Hősök tere
Az Andrássy út végén található Hősök tere Budapest egyik leglátogatottabb, legtágasabb tere a XIV. kerületben. A Hősök tere, ami egyben a Városliget bejárata is, az 1896-os millenniumi ünnepségre épült, és a magyarok ezeréves történelmének állít emléket. A tér a Városliget nyugati oldalán fekszik, jobb oldalán a Műcsarnok, bal oldalán pedig a Szépművészeti Múzeum található.
Területe egykor járhatatlan mocsár volt, melyet 1755-ben lecsapoltak és fákkal ültettek be, később legelőnek használták egészen a 19. századig. A terület 1805-ben került vissza a város tulajdonába, amit az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmány vett gondozásba. A talajt feltöltötték, a még mocsaras részeket kiszárították, a régi akácáfák helyére pedig platánfákat ültettek.
A teret rendszeresen használják felvonulásokra, rendezvényekre, tisztavatásokra. A Hősök terén tartották 1989-ben a 250 ezer összegyűlt ember előtt Nagy Imre újratemetését is.
A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.
A Hősök tere szobrai, Millenniumi emlékmű
A Hősök tere központi eleme a Millenniumi emlékmű, mely eklektikus stílusban épült, félköríves alakban, összesen 26 szobrot foglal magában.
A Millenniumi emlékmű egy 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnok, középpontjában egy 36 méter magas korinthoszi oszloppal. Az oszlop tetején a 4,8 méter magas Gábriel arkangyal szobra látható, egyik kezében a magyar koronát, másikban az apostoli kettős keresztet emeli magasba. A szobor még elhelyezés előtt elnyerte a Grand Prix díjat az 1900-as párizsi világkiállításon.
A talapzaton a honfoglaló hét vezér, élükön Árpád fejedelem szobra látható.
Az emlékmű helyén 1894-ben még az Ybl Miklós által tervezett Gloriette nevű kút állt, melyet ugyanaz a forrás táplált, mely a Széchenyi fürdőben is szolgálja a vendégeket. A Gloriette egy 2,5 méter magas, hatszögletű, balluszteres korláttal keretezett terasz volt, melyre két oldalt lépcső vezetett fel, közepén pedig egy 24 méter magas zászlótartó rúd állt.
A kutat Zsigmondy Vilmos kezdte fúrni 1868-ban, végül 1877. június 4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen. 1895-ben úgy döntöttek, hogy inkább Millenniumi emlékmű épüljön a kút a helyén. A mű többszöri tervmódosítás után csak 34 év múlva, 1929-ben készült el. Az építészeti részek átadására ugyan már 1905-ben sor került, azonban szobrok azonban lassabb ütemben készültek, továbbá a háború tovább lassította a folyamatot.
A Gloriette végül a Széchenyi-hegyre került át, ahol ma kilátóként funkcionál.
A Hősök emlékköve és Árpád vezér szobra között egy fémlap rejti a fúrt hévizes kutat.
Oszlopcsarnokok
Az Oszlopcsarnokok negyedkör alakúak, magasságuk 13 méter, ívnyílásuk 85 méter, a köztük lévő távolság 20 méter. A két oszlopcsarnokban 14 emblematikus történelmi személyiség bronzszobra áll. A szobrok alatt hét-hét dombormű található, melyek az illető életének jelentős eseményeit ábrázolják.
A bal oszlopcsarnok szobrai
Az oszlopcsarnok tetején, a belső sarokpilléren a Háború kétlovas kocsijának szobra (A harci szekeret meztelen sisakos férfi hajtja ostor helyett kígyóval), míg kívül, az Andrássy út felé néző oldalán a Munka és Jólét szobra látható.
A szobrok balról jobbra:
- Szent István
- Szent László
- Könyves Kálmán
- II. András
- IV. Béla
- Károly Róbert
- Nagy Lajos
A jobb oszlopcsarnok szobrai
Az oszlopcsarnok tetején, a belső sarokpilléren a Béke kétlovas kocsijának szobra, míg kívül, az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra látható.
A szobrok balról jobbra:
- Hunyadi János
- Mátyás király
- Bocskai István
- Bethlen Gábor
- Thököly Imre
- II. Rákóczi Ferenc
- Kossuth Lajos
A teljes Millenniumi emlékmű a Hősök emlékkövével együtt 2000–2001-ben teljes rekonstrukción esett át, és 2001. augusztus 18-án ismét felavatták.
A Hősök tere 1932-ig a Városliget része volt, ekkor közigazgatásilag külön egység lett. A valóságban azonban soha nem különül el attól, a Hősök tere tulajdonképp a Városliget kapuja.
