Iszkaszentgyörgy Székesfehérvártól 10 kilométerre északnyugatra, Fejér megyében található. A nagyjából 2000 fős települést északról a Bakony, nyugatról az Iszka-hegy, délről a Sárrét, keletről pedig a Móri-árok határolja. Tengerszint feletti magassága 144 méter.
Iszkaszentgyörgy a Bakony legészakkeletibb lankáin fekszik, különleges atmoszféráját természeti és épített környezete adja. A településről gyönyörű panoráma van a szomszédos Székesfehérvárra és a Vértes hegységre.
Iszkaszentgyörgy helyén a középkorban még három különálló falu, Iszka, Szentgyörgy és Atya állt. A település nevét már 1193-ban említi egy írásos emlék Izca alakban.
A falu belterületéhez közel tört fel a Duzzogó forrás 28 °C-os vizével, mely fölé 1908-ban Pappenheim Siegfried fürdőépületet terveztetett. Akkor ez nem épült meg, majd csak a két világháború között. Márvánnyal bélelt két medence, másfél ölnyi borostyánnal bevont kőfal, melyet antik kőfaragványok díszítettek, vadszőlővel befuttatott öltözők és csobogó kristálytiszta forrásvíz.
Iszkaszentgyörgy első temploma valószínűleg a mai református templom elődje volt, a második 1392-ben épült fel, amit a Szentgyörgyi család nyomban le is romboltatott, hogy köveiből Szentgyörgyön építsen új szentegyházat.
A katolikus egyház újjászerveződése az Amadék nevéhez köthető, ők építtetik a török utáni első katolikus templomot 1728-31 között a mai katolikus templom helyén. 1824-25-ben új templom építésének munkálatai indulnak meg. Jelentősebb renováláson 1940-ben esett át a templom. A 2. világháború alatt leégett a templom tetőzete, és a torony csigalépcsőzete.
Iszkaszentgyörgy évszázadok óta vonzza az utazókat, mindig is kedvelt célpont volt a kirándulók körében. A település nagyon gazdag történelmi emlékekben. A kézműipar mellett virágzott a mezőgazdasága, és erdőgazdasága is. Az itt termelt borok hírneve vetekedett a móriéval.
Az Iszkaszentgyörgyi Természet és Környezetvédő Egyesület, 2009 ben létrehozott egy 10 állomásból álló Tanösvényt. Célja a Tanösvény megismertetése, a környezetvédelem és az épített örökségvédelem egységben történő kezelése, és bemutatása a nagyközönségnek.
A tanösvényen kihelyezett táblák tartalma:
- Kirándulásra hívjuk
- Grófi sírboltkápolna
- Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély
- Istálló és kocsiház
- Az angolpark
- Flóra
- Fauna
- A kőpiramis
- A franciakert
- A Selyem major
Amádé-Bajzáth-Pappenheim-kastély
A kastély legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal. A kaput és a keleti mellékszárnyat Amádé Tádé építtette 1764-ben. A kastély 1800-ban a Bajzáthok tulajdonába került, akik 1820-ban jelentős építkezésekbe fogtak. Klasszicista stílusban kibővítették a főszárny két végét oldal irányban.
A kastély házasság révén a Pappenheim grófok birtokába került 1870-ben. Pappenheim Siegfried nevéhez jelentős átalakítás fűződik 1904 és 1909 között. Elbontották a nyugati mellékszárnyakat, helyükre emeletes, neobarokk épületet építettek díszes ablakokkal és erkélyrácsokkal.
A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt, utána kórház, majd görög menekültek lakták. Ezután egy ideig üdülő volt, majd az 50-es években munkásszálló. Az 1960-as években a helyi tanácsé lett, itt működött a tanácsi hivatal, a rendőrőrs, a gyógyszertár, a postahivatal.
A kastély a barokk kortól kezdve a 20. század neobarokkjáig minden stílusjegyet magán hordoz.
A kastélyhoz kastélypark is tartozik. A francia mintára tervezett park építése Bajzáth György nevéhez fűződik. A parkra jellemző a szimmetrikus elrendezés, a geometrikus terepformák, fasorok.
A nyolcvanas években az épületet részlegesen felújították, a falfestményeket restaurálták.
Kőpiramis
A kőpiramis és erdei kirándulóhely Iszkaszentgyörgy település belterületén található.
Az eredeti, közel 10 méter magas kőpiramist gróf Pappenheim Szigfrid építtette a Piramita-hegyre egy családtagja emlékére. A piramis az 1960-as évek elejéig állt, azonban az akkori politikai rendszer leromboltatta. A megmaradt köveket a helyiek hordták el és építették be a házaikba.
Az új kőpiramis 2014-ben készült el. Az ünnepélyes avatás után a piramisban időkapszulát helyeztek el, mely a tervek szerint 50 év után kerül felnyitásra. A beruházás keretében padok, tűzrakó helyek, tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre. A Piramita-hegyre egy keskeny út vezet fel, szőlőültetvényeken át. A hegyen nem a piramis a egyetlen látnivaló, itt találjuk a Csillaghegyi kilátót, ahonnan a kilátás sajnos nem teljes, mivel a környező fák helyenként magasabbak mint a kilátó.
Mivel az Iszkaszentgyörgyi piramis Magyarország egyetlen piramisa, ezért nem csak a bakonyi látnivalók között, hanem az egész országban egyedülálló látnivalót tekinthetünk itt meg.
Református templom – Iszkaszentgyörgy
A mai református templom a korábbi templom 1781-es leégése után épült, a templom tornya azonban csak 1868-ban. A középső harang 1869-ből való. Az orgonavételre 1911-ben került sor. A gyülekezet 1927-ben két harangot öntetett, 1939-ben pedig új iskolát építtetett. A II. világháború alatt, 1945-ben a toronysüveget egy akna rombolta szét, a parókia pedig leégett, benne az 1725-től vezetett anyakönyvekkel.
Maga a templom Kelet-nyugati tájolású, Árpád kori alapokon nyugvó templom. A templomban az Árpád kori szokásoknak megfelelően temetkeztek is.
Cím: Iszkaszentgyörgy, Rákóczi u. 31.
Katolikus templom – Iszkaszentgyörgy
A 14. században még Iszkának és Szentgyörgynek külön temploma volt. A török idők utáni első katolikus templom 1728 és 1731 között épült, melyet Amadé Antal építtetett. Ez a templom még kisebb volt a jelenleginél és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Az első gyóntatószék csak 1818-ban készült el.
Bajzáth György 1845-ben új templomot építtetett, a régiből csak a szentély maradt meg. A templomot 1860-ban, Mindenszentek ünnepén szentelték fel.
Jelentős renováláson 1940-ben esett át. A templom tetőzete és a torony csigalépcsőzete a II. világháború alatt leégett. Főoltár képe a templom titulusát, a Szentháromságot ábrázolja. A szószékkel szembeni oldalon lévő festmény Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.
A templom műemlék, neoklasszikus stílusú, görög kereszt alaprajzú.
Cím: Iszkaszentgyörgy, Dózsa György utca 24.