Gödöllői Grassalkovich Kastély

A Gödöllői Grassalkovich kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. Történelmi és műemléki szempontból is hazánk kiemelkedő értéke. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, Erzsébet királyné (Sisi) kedvelt pihenőhelyeként szolgált.

A kastélyt és a hozzá tartozó épületegyüttest Grassalkovich Antal építette az 1730-as években. Tervezője Mayerhoffer András volt. A kettős U-alak hét szárnyának építése több lépésben történt. A épületegyüttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között színházat alakíttatott ki. A kastély a világ második legnagyobb alapterületű barokk kastélya. Gödöllői kastély
A kastély a két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A II. világháború után szovjet laktanya és szociális otthon működött benne, mely az épület lassú pusztulásához vezetett.

A gróf itt fogadta 1751-ben Mária Teréziát. A Grassalkovichok fiú ági kihalását követően az épület többször gazdát cserélt, majd a magyar állam 1867-ben vásárolta meg királyi pihenő rezidenciának. Egy gyors felújítást követően koronázási ajándékként adta I. Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek a kastély és a park használati jogát.Gödöllői Grassalkovich Kastély
A kastély 136 helyiségből állt, melyből 103 lakószoba volt. Ezek közül 67-ben a személyzet lakott. A királyi lakosztályokat a főépületben, a díszteremtől északra és délre alakították ki.

Az épületben ma múzeum működik, valamint jelentős rendezvényközpont is egyben. A kastély parkja ingyenesen látogatható.


Kastélypark

A Gödöllői kastély parkja egykor három részből állt. A kastélykertet az épület osztotta ketté Alsó kertre és Felső kertre. A HÉV vonal túloldalán lévő, jelenleg Erzsébet park volt a Hercegi mulatókert. A kertet Versailles mintájára francia stílusban építtették meg.

A franciakertet Grassalkovich III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A szabályos alakzatokat felváltották a természetes formákat utánzó, kanyargó utak, ligetes facsoportok, a kastély előtt pedig hattyús tavakat is létesítettek. Érdekesség, hogy a díszkert nem a főhomlokzat előtt kapott helyet, hanem a kastély szárnyaitól határolt belső udvar folytatásaként alakították ki.Grassalkovich kastély - kastélypark
A kastély két belső szárnya által képzett udvarnak mintegy folytatása a Felső park. A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. Karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják. Az Alsó park ma már jórészt beépített közterület.

A Gödöllő központjában elhelyezkedő park a város meghatározó tájképi eleme. Az egykori erdő helyén kialakított parknak a város mezoklímája megőrzésében és a levegő tisztításában kiemelkedő szerepe van.Gödöllői kastély - kastély park
A kastély parkjának alapterülete 5,2 hektár, nevezetessége a királydombi pavilon. Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A telepített növényzet közül jelentős értéket képviselnek az akár száz éves, vagy azt meghaladó korú fák:

  • óriás mamutfenyő
  • erdei fenyő
  • páfrányfenyő
  • japán akác

A terület énekesmadár faunája gazdag a környező erdős területekkel és vizes élőhelyekkel fennálló kapcsolat révén.

Királydombi pavilon

A Királydombi pavilont 1751-ben, Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal építette. Ez tulajdonképpen egy fényképalbum volt, mely Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. Grassalkovich kastély - pavilonA császári csapatok katonái a számukra vesztes isaszegi csata után dühükben szétszabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. A pavilont 2004 novemberére felújították, a képeket rekonstruálták.Grassalkovich kastély - kastélypark
A pavilon hatszög alakú, átmérője 6,5 méter.

Mária Terézia szobra

A Barokk Év alkalmából 2011. március 5-én a Grassalkovich Kastély parkjában állították fel Mária Terézia királynő egész alakos bronzszobrát a Királydombi pavilon közelében kialakított talapzatra. A szobor Zala György alkotása és 1907-ben készült.Gödöllői Grassalkovich Kastély - kastélyparkEredetileg a Millenniumi Emlékmű része volt, de a 20. század folyamán többször is kegyvesztetté vált a többi Habsburg uralkodóval együtt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején az emlékműről leemelték a Habsburg-család tagjait, majd a Horthy-korszakban a szobrokat visszaállították.

A második világháborúban Mária Terézia szobrát találat érte, egy része meg is semmisült. A rendszerváltás után elsőként Mária Terézia szobrát restaurálták 2002-ben, ekkor került a Szépművészeti Múzeum aulájába a főbejárat mellé.


A Grassalkovich kastély látogatása

Állandó kiállítás

A kastély történetét mutatja be a 18. század közepétől napjainkig, a díszteremmel és a királyi lakosztályokkal. Az állandó kiállítás 31 termében a kastély két fénykora elevenedik meg:

  • Grassalkovichok kora
  • Királyi lakosztályok
  • Erzsébet királyné emlékkiállítás
  • A kastély 20. századi története
  • Habsburg képgaléria

A Grassalkovichok kora kiállítás hat teremben a gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich-család három generációját mutatja be, betekintéssel a kastély barokk templomába.

A királyi időszakot 14 terem idézi meg: a források alapján hűen helyreállított királyi lakosztályok és a díszterem.

Díszterem: A Kastély reprezentatív nagyterme, márványborítású falakkal, mennyezetén virágos-indás, aranyozott stukkó díszítéssel. A terem pompája kiváló lehetőséget nyújt családi események, esküvők lebonyolítására. Befogadóképessége maximum 120 fő.

A 2010-ben felújított Gizella-szárny hat termében a kastély történetének legutóbbi, sorsfordító évtizedei elevenednek meg: a királyi család gyermekeinek gödöllői tartózkodásától egészen napjainkig.

A Habsburg képgaléria különlegessége, hogy nem csak e korszak uralkodói, hanem a nagy tiszteletnek örvendő “nádori ág” tagjai és családtagjai is láthatóak.

Gödöllői Barokk Színház

A barokk színházat 1782 és 1785 között alakította ki Grassalkovich II. Antal, az épületegyüttes déli szárnyában. A színház a korábbi háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre, 100 személy befogadására volt alkalmas. A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg. Ekkor 15 lakószobát alakítottak  ki a színházból, a királyi udvar igényei szerint. Gödöllői kastély - barokk színház
Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít. A színház előbb épült meg mint a budai Várszínház.

A színház külön jeggyel, vezetett túrával látogatható. Péntektől vasárnapig egyénileg is látogatható.

Horthy Miklós bunkere

A Grassalkovich kastély 1920 és 1944 között volt Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája. A kastély déli oldalán 1944 nyarán megkezdték Horthy Miklós és családja számára egy bombabiztos bunker építését. A bunker nagyjából 10 méter mélyen fekszik a föld alatt, 170 cm széles vasbeton falakkal. A bunker 20 befogadására alkalmas, 2011. június 15-e óta látogatható.Horthy bunkere - Gödöllői kastély
Maga a bunker egyetlen szűk folyosóból, valamint néhány kisebb helyiségből áll. Tervezéskor csak a kormányzó és közvetlen környezete védelmére lett kialakítva a bunker. A föld alatti építmény egy része az Erzsébet királyné-terasz alatt helyezkedik el.

A Hadtörténeti Múzeummal közösen rendezett történeti kiállítás igazi kuriózuma, hogy az eredeti tervek alapján rekonstruálták a bunker egyik helyiségének berendezését.

Lovarda

A Gödöllői Grassalkovich Kastély lovardája 1746 és 1749 között épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével.

A királyi időszakban jelentős mértékben átalakították Erzsébet királyné lovagló szenvedélye miatt. A lovakat a fakockákkal burkolt, kovácsoltvas oszlopokkal díszített üveges folyosón vezették be a lovardába. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben.Gödöllői kastély - lovarda
A lovarda az egykori istállótól nem messze található, melyet 2010-ben felújították, ennek során reprezentációs és kulturális célokra tették alkalmassá. A 636 négyzetméteres, oszlop nélküli, műemléki környezetben lévő terem Európában is ritkaságnak számít.


Megközelítés

Gépjárművel: 

  • Budapest felől M0-M31 elkerülő úton vagy M3-as autópályán
  • Budapest Örs vezér térről a 3-as főúton

Tömegközlekedéssel:

  • Budapestről, az Örs vezér térről HÉV-vel (50 perc), Gödöllő-Szabadság tér megálló
  • Budapestről, a Stadion buszpályaudvarról Volán-buszokkal
  • Budapestről, a Keleti pályaudvarról vonattal (Hatvan-Füzesabony-Miskolc vonalon)