Mátra

A Mátra Magyarország legmagasabb hegysége. Itt található az ország legmagasabb pontja a Kékestető 1014 méteres tengerszint feletti magasságban, valamint a 964 méter magas Galyatető. A Mátra az Északi-középhegység része, A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el.

A Mátra több jól elkülöníthető részre tagolódik. A hegység központi része a Központi Mátra hordozza a legmagasabb csúcsokat (Galyatető, Kékes vulkáni kúpja). A Nyugati Mátra Jobbágyitól kezdődik, és a Muzsla (805 méter) csúcsával tetőzik. Keleti Mátra Saskőtől keletre, 650 – 750 méter magas hegyekkel. Déli lejtő: Mátraalja, erdőmentes, szőlőkkel borított megművelt tájai. Északi lejtő: Mátra lába, művelt mezőgazdasági földekkel.

A Mátra éghajlata a nagy relatív szintkülönbségek miatt mérsékelt övi hegyvidéki jellegű. Más hegységeinkhez hasonlóan a Mátrára is jellemző a mozaikszerű mikroklíma, amelynek oka a változatos domborzat és növényzet. Télen gyakori jelenség a hőmérsékleti inverzió, mely azt jelenti, hogy 600-800 méter feletti régiókban melegebb van, mint a hegység lábánál.


Mátra látnivalói

Ásványmúzeum – Mátraszentimre

Magyarország legmagasabb településén Mátraszentimrén található a Mátra Ásványház Múzeum. A Mátra Ásványház nem csak egy bemutató múzeum. A kiállítás mellett csiszoló műhely, mikroszkóp használat, UV kamra, ásványgyűjtő és aranymosó foglalkozások is szerepelnek az Ásványház kínálatában. A kiállítótér mérete nagyjából 150 négyzetméter.Ásványmúzeum MátraszentimreA gyűjtemény bemutatása 3 teremben történik. A legnagyobb kiállítóteremben zömében Magyarországon található nyers és már csiszolt ásványok, fosszíliák láthatóak,a terem közepén lévő vitrinben pedig egy kis szeletben az Erdélyben gyűjtött ásványok kerültek elhelyezésre. A második kiállító teremben a világ kőzeteit, négy világrészt érintve, Európa, Amerika, Afrika, Ázsia -mutatják be. A harmadikban kizárólag a Romániában gyűjtött ásványokat tekinthetik meg a múzeumba betérő látogatók.

Mátra Múzeum – Gyöngyös

A Gyöngyösi Mátra múzeum gyűjteményei két épületben látogathatók, melyek az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzik. A két épület egyike Orczy kastély, a másik a Természettudományi pavilon. A harmadik egység egy 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított park. Mindhárom egység külön látogatható.

Az Orczy kastélyban vadászattörténeti, helytörténeti, ásványtani és őslénytani állandó kiállítások láthatók. A gyűjtemény különlegessége Magyarország egyetlen teljes épségben előkerült és itt bemutatott mamutcsontváza.Mátra múzeum gyöngyösA kastélyban 1957-óta kap helyet a Mátra Múzeum, melyet 2005 és 2007 között felújítottak.

A Természettudományi pavilon egy háromszintes épület, melynek központi eleme egy 15 méter magas kocsánytalan tölgy, mely köré szerveződik a rendszertani egységekben foglalt igen gazdag kiállítás.

3200 Gyöngyös, Kossuth Lajos utca 40.

Kézművesház – Parádsasvár

A három részből álló Parádsasvári kézművesház tartalmaz egy üvegmúzeumot, egy Kristály és ajándékboltot, valamint egy Palóc sörbárt. Az üvegmúzeumban a Parádsasvári üveggyár közel 300 éves múltját bemutató magángyűjteményt tekinthetjük meg, valamint munka közben is megnézhetjük az üvegcsiszolás folyamatát. Az ajándékboltban ólomkristály alapanyagú, kézzel csiszolt egyedi díszműveket, kehely és pohársorozatokat és kiegészítőket lehet vásárolni.

Siroki vár

A Mátra keleti részén található Siroki vár története az avarok idejére nyúlik vissza. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, földesúri magánvár volt. A várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik. A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja, melynek Borh-Bodon ága veszi birtokába az ősi pogány várat, amit átalakítottak, a mai fellegvár helyén új várat építettek a tatárjárás után.  A várat első ízben csak 1320-ban említette oklevél, amikor a Csák Mátéhoz csatlakozott Borh-Bodon fia Demetertől, Károly Róbert parancsára Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták. A vár 1596-ban került török kézre.Siroki vár - MátraA török hódoltság után a romos várat már nem építették újjá. A Haller, Náyry családok után a Károlyi család birtokolta a település nagyobbik részét. A hagyomány szerint 1717-ben a Rákóczi-szabadságharc után a császári csapatok felrobbantották az erődítményt.

Római katolikus templom (Kodály templom) – Galyatető – Mátraszentimre

A galyatetői templom a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. 1941. szeptember 8-án szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Kodály Zoltán többször járt a templomban, melynek közelében komponálta a Csendes misét, melyre a bejárattól balra lévő emléktábla hívja fel a figyelmet. Két üvegablak a Kodály házaspár nagylelkűségét idézi. Az egyik Emma asszony tiszteletére, aki nagy adományozója volt a templomnak, míg a másik a Csendes mise születését ábrázolja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

17 + 9 =