Mala-forrásalagút – Esztergom

A Mala-forrásalagút Hévíz városrész és a Fürdő Szálló alatt húzódó, részben felújított és bejárható járatrendszer Esztergomban. Bejárata a Szent István Strandfürdő területéről nyílik.

Korábban Esztergom ezen a részén volt a Hévíz tó, amit a Szent Tamás hegyből folyó hévizek tápláltak. A tavat 1838-ban lecsapolták, az alagutat pedig a tó forrásvizének elvezetésére építették. A térségben 15 meleg, illetve langyos forrás működött. A Mala-forrásalagút sokáig rejtve maradt a nagyközönség előtt, azonban az 1995-ös felújítása óta bárki megtekintheti.

A járatok a szálloda mögötti strand területéről közelíthetőek meg. Az alagútrendszer építője feltehetőleg Gramling Ignác ácsmester volt, aki a Fürdő Szálló alapozását is végezte. A forrás 29 ˚C-os vízhozama a Dorogi-medence szénkitermelése miatt csökkenni kezdett a huszadik században.

Az alagútrendszer önhordó szerkezetű, kő- és téglafalazatú. Járatainak teljes hossza összesen 473 méter. A források mélysége a földfelszíntől mérve 3–4 méter.

A források vízhozama a Dorogi-medence szénkitermelése miatt ugyan csökkenni kezdett a huszadik században, azonban az 1990-es évekre már csak Lencsehegy maradt az egyetlen üzemelő bánya. A többi bányát bezárták és betömedékelték, emiatt a víz elkezdett visszatérni az alagútba. 1995-ben egyes részeit felújították, ezek a részek ma bejárhatóak.

1990 körül a Bajcsy Zsilinszky úton az egyik ház süllyedni kezdett, és életveszélyesé vált. Alatta az alagút bal oldali ágának végén barlangkutatók felfedeztek egy 10 méter átmérőjű barlang termet, mely egy természetes eredetű üreg volt. Ekkor a süllyedés megállítása érdekében az alagút egész bal oldali ágát egy öntött vasbeton boltozattal megerősítették, a barlang üreget pedig lezárták.

 

Fürdő Szálló – Esztergom

A Fürdő szálló 1842-ben épült fel Zofahl Lőrinc tervei alapján, klasszicista stílusban. Az épületegyüttes 1600 vörösfenyő cölöpre épült színházteremmel, gőz és kádfürdővel. Az épület sokáig az esztergomi káptalan tulajdona volt, amely gyorsan a helyi kulturális élet központja lett.

A 20. században az épület több nagy átépítésen esett át. A színháztermet a hatvanas években elbontották, 1964-ben pedig hozzáépítettek egy modern vasbeton üvegszárnyat.Fürdő Szálló - EsztergomA rendszerváltás után az épület állaga folyamatosan romlott, az omlásveszély miatt az előtte levő járdaszakaszt is le kellett zárni.

A Fürdő Szálló Esztergom környékének első és egyben legnagyobb múltú, műemléki szállodája, mely jelenleg romos állapotban áll a 11-es főúton, a Szent Tamás-hegy lábánál.

Az utolsó előadást, a János vitézt 1951-ben tartották.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

18 − 17 =