Gyöngyös

Gyöngyös heves megyében, a Mátra déli lábánál, 171 méter tengerszint feletti magasságban, Budapesttől 80 kilométerre terül el. Északról a Mátra, délről az alföld határolja. Nevét a rajta átfolyó Gyöngyös-patakról kapta, mely a Mátrából ered és a Rába folyóba torkollik.

Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített, avargyűrűk néven ismert egykori kőgátaknak formájában. A település első írásos emlék Gyöngyösről 1261-ből származik, mikor IV. Béla egyik oklevele az egri püspökség birtokai között Gyöngyöspüspökit is megemlíti.

Gyöngyös 1327-től majd 100 évig a Szécsényiek kezében volt és a korszak nyugodt fejlődést hozott. Károly Róbert 1334-ben királyi várossá nyilvánította. 1411-24 között Zsigmond király a Szécsényi-javak felét elkobozta, a települést akkor kettéosztották, észak-déli irányban. Török uralom alá 1544-46 között került a város, de török népesség nem telepedett le benne. A török uralom alól 1687-ben szabadult fel a város, ez idő alatt a szőlőművelés volt a meghatározó.

Az 1711-es Szatmári béke után négy nagybirtokos családnak volt itt vezető szerepe. A XVIII. század elején húsz köznemesi család is telket szerzett a városban. A népszaporulat az 1820-as évekig a város régi belterületén igyekezett elhelyezkedni, szabdalva a telkeket. Ez az a korszak, amikor átépült a város.

A XIX. század második felében a virágzó kereskedelem és a pusztító filoxéra után újjászülető szőlőművelés lüktető gazdasági életet teremtett. 1886-ban Gyöngyöst a rendezett tanácsú városok körébe emelték.

Gyöngyös területén több patak is átfolyik:

  • Gyöngyös-patak
  • Külső-Mérges-patak
  • Belső-Mérges-patak
  • Tarján-patak

Gyöngyös külterületei:

  • Mátrafüred
  • Mátraháza
  • Kékestető
  • Farkasmály
  • Sástó
  • Sár-hegy

A Gyöngyöstől északkeletre fekvő Sár-hegy egyes területeit 1975-ben védetté nyilvánították, mely hihetetlenül gazdag növény- és állatvilágával érdemelte ki a védelmet. Bemutatására 12 állomásos, 7 km hosszú tanösvényt hozott létre a Bükki Nemzeti Park.

Gyöngyös látnivalók

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, valamint az M3-as autópálya.


Mátra múzeum

A Gyöngyösi Mátra múzeum gyűjteményei két épületben látogathatók, melyek az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzik. A két épület egyike az Orczy kastély, a másik a Természettudományi pavilon. A kastélyban 1957-óta kap helyet a Mátra Múzeum, melyet 2005 és 2007 között felújítottak.
Orczy kastély - Gyöngyös
Az Orczy kastélyban vadászattörténeti, helytörténeti, ásványtani és őslénytani állandó kiállítások láthatók. A gyűjtemény különlegessége Magyarország egyetlen teljes épségben előkerült és itt bemutatott mamutcsontváza.
Mátra múzeum - Gyöngyös
A Természettudományi pavilon egy háromszintes épület, melynek központi eleme egy 15 méter magas kocsánytalan tölgy, mely köré szerveződik a rendszertani egységekben foglalt igen gazdag kiállítás.
Mátra múzeum - Gyöngyös
Mátra múzeum - Gyöngyös
A kiállítás a Mátra és Mátra környéki növény- és állatvilágot mutatja be látványos diorámák segítségével.

Kastélypark

A kastély harmadik egység egy 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított park. Mindhárom egység külön látogatható.
Orczy kastély - Gyöngyös

3200 Gyöngyös, Kossuth Lajos utca 40.


Fő tér – Gyöngyös

Gyöngyös főtere a város életének egyik legfontosabb területe, többek között különböző közösségi rendezvények helyszíne. A téglalap alakú Fő tér a mai formáját az 1917-es tűzvész, valamint a 2000-ben történt újjáépítése utána kapta.
Gyöngyös - Fő tér
Gyöngyös - Fő tér
A tér négy sarkában a város címerében található nap, hold, szőlő és farkas szobrokkal ellátott szökőkutak működnek. A Fő tér legészakibb részén található a Szent Bertalan templom, mely a környék legmagasabb temploma.


Mátravasút

A Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely az utolsó olyan keskeny nyomközű vasút Magyarországon, mely két vonalon is menetrend szerinti személyszállítást végez. Mindkét vonal Gyöngyösről indul.
Mátravasút - Gyöngyös
A vasút fővonala a kastélyparkot megkerülve a 24-es számú főút mellett vezet, a városi temető után válik el egymástól a két ág. Ismertebb és forgalmasabb vonala Gyöngyös központjából a környék fő turistaútjainak csomópontjában fekvő Mátrafüredre vezet.

A másik vonal a város végén balra ágazik el, északnyugati irányban Lajosháza felé.


Szent Erzsébet templom

A Szent Erzsébet templom őse a XV. század elején épült, egykor temető vette körül. A XVI. század folyamán elhagyottan állt, majd 1634-től a ferencesek szlovák ajkúaknak tartottak itt misét.
Gyöngyös - Szent Erzsébet templom
1645-ben felújították az épületet, ellátták új oltárokkal, orgonával, harangokkal és újraszentelték. A XVII. században ismét leromlott az állapota, az 1776-79 közötti időszakban végeztek nagyszabású átépítést rajta. Új szentélyt építettek a templomnak, alatta kriptával. 1804-ben a tornyot megemelték, valamint ekkor készült el a nyugati bejárata ,ezzel elnyerte mai, barokk külső formáját.


Szent Bertalan templom

A Szent Bertalan templom Gyöngyös főterének északi részén áll. A monumentális csarnoktemplom, a környék legnagyobb temploma. A barokk plébániatemplom helyén a XIII. században már állt jóval szerényebb méretű templom, melyet a XV. század végén építettel át gótikus csarnoktemplommá.
Gyöngyös - Szent Bertalan templom
Gyöngyös - Szent Bertalan templom
A templom a török időkben többször leégett, melyet 1741-ben lebontották. Helyén épült meg 1746 és 1756 között a mai, barokk stílusú templom, helyenként a régi falak meghagyásával. A tornyok később épültek meg, az északi 1772 és 1773 között, a déli pedig 1815-ben.


Gyöngyösi zsinagóga

A Gyöngyösi zsinagóga 1930-ban épült Baumhorn Lipót és veje Somogyi György tervei szerint középkori európai és keleti elemekkel díszített eklektikus stílusban. A nagyméretű, kupolás zsinagóga a 21. század elejére erőteljesen leromlott, eredeti funkciója szerint 1959-ig működött.
Gyöngyösi zsinagóga
Vallási funkciót már nem tölt be, helyette az elképzelések szerint kulturális programok színterének fog szolgálni a jövőben.


Sarlós Boldogasszony templom

A ferences templom és rendház alapítása az 1370 körüli évekre tehető.  A templomot a Báthory család építtette a ferences szerzeteseknek a 15. században. A kolostor 1701 és 1730 között épült, benne található Magyarország egyetlen olyan rendi könyvtára, mely a középkor óta egyfolytában működik. Az épület együttese Gyöngyös legnevezetesebb műemlékei közé tartozik.
Sarlós Boldogasszony templom - Gyöngyös

A török hordák 1526-nan a kolostort és templomot is földúlták, de a ferencesek már 1531-re rendbe hozták. A templomot a 18. században barokk stílusúvá alakították, de mégis megtartották egyhajós gótikus jellegét. A szentély falain egyaránt megtalálhatók a gótikus, illetve a barokk ablakok.
Sarlós Boldogasszony templom - Gyöngyös
A főoltár képeit Hebenstreith József készítette. A szentélyt késő gótikus keresztboltozat fedi, melynek bordái pajzsos zárókövekben futnak össze. Egyik zárókövén az első építtető, a Báthory család címere látható.

A templom kriptájában nyugszik a legendás hírű Vak Bottyán János generális.
Sarlós Boldogasszony templom - Gyöngyös
A Sarlós Boldogasszony ferences templom misék kivételével előzetes bejelentkezéssel látogatható. Az épületben megtekinthető a ferences rend életét bemutató állandó kiállítás.

Cím: Gyöngyös, Barátok tere 2.


Református templom – Gyöngyös

A Gyöngyösi Református templom 1792 és 1844 között épült, klasszicista stílusban. Az épületbe való bejutás kezdetben csak észak felől, a templomkerten át volt lehetséges. Mai képét csak 1844-ben nyerte el, a régi tűzfalakat lebontották, és ekkor épült meg az északi ajtó is.
Református templom - Gyöngyös

Cím: Gyöngyös, Arany János utca 2.


Mára libegő

A 2019-ben átadott Mátra libegő a Sástót és az Oxigén Adrenalin parkot köti össze. A kötélpályán egyszerre 62 szék közlekedik, melyen összesen 124 fő utazhat. A menetidő egy irányban 7 perc, mialatt a libegő 504 métert tesz meg, 50 méter szintkülönbséget legyőzve.  A kötél talajszinttől mért legnagyobb magassága eléri a 17 métert.
Mátra libegő
A libegő eredetileg Ausztriából származik, ahol korábban sífelvonóként üzemelt az Alpokban. Az indítóállomást az Oxygén Adrenalin Parkba építettek, ahonnan a libegőt irányítják, a Sástó közelében kialakított részen pedig fordító rendszert szereltek fel. A libegő tavasztól őszig üzemel.


Tv-torony kilátó

Magyarország legmagasabb pontján, az 1014 méter magasan fekvő, közigazgatásilag Gyöngyös Kékestető nevű településrészen található a 180 méter magas Tv-torony kilátó. Az 1819-ben épült tv-torony 180 méteres magasságával hazánk egyik legmagasabb építményei közé tartozik.
Tv-torony - Kékes
Az építmény szerkezetileg három részre osztható. Az alsó 80 méter vasbeton, a középső rész szintén 80 méter acélszerkezet, ezeket követi 20 méter üvegszövettel merevített műanyag henger.
Tv-torony - Kékes
Tv-torony - Kékes
A tv-torony 45 méter magasságában helyezkedik el a nyitott kilátó, ahonnan lenyűgöző körpanoráma tárul a látogatók elé. Tiszta égbolt mellett, északi irányban még a Tátra vonulatai is feltárulhatnak. A kilátó alatt 42 méteres magasságban egy fedett körpresszó üzemel.