Győr
Győr egy megyei jogú város nyugat Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. Magyarország harmadik műemlékekben leggazdagabb városa. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja.
Győrt hívják a folyók városának is, mivel a várost négy folyó szeli át, melyek közül a legjelentősebb a Mosoni-Duna. A település másik nagy folyója a Rába, melynek szabályozását 1893-ban fejezték be. Harmadik folyója a Rábca. A Mosoni-Dunának a középkorban a vár védelmében volt szerepe, ma a városrészeket választja el egymástól. A Rába és a Rábca Győrnél ömlik a Mosoni-Dunába.
Győr belvárosának szinte mindegyik épülete műemlék, vagy műemlék jellegű. A belváros három kisebb egységre tagolódik, melyek közül az Óvárosban található a műemléki látnivalók jelentős része.
Radó-sziget
A Győr történelmi belvárosában található Radó-szigetet a Rába két ága öleli át. A sziget közvetlenül a Rába torkolata előtt fekszik. A Belváros, Újváros és Sziget városrészek között helyezkedik el, kedvelt séta és pihenőhely.
A sziget déli részén hatalmas platánfák találhatók, míg északi felén vadgesztenyefák sorakoznak. Déli felén található a Zenepavilon, mely nyaranta egyre gyakrabban ad helyet koncerteknek, előadásoknak. Legdélibb részén Sajó Károly győri természettudós emlékműve található.
A sziget közepén vezet keresztül a Rába kettős híd, mely a a Bécsi kapu térről az újvárosi Rát Mátyás térre vezet. A másik hídja egy kis gyaloghíd, amely a Strandfürdő bejáratától a Radó-sziget északi csücskébe vezet.
Győr látnivalók
Püspökvár
A Püspökvár Toronykilátó Győr belvárosában, a Káptalandomb legmagasabb pontján áll. A vár ékessége a 13. századból származó lakótorony és a 15. századi Dóczy-kápolna. A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. Legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a 14. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség.
Magyarország egyetlen középkori eredetű főpapi rezidenciája jelenleg is a győri püspökség székhelye, melyet a 14. század elején kezdett el építeni Kálmán Püspök. Mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök nevéhez kötődik.
2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiségben lőttek le orosz katonák 1945-ben. A kiállítás Apor Vilmos vértanúságának állít emléket.
A közel 40 méter magas torony tetején kilátó található, ahova 206 lépcső megtétele után juthatunk fel.
A pihenőszinteken a Püspökvár építésének története, a győri püspökök portréi és címerei tekinthetők meg.
Brenner János Hittudományi Főiskola
A sokak által kastélynak vélt neoromán épület a Brenner János Hittudományi Főiskolának és Papnevelő Intézetének ad otthont. Az épület 1909-1910 között épült Széchenyi Miklós püspök megbízásából, Ziegler György és Aigner Sándor építészek tervei alapján.
Az intézmény névadója Boldog Brenner János, a győri papnevelde egykori kispapja.
Cím: Káptalandomb 7.
Bécsi kapu tér – Győr
A Bécsi kapu tér Győr történelmi belvárosának egyik legszebb tere, mely egyben az Óváros nyugati kapuja. A szabálytalan alakú tér nyugatról, a Rába felől nyitott, északról a Sforza Bástya és a Káptalandomb, keletről a Szabadsajtó utca, délről a Karmelita templom határolja.
A téren számos barokk stílusú épület, emlékmű, szobor látható, ahol szinte minden épülete műemlék.
A tér látnivalói:
- Karmelita templom
- Óratorony
- Ott-ház
- Altabak-ház
- Várkazamata kőtár
- Hab Mária szobor
- Kisfaludy Károly szobor
Egykor itt állt a reneszánsz stílusú Bécsi-kapu, melyen át a Rába kettős hídon nyugat felől érkező utasok érkeztek a Belvárosba.
A térről lépcsősor vezet a Rába partra, ahol Szent István király bronz lovasszobra látható. Az innen induló sétány a várfalak tövében a Rába majd a Mosoni-Duna partján a Dunakapu térre vezet.
Széchenyi tér – Győr
A Széchenyi tér Győr hagyományos barokk főtere. Évszázadokon keresztül ez a tér volt a nyilvános élet központja, népgyűlések, hivatalos funkciók, perek, kivégzések, piacok kaptak itt helyet. Itt árulták a dunai hajósmolnárok feleségei a búzalisztből és rozslángból sütött fehér cipókat, gyürkés kenyereket.
Mai alakját a 16. századi városrendezés alkalmával nyerte el, amikor az 1566-os nagy tűzvész után véglegesen rögzítették a telekkönyvben a város utcahálózatát. Itt volt az utolsó győri boszorkányégetés, 1714-ben pedig itt fejezték le Géczy Juliannát, a „lőcsei fehér asszonyt”.
A tér keleti oldalán álló Buda felszabadulására 1686-ban felállított Mária-oszlop már Győr ikonikus jelképévé vált.
A Széchenyi tér nevezetesebb épületei:
- Esterházy palota
- Király-ház
- Vastuskos ház
- Apátur-ház
- Régi városháza
- Mária-oszlop
- Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium
- Loyolai Szent Ignác Bencés templom
Vastuskos ház
A Széchenyi tér nyugati oldalán álló kétemeletes barokk épület keskeny homlokzatával néz a térre. Sarkán hengeres zárterkély látható. A 17. században épült, akkor még egyemeletes volt, és a városbírok tulajdona.
Az épületben található a Patkó Imre gyűjtemény; a 20. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások. 16-20. századi afrikai, óceániai kultúrák és természeti népek művészeti gyűjteménye.
Bejárata nem a térről, hanem a Stelzer Lajos utcából nyílik.
Régi városháza
A régi városháza épülete 1753 és 1754 között épült, mely 1898-ig működött mint a győri Városháza. Jelenleg itt működik Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Az egyemeletes, lekerekített sarkú, barokk stílusú épület zárterkélye felett Győr kőből faragott barokk címere látható.
A régi városháza egyik legismertebb nevezetessége az épület alatt húzódó 17. századi pincebörtön rendszer. A levéltár rendszeresen szervez kiállításokat saját anyagaiból.
Apátúr-ház
A Széchenyi téren található barokk stílusú Apátúr-ház a város egyik legszebb épülete, mely kilenc másik ház helyére épült az 1740-es évek elején. A Pannonhalmi főapátok által épített épület többször is gazdát cserélt. A katonaság is használta az épületet, volt papnevelde, bérház, internátus is.
Végül a városi múzeum helytörténeti gyűjteménye talált benne otthonra 1949-ben. Pincéjében nyílt meg 1966-ban a híres győri kályhásiparnak emléket állító antik cserépkályha-kiállítás, mely ma már önálló gyűjtemény a Fruhmann-házban.
Cím: Széchenyi tér 5.
Az épület jelenleg felújítás miatt nem látogatható.
Esterházy palota
Az Esterházy család egykori palotája jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgál. Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, középkori eredetű apró házak összeépítésével. Építtetője gróf Esterházy Gábor volt, aki az építés során megőrizte a homlokzat barokk szobordíszeit. Az épület homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere.
A múzeum állandó kiállításán a modern magyar művészet klasszikusainak számos főműve mellett a 20. század első felében született, magas színvonalú alkotások sorát tekinthetik meg a látogatók.
A földszinten kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatók meg.
Karmelita templom
A Karmelita templom Győr egyik legjelentősebb műemlék temploma, a Bécsi kapu tér meghatározó épülete. A Wittwer Márton Athanáz által tervezett templom 1716 – 1725 között épült. Szerkezetileg különlegesnek számít az ovális alaprajz és a különálló torony.
A Bécsi kapu térre néző, kulisszaszerű főhomlokzatot a kovácsoltvas kapun kívül a kapu feletti nagy ablak és három falfülke élénkíti, négy dór falpillér osztja három részre. Az erőteljes főpárkányra két csigavonalas voluta támaszkodik, melynek vonalai a főhomlokzatot lezáró timpanonig kúsznak fel.
A templom jobb oldalán egy nyitott kápolnában a város és a magyarországi barokk egyik legszebb szobrászati alkotását csodálhatjuk meg, a Hab-Mária szobrot.
Szent Ignác templom
A Széchenyi tér déli oldalán álló épület a 17. század első felében épült a jezsuita rend kezdeményezésére. Tornyai 1650-es évekre készültek el. Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. A templom fő elrendezése a típusteremtő római Il Gesù templom mintáján nyugszik, ennek kéttornyú, a bécsi jezsuita templommal rokon példája a megvalósult épület.
A templombelső az 1740-es években alakult ki a mai formájára. A főoltár Szent Ignácot ábrázoló festménye és a mennyezeti freskók Paul Troger keze munkái, a pazar kivitelű szószék a pozsonyi Gode Lajos műve.
A templom egyik legszebb berendezési tárgya az 1749-ből származó szószék, mely csillogó, szemkápráztató barokk és rokokó hangulatot idéz.
Nagyboldogasszony-székesegyház, Bazilika – Győr
A Szent István király által 1001-ben alapított Győri egyházmegye főtemploma a Rába és a Duna összefolyásánál emelkedő Káptalandombon áll. Első formájában román stílusban épület a 11. században. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá, majd a 14-15. században gótikus mellékhajókkal és oldalkápolnával bővítették.
A székesegyház kettős zarándokhely: sokat keresik fel a szűzanya Írországból Győrbe menekített és itt 1697-ben vérrel könnyezett kegyképét, valamint az 1945-ben vértanúságot szenvedett Boldog Apor Vilmos püspök sírját.
1996-ban II. János Pál Pápa is imádkozott a Mária-kegylép előtt és az Apor sírnál.
Református templom
A késő historizáló, neogót stílusú templom Csányi Károly tervei alapján, 1905-ben épült. A templom belső kialakítása egységes hatású, a monumentális csarnokteret gótikus díszek gazdagítják.
A templom figyelemre méltó kegytárgyakkal rendelkezik a 17-18. századból.
Városháza – Győr
A városháza épülete Győr egyik legjelentősebb épülete, a város szimbólumának is nevezik. A kétemeletes, U alakú épület 1896 és 1898 között épült neobarokk stílusban, Hűbner Jenő tervei alapján. A Városháza tér déli oldalán álló épület 85 méter hosszú, 40 méter széles, tornyának magassága 59 méter.
Főhomlokzatán Győr kőből faragott barokk címere látható, rajta Győr város védőszentjével, vértanú Szent Istvánnal, a stilizált három folyóval és a győri várral.
A Városháza díszterme és tornya előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Szent László Látogatóközpont
A Szent László Látogatóközpont Magyarország legnagyobb területű egyházmegyei gyűjteménye. Kiállításai és épületei a Győri Egyházmegye kulturális örökségeit mutatják be, melyek ezer éves szakrális-kulturális örökségeként maradtak ránk.
A kiállítás helyszínei Győr történelmének legfontosabb épületei:
- Káptalanház
- Bazilika
- Püspökvár – Toronykilátó
- Boldog Apor Vilmos emlékkiállítás
- Egyházmegyei kincstár és könyvtár
- Múzeumház
Káptalanház:
A kiállítás fő témáját Szent László király kultusza képezi. Bemutatásra kerül a herma, valamint a benne lévő királyi koponyacsont különleges művészeti és a tudomány által feltárt eredményei.
A tárlat másik fő oszlopát a Könnyező Szűzanya kegyképének bemutatása képezi. Megismerhetjük a kegykép történetének viszontagságait, a vérrel könnyezés csodája mellett egyéb érdekességeket.
Bazilika:
A győri Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház a Győri egyházmegye főtemploma. A város legősibb részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon áll, a Püspökvárral szemben
Boldog Apor Vilmos emlékkiállítás:
A kiállítás a legmodernebb kiállítás-technikai eszközökkel kelti életre Boldog Apor Vilmos korát, a püspök személyes életútját, jó Pásztorként vállalt életáldozatát, 1945 húsvétjának tragédiáját.
Múzeumház:
A Győr szívében található műemléképületen belül található a győri vár eddig rejtőzködő kapuja. A földszinten teázó, az első emeleten Lebó Ferenc szobrászművész kamarakiállítása, a második emeleten időszakos kiállítások, bérelhető rendezvényterem várja a vendégeket.
Nemzeti színház – Győr
A Győri Nemzeti Színház Magyarország egyik leglátogatottabb színháza. A jelenlegi színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. november 2-án avatták fel. A színház eredetileg Kisfaludy Károly nevét viselte, majd 1992. január 1-jétől a Győri Nemzeti Színház nevet.
Az épület nem a Győrben megszokott barokk épület, hanem egy modern, megosztó építészeti alkotás. A nézőtéren 691 férőhelyes, két oldalról megközelíthető egyetlen székmezőből áll, páholyok és erkélyek nélkül.
Szobrok, alkotások Győreben
Mária oszlop
A Mária oszlop Győr ikonikus jelképe, mely a Széchenyi tér keleti oldalán áll 1686-óta.
A kompozíció tetején Szűz Máriát láthatjuk, fején a magyar koronával, jobbján a gyermek Jézussal.
Időjelző torony
A Rába kettős híd lábánál álló 9 méter magas mini óratornyot 1903-ban állították fel. Az eredeti torony Csányi Károly építész tervei alapján készült, melyet készítője még 1839-ben adományozott a Győri Városszépítő egyesületnek.
Az óratorony a második világházborúban megsemmisült, a jelenlegit a Városszépítő Egyesület állíttatta 1991-ben. Az óratornyon nem csak az időt láthatjuk, a szerkezet egyben barométer és vízállásjelző is.
Csónakos szobor
A Csónakos szobor Győr egyik legkedveltebb sétáló utcájának közepén, a Baross Gábor úton található. Paulikovics Iván 1997-es alkotása a Nosztalgia egy letűnt életkor után címet viseli, egyaránt nagy népszerűségnek örvend a győriek és az idelátogatók körében is.
Egy helyi hiedelem szerint a szobor intim testrészének érintése szerencsét hoz a magánéletben.
Kisfaludy szobor
A Győri Kisfaludy szobor a Bécsi kapu téren, a karmelita templom előtt látható. A fekete gránit talapzaton álló bronzszobor Mátrai Lajos alkotása. A Győr környékéről származó Kisfaludy Károly szobrát 1892-ben a Radó-szigeten állították fel, az akkor még álló kőszínház közelében. Az alkotáson Kisfaludy kezében jegyzettömbbel és pennával néz Bécs, a haladás irányába.
A szobor a gyakori árvízi károk miatt, 1921-ben került át a mai helyére.
Frigyláda szobor – Győr
A Frigyláda szobrot Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervei alapján Antonio Corradini készítette III. Károly király megbízásából 1731-ben. A 8 méter magas szoborcsoport volutás lámpatartókkal megtámasztott, négyszögű talapzatán a Kálvária jelenete látható domborműben. Az alkotáson két lebegő angyal fogja közre és tartja a frigyládát.
A barokk ládán dicsfénysugárban a Krisztust jelképező Agnus Dei (Isten báránya) ül egy könyvön.
Ágyúk a Várfal tövében
A Győri várfalsétányon 1959-ben helyezték el a 8 darab Bécsben készült ágyúcsöveket.
Batthyány tér – Győr
A Batthyány tér Győr belvárosának legnagyobb tere. A parkosított tér 1907 óta viseli az egykori miniszterelnök, Batthyány Lajos nevét. A tér nyugati részén Gárdonyi Géza szobra található.
A térről a Gárdonyi utca vezet a Bisinger sétány keleti végéig, ahonnan a Nádor aluljáró átvezet Nádorvárosba.
Kovács Margit Múzeum
A múzeum épülete eredetileg Kreszta János fűszerkerekedő háza volt, amely jelenleg jelenleg Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész életműkiállításának ad otthont. Kovács Margit (1902-1977) keramikusművész a modern magyar képzőművészet jeles alakja.
Az alkotások egy része a művész ajándékaként került a város tulajdonába, más része a szentendrei Kovács Margit Gyűjtemény letéti anyaga.
Cím: Győr, Király u. 17.
