kedd, május 21, 2024
Állatkert

Fővárosi Állat- és Növénykert

A Budapesti Állatkert, hivatalos nevén Fővárosi- Állat és növénykert Magyarország első és egyben a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Az állatkert Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986-óta természetvédelmi terület. Az egyik legrégebbi állatkert az egész világon.

Az állatkert területe 18,4 hektár, melyen nagyjából 850 faj 8800 egyede található. A teljes állatgyűjteményhez még hozzá kell számolni a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet is, ahol 25 faj 132 egyedét mutatják be, de ebből 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható.

A Fővárosi Állat-és Növénykert Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye évi több mint 1 millió látogatóval. Az állatok és növények megtekintésén kívül több kulturális és oktatási esemény kerül megrendezésre, például koncertek, kiállítások, melynek egyik helyszíne a Varázshegy.

Az állatkert egész évben nyitva tart, a nyitvatartási rend azonban havonta eltérő lehet. A pénztárak minden időszakban 1 órával a záróra előtt zárnak.


A Fővárosi Állat- és Növénykert története

A hazai állatpark létrehozásának ötlete az 1820-as években merült fel. Az alapítás négy úttörője Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Szabó József egyetemi tanár, valamint Xantus János zoológus volt.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyílt meg az akkor még önálló Pest város által adományozott 16 hektáros területen. A mai is létező újkori állatkertek között mindössze 24 van, amelyik a budapestinél korábbi alapítású.

Az építkezést 1865-ben kezdték el. A park beosztásának tervét Petz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik kapott megbízást. Az építési munkálatokat 1866-ban fejezték be, az állatok jeletős részét is ekkor szerezték be. Az állatkert első igazgatója Xantus János, ismert zoológus, etnográfus volt.

Az első évtizedekben a bemutatott állatok zömmel a Kárpát-medence élővilágából kerültek ki, bár igazi egzotikus különlegességek is akadtak, például Erzsébet királyné ajándéka, egy zsiráf.

Az állatkertet üzemeltető részvénytársaság 1907-ben csődbe ment, ekkor az üzemeltetést a főváros vette át. A megújult állatkert 1912. május 20-án nyílt meg ismét, ekkor már európai viszonylatban is korszerűnek számított.  A Fővárosi Állat- és Növénykert ma látható épületeinek zöme ebben az időszakban épült.

Két szezonon keresztül (2014-2015) működött a volt Vidámpark területén egy családi szabadidőpark, a Holnemvolt Park. A park részben megőrizte az egykori vidámpark hangulatát, néhány attrakciót megtartva.


Az Állatkert épületei

Főkapu

A Neuscloss Kornél tervei alapján 1902-ben épült Főkapu mára az Állatkert jelképévé vált. Boltívét kócsagokat, mediterrán és trópusi növényeket ábrázoló mozaikberakás díszíti, mely Róth Miksa műhelyében készült. A középső részen körben jegesmedvék, a melléképületek sarkain pedig mandrillok szobroznak.Budapesti állatkert - Főkapu
A boltívet négy kőelefánt és a köztük ülő indiai idomárok tartják. A Főkapu épülete 2008-ig évig irodáknak és jegypénztáraknak adott helyet. A felújított épületet 2012. december 6-án adták át.

A Főkapu környékét a műemléki környezethez illeszkedő tetszetős díszburkolattal látták el.


Bagolyvár

A szándékosan elhagyatott várromot utánzó Bagolyvár eredetileg Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervei alapján épült romantikus stílusban 1885–1886 között a mai Élet-Halál Ház helyén.

Az állatkert megnyitásakor meglévő épületek közül ma már csak a Bagolyvár áll,  jelenleg az erdei kutyáknak, a mosómedvéknek és a farkasoknak ad otthont.


Elefántház

Az Elefántház Neuschloss Kornél műépítész tervei alapján 1912-ben épült, az eredeti neve Vastagbőrűek Háza volt. A szecessziós stílusban épült Elefántház a budapesti állatkert egyik legismertebb műemléki épülete. Az állatok származási helyére utalva az indiai és afrikai művészet színeit és mintáit mutatja.Elefántház - Budapesti állatkert

Fővárosi állatkert - ElefántházAz Elefántház háromhajós épület, a legnagyobb belmagasságú főhajó a látogatótér, az oldalhajókban élnek az állatok. A tetőt dongaboltozat tartja, amit egy félköríves hevederív két részre oszt.


Pálmaház

A Pálmaház 1909 és 1912 között épült Végh Gyula, Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervei alapján. Az acélszerkezetes Pálmaház egy nagycsarnokból, valamint két oldalt 3-3 oldalhajóból  áll.Pálmaház - Fővárosi állatkert
A Pálmaházban és az azt övező zónában az Újvilág, ezen belül is elsősorban Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékeinek élővilága ismerhető meg. A Pálmaház bejárata felett az America Tropicana felírat olvasható.Pálmaház - Fővárosi állatkert
A sokféle növény mellett a hüllők, a madarak és az emlősök több érdekes fajával is megismerkedhetnek itt a látogatók.


Nagyszikla

A Fővárosi Állat- és Növénykert legkülönösebb építménye a Nagyszikla, melyet Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász alakították ki 1909–1912 között. Az alsó rész a Karszt-hegység szürke mészkövére, míg a csúcsrész afféle dolomitsisakra hasonlít.

Építésekor a Nagyszikla magasságát az határozta meg, hogy mekkorának kellett lennie egy biztonságosan működő víztoronynak, ugyanis ebben helyezték el az állatkert 1910-ben tervezett víztornyát, egy 50 köbméteres víztartállyal. A tartályt sohasem töltötték fel, mert mire elkészült, ideért a vezetékes víz.

A Nagyszikla hatalmas kerületén több kifutó létesült, amelyek számos állatnak adtak otthont. Itt éltek az oroszlánok, a pumák, a csíkos hiéna, a különféle medvék, a galléros páviánok, sörényes juhok, jaguarundik, kárpáti hiúzok és a fehérfejű rétisas is.

Nagyszikla - Budapesti állatkert

Nagyszikla - Budapesti állatkert
A Nagyszikla belsejében 2010 és 2012 között alakították ki a több mint 3000 négyzetméteres Varázshegy elnevezésű bemutatóhelyet. A komplexum 16 tematikus bemutatóhelyből áll, melyek 4 szinten helyezkednek el. Láthatunk 20 méteres ámbráscetet, 10 méteres óriáspolip élethű modelljét, ősemberek élethű rekonstrukcióját, belenyúlhatunk egy T-Rex szájába, jégkorszaki időutazáson vehetünk részt.

A Varázshegy egyedi alaprajzát a száz éve létrehozott vasbeton tartószerkezete, kétezernél is több hatalmas oszlop és gerenda határozza meg, így a csarnokszerű helyiségektől a szobányi kiállítóterekig nagyon változatos tereket foglal magában.


Kisszikla

A Kisszikla 1909–1912 között épült Benke Gyula szobrász és Végh Gyula mérnök tervei alapján. A gránitcsúcsot mintázó Kisszikla legmagasabb pontja eléri a 16 méteres magasságot a sétányok szintjétől mérve. Belsejében éttermet, rendezvény és állattartó helyeket alakítottak ki.Fővárosi állatkert - Kisszikla

Fővárosi állatkert - Kisszikla
A Kisszikla északi oldalán jelenleg a jegesmedvék és oroszlánfókák láthatók, a többi részen pedig hóbaglyok, pápaszemes pingvinek, borjúfókák, koronás darvak és fakó keselyűk osztoznak.


Ausztrál ház

Az egykori madárház 2010-ben lett Ausztrál ház, mely a legkisebb kontinens állatvilágát mutatja be. Az épület 1912-ben készült Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján. Ausztrál ház - Budapesti állatkert
Az Ausztrál házban bemutatott állatfajokat úgy válogatták össze, hogy a gyűjtemény széles keresztmetszetet adjon a helyi élővilág sokféleségéből.  A ház közepén, a magasba nyújtózó torony alatti téren kis kiállítást alakítottak ki Ausztrália és Új-Guinea őslakóinak hagyományos tárgyaiból, eszközeiből.Ausztrál ház - Budapesti állatkert

Ausztrál ház - Budapesti állatkert
Ausztrália különleges hüllőkben is gazdag, így ezek az állatok sem hiányozhatnak az Ausztrál házban bemutatott élőlények közül.


Holnemvolt Vár

A Holnemvolt Vár a Fővárosi Állat- és Növénykert 2018. május 18-án nyílt egysége. A 1,6 hektáros komplexumot kifejezetten a kisgyermekkel érkező családok igényei szerint alakították ki az állatkert régi gazdasági udvarában, valamint részben az egykori Vidámpark területén. A létesítmény tematikája a magyar mesék állatvilágához kapcsolódik.

A bemutatott állatok nagy része háziállat, vagy ház körüli állat, illetve olyan állat, amely a mesékből is ismerős lehet. A Szőrmókosban az alpakákkal, a Karavánszerájnál a kétpúpú tevékkel, a Várkertben kialakított Majorságban különféle háziállatokkal, köztük magyar tarka marhákkal, gyimesi racka juhokkal, mangalica sertésekkel ismerkedhet a nagyközönség.Holnemvolt vár
A park Állatkerti körút felőli homlokzatát úgy alakították ki, hogy az felidézze a XX. század elején itt állt épületek hangulatát. A főbejárat a Vurstliban álló Helfgott-féle műterem homlokzatának a másolata.

A Holnemvolt Vár központi létesítménye a Hetedhét Palota, mely egy 5 szintes, 2700 négyzetméteres oktató és játszóház, ahol a magyar állatmesék világával lehet megismerkedni.

A Macskaköves udvarban működő kézműves műhelyekben a gyerekek kipróbálhatják ügyességüket. A forgó hordó az egyensúlyérzék mókás próbája, de lehet kisvonatra ülni, vagy felülni a Vursli zóna játékaira is.
Az Állatkert különleges figyelmet fordított a régi vurstli világának és hagyományainak felelevenítésére.

Web: www.holnemvoltvar.hu


Cím: 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
Web: zoobudapest.com

Megközelítése:

  • Kisföldalatti – Széchenyi fürdő megálló
  • 72-es trolibusz – Állatkert megálló
  • 75-ös vagy 79-es trolibuszok – Gundel Károly út megálló
  • 20E, 30, 30A, 105, 230 autóbuszok – Hősök tere megálló