Kecskemét

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a kecskeméti járás székhelye. Magyarország közepén, a Duna – Tisza közi homokhátságon, Budapesttől 86 kilométerre délre fekszik.

Kecskemét ősi kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre a település, melyet Nagy Lajos király 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említ. Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, melyet “Hírős város”-ként is szoktak emlegetni.

A város neve a kecske szóból ered, a “mét” pedig járást jelent. Kecskemét címerében is a kecske látható, alatta a város jelmondatával.

Kecskemét Magyarország népesség szerinti nyolcadik legnagyobb, terület szerint a hetedig legnagyobb települése.

A településen óriási problémákat okozott az 1700-as évek vége felé a futóhomok, melyet nagy nehézségek árán sikerült megkötni az 1800-as évek elejére gyümölcs, elsősorban barack ültetvényekkel. A gyümölcsre épülve jött létre a konzervipar, így a város gyorsan gazdagodni kezdett.

Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye.


Kecskemét látnivalói

Nagytemplom

Kecskemét főterén emelkedik a katolikus Nagytemplom, mely az Alföld legnagyobb copf (későbarokk) stílusban épült székesegyháza. A templom 1774-1806 között épült Oswald Gáspár tervei alapján, 1993 óta a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza. kecskemet-nagytemplomAz épület tornya 73 méter magas, kupolája 12,5 méter átmérőjű, 2,5 tonnás harangjának hangja valamikor egészen Bugacig elhallatszott. Jelenleg 3 harangja van a templomnak, de az I. világháború előtt még 6 harangja volt. A tornyot egy erkély veszi körül, melyről egykor a tüzet vigyázták.


Városháza – Kecskemét

A Városháza 1893 és 1897 között épült Lehner György és Pártos Gyula tervei alapján klasszicista stílusban. Az épület 28 hónap alatt épült fel, a hivatalok már 1895-ben beköltözhettek az épületbe, a Dísztermet azonban csak 1897-ben adták át. A Városháza stílusában a francia reneszánsz építészet formái és népművészetünk elemei ötvöződnek.

A díszterem biztosít helyszínt a városi Közgyűlés üléseinek, valamint a hazai és nemzetközi konferenciáknak, fogadásoknak. A teremeben lévő berendezések korabeliek, minden kézművesipari munkával készült.


Cifrapalota

A Kecskeméti Cifrapalota egy különösen szép szecessziós épület a Rákóczi út és a Szabadság tér találkozásánál. Márkus Géza tervei alapján épült 1902-ben. Az épületben eredetileg lakások, üzletek voltak, és egy kereskedelmi kaszinó is működött.

Az épület magyaros szecessziós stílusban épült, melyben jelenleg a Kecskeméti Képtár működik. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay gyár készítette. Ezek csillogásának köszönheti az elnevezését is.Cifrapalota

Első nagy átalakítására a második világháború után került sor. Legnagyobb terme a pávaterem, mely a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe, a pávát, a virágot és a növényi indákat.

A gazdaságos hasznosítás miatt többfunkciósra tervezett épületnek két lépcsőháza van. A díszlépcsőház külön egységet képezve beugrik az udvar terébe, azonban ez csak az első emeleti Páva teremig vezet. A kevésbé díszes a földszinttől a második emeletig vezet.


Katona József Színház – Kecskemét

Kecskemét színházi életének központja a Katona József Színház, mely eredetileg Városi Színház néven működött. Az épületet 1895 és 1896 között építették, az ország ezeréves fennállásának emlékére. Mai nevét húsz évvel később, 1916 novemberében kapta a Bánk bán szerzőjéről, az itt élt és született Katona Józsefről.Katona József színház - Kecskemét

A színház épülete eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, valamint Katona József szoborportréja.

A Színház épülete előtt a Szentháromság oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra.