ban a várat és a hozzá tartozó birtokokat Széchenyi György vásárolta meg.

Mai arculatának kialakítása Széchenyi Zsigmond nevéhez fűződik.Egervári várA Rákóczi szabadságharc után a vár erődítmény jellegét megszüntették, a továbbiakban egy U alakú várkastélyként maradt fenn. A 19. század vége és a 20. század eleje a várkastély pusztulásának időszaka volt, melynek az 1961 és 1965 közötti helyreállítás vetett véget.

A ma álló várkastély szabályos négyszög alaprajzú, minden oldalról zárt. Sarkain deltoid alakú, úgynevezett ó-olasz formájú tornyok helyezkednek el.

Nagyszabású felújítási munkák kezdődtek 2012-től Európai Uniós támogatással, melynek keretében a várkastélyban modern reneszánsz látogatóközpontot alakítottak ki. A várkastély udvarán szabadtéri színházat hoztak létre, itt rendezik meg nyaranta az Egervári Esték előadásait.

Cím: 8913 Egervár, Vár u. 15.


Alexandriai Szent Katalin Plébániatemplom – Egervár

Egervár ma is álló temploma a település közepén, egy természetes eredetű kis homokdombon található. A templomot Egervári László építtette, amely 1495 végére felépült. Ide temették az építtetőt, aki 1495 végén hunyt el. A kolostor építését Egervári Bereck püspök, Egervári László unokaöccse folytatta. A munkálatok 1510-ben fejeződtek be.Egervári templomA templom hosszúsága 40,55 méter, melyből a hajó 22,9 méter, a szentély pedig 17,65 méter. A hajó szélessége 12,4 méter, a szentélyé 10,6 méter. Egykor a templom északi falához csatlakozott a kolostor épülete, mely 1554-ig működött, majd a 16. század végén elpusztult. A törökök 1664-ben felgyújtották a templomot, melyet a Széchenyiek állítottak helyre előbb ideiglenesen, majd 1749 és 1757 között barokk stílusban megújítva.


Pince, Bormúzeum – Egervár

Egervár nyugati határában elhelyezkedő Pince domb nyugati oldalában kis völgyből nyílik a barokk jegyeket hordozó, műemléki védettséggel ellátott pince. A legkorábbi írott források is megemlékeznek a környék bortermeléséről, ami a 18. század elejétől vált igazán jelentőssé. Ekkor készült ez az építmény is valószínűleg Széchenyi Zsigmond kezdeményezésére.Egervár pinceNagyméretű présházból és egy 44 méter hosszúságú, szellőzőkéményekkel ellátott pinceágból áll. A ma is teljesen ép járattól néhány méterre egy boltív egy korábban lefalazott, a ma is létezővel párhuzamos ág hajdani létére utal. A pincét a Széchenyiek, majd a Solymosyak használták eredeti rendeltetésének megfelelően 1945-ig.

A helyi termelőszövetkezet újíttatta fel az 1970-es évek elején, s használta egy ideig rendeltetésszerűen. A termelőszövetkezet felszámolása után a helyi önkormányzat vásárolta meg. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1983-ban nyilvánította műemlék jellegűvé.

Egervár önkormányzata a pinceépület felújítására elnyert támogatásból rekonstruáltatta az épületet. A munkálatok 2005 áprilisától egy évig zajlottak. A korábban üresen álló földpince most egy bormúzeumnak és egy ifjúsági központnak ad helyet. A bormúzeum a borkészítés technológiáját mutatja be.