hétfő, április 15, 2024
TavakTermészet

Kis-Balaton

Magyarország egyik legkülönösebb tája a Kis-Balaton, mely a Balaton elvékonyodó délnyugati csücskében található. A 18. század végéig nem tettek különbséget a Balaton és a Kis-Balaton között, mivel ez a terület egykor még a tó öble volt.

A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt. Az öböl fontos szerepet játszott abban, hogy a Zala itt tudta lerakni a hordalékait.

A Kis-Balaton 1951 óta nemzeti szinten védett. A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek egyezménye (Ramsari Egyezmény) által jegyzett terület 1979 óta, valamint 2004-től az Európai Közösség természetvédelmi hálózatának, a Natura 2000-nek kiemelkedő jelentőségű egysége.

A 19. században a térségben bekövetkezett változások miatt a Kis-Balaton vízzel borított területeinek csökkenéséhez vezetett. A Balaton déli partján futó vasútvonal miatt komoly szabályozási munkákat végeztek, melyek következtében a tó vízszintje jelentősen csökkent. A 20. századtól a környék gazdálkodói is művelésre alkalmas területeket igyekeztek elhódítani a mocsárvilágtól lecsapolásokkal és mesterséges csatornák kialakításával, ami tovább csökkentette a vizes élőhelyek arányát.

A Kis-Balaton helyreállítása, újbóli elárasztása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe.

A Kis-Balaton tulajdonképpen két mesterséges édesvízi tóból és mocsarakból áll, melyek a Zala-folyó deltájában helyezkednek el. Azért hozták őket létre, hogy elősegítsék a Balatonba ömlő vizek szennyeződésének természetes szűrését. A mocsarak és kiterjedt nádasok körül foltokban puhafás galériaerdők találhatóak.

A tavat a Kányavári-sziget felől vagy Zalavár irányából lehet megközelíteni.


Kányavári-sziget

A kányavári-sziget a Kis-Balaton egyetlen olyan része, mely egész évben szabadon látogatható. A szigetet a Zala folyó és a Kis-Balaton nyugati víztározója zárja közre. A szigethez kiépített út vezet, melynek végén parkoló fogadja az autóval ideérkezőket. A kis szigetre gyalogosan, a Zala különleges látványú fahídján keresztül juthatunk át.Kányavári híd
A jellegzetes, hármas boltozatú híd mára nem csak a sziget, hanem az egész Kis-Balaton jelképévé vált. A hídra mindkét oldalon lépcsőkön juthatunk fel, ahonnan remekül megfigyelhető a tó gazdag növény és állatvilága.

A sziget legfontosabb látnivalói közé tartozik a két kilátója, ahonnan az egész környék belátható, valamint találunk tűzrakó helyeket, a gyerekeknek játszóteret.

A szigetet legegyszerűbben a Búbos Vöcsök Tanösvény vonalán lehet bejárni, a mintegy két kilométer hosszú úton. A tanösvényt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága alakította ki. A 15 állomásból álló tanösvény nagyjából 1 óra alatt kényelmesen bejárható.

Megközelítés: a Balatonmagyaródot és Sármelléket összekötő műútról tábla jelzi a letérőt a Kányavári-szigethez.


Diás sziget

A Diás szigeten alakította ki a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság a Fekete István és a természettudós, ornitológus Vönöczky Schenk Jakab emlékszobáját. Neki köszönhető, hogy a nagy kócsag megmenekült a kipusztulástól és ő vezette be Magyarországon elsőként a költőző madarak gyűrűzését.

A bemutatóhely mellett látható az egykori Kis-balatoni halászok mindennapjait bemutató Matula kunyhó is. A Matula kunyhó előtt állva elolvashatjuk egy Fekete István által írt levél részletét, melyből kiderül milyen halak akadtak az író horgára a Kis-Balatonon tett látogatásai alkalmával.Fekete István emlékhely
A Diás-szigeten található a Nemzeti Park Igazgatóság által 2010-ben átadott Kócsag Tanösvény, mely kizárólag szakvezetővel, a Fekete István emlékhelyre vezető kirándulás keretében látogatható.

A tanösvény állomásait végigjárva betekintést nyerhetünk a Kis-Balaton területén előforduló vízinövények, denevérek, halak, hüllők, kétéltűek, madarak és emlősök életébe.


Kis-Balaton Ház

A Kis-Balaton természeti élővilágát bemutató Kis-Balaton Ház interaktív kikapcsolódást kínál minden látogatónak. Nagyszerű összefoglalót nyújt vízügyi, természetismereti és szociális szempontból is. A múzeum 2000. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit Zalavár mellett, az úgynevezett Várszigeten.Kis-Balaton ház
Belépés után egy Kis-Balatont bemutató rövidfilmet vetítenek le a közönségnek. A kiállítótérben a látogató megismerkedhet a Vársziget történetével, képet kaphat az itt folyó nagyszabású régészeti munkák eredményeiről is.Kis-Balaton ház
Betekinthet a Balaton megvédésének titkaiba, valamint a vízi világ életébe, ráadásul nemcsak a látványos diorámák segítségével, hanem a szigorúan védett területeken elhelyezett kamerák képein keresztül részese lehet az adott pillanat történéseinek is.


A Kis-Balaton madárvilága

A terület Magyarország legfontosabb gém és kárókatona fészkelőhelyeinek egyike. Több mint 110 madárfaj fészkelését mutatták ki 1949 óta. A Kis-Balatonon az 1980-as években végrehajtott vízrendezések során megnövekedett nyílt vízfelületnek köszönhetően a terület kiemelt vízimadár vonuló és telelőterületté nőtte ki magát.

A számos költő, vonuló és telelő récefaj közül kiemelendő a fokozott védelmet élvező cigányréce és a színpompás üstökös réce. A Vöcsökfélék közül a fiókáit a hátán hordozó búbos vöcsökkel és a jóval kisebb méretű kis vöcsökkel találkozhatunk. A guvatféléket a szárcsa és a vízityúk képviseli, de vízicsibefajok és maga a guvat is él a területen.

A ragadozómadarak közül a nádasban költő barna rétihéja és a hatalmas termetű, hallal táplálkozó rétisas fellelhető.