kedd, május 21, 2024
LátnivalóNevezetességTemplom

Mátyás-templom

A Mátyás-templom, hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom 1255 és 1269 között épült gótikus stílusban. A IV. Béla alapította templomot Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király korában is átalakították, bővítették. A turisták egyik legkedveltebb célpontjának számító Mátyás-templom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren helyezkedik el, közvetlenül a Halászbástya szomszédságában, a Budai várnegyedben.

A templom nem csak Budapest, hanem az ország egyik legismertebb műemléke. Számos királyi esküvő és három koronázás helyszíne is volt.

A Mátyás-templom tetejét közel 150 ezer darab mázas Zsolnay cserép díszíti, amelyeken a vörös, sárga és barna szín dominál. A templomnak három tornya van, melyek közül a nyugati homlokzat legmeghatározóbb eleme, a déli harangtorony az úgynevezett Mátyás torony legmagasabb.

A Templom rövid története

Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította, 1015-ben, azonban erről sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent. A legkorábbi írott források szerint a templomot eredeti formájában gótikus stílusban a XIII. században, IV. Béla uralkodása idején építették francia mintára.

Nagy Lajos gótikus csarnoktemplommá építette át. Ekkor épült a délnyugati Mária kapu. Az oldalhajók boltozatát a főhajó magasságáig felemelték, és az így keletkezett magas falfelületeken gazdag kőrácsozatú, hatalmas ablakokat helyeztek el

Mátyás király a déli tornyot építtette újjá, akinek mindkét esküvőjét itt tartották. A középkorban a Székesfehérváron megkoronázott királyokat itt mutatták be a Budai polgároknak. Néhány uralkodót itt ravataloztak fel.

Buda 1526. évi első török megszállása során a főtemplom középkori tetőszerkezete és berendezésének nagy része is megsemmisült. Buda végleges elfoglalása után a törökök mecsetté alakították át. Buda visszafoglalása után először a ferencesek, majd a jezsuiták birtokába került, akik barokk stílusban alakították át, és melléképületekkel fogták közre a templomot.

Mai külsejét a 19. században nyerte el Schulek Frigyes tervei alapján. Belső díszítése 19. század végi. Díszítőfestése Székely Bertalan munkája. Ugyancsak Székely és Lotz Károly tervezte színes üvegablakait. Főoltára Schulek műve, közepén fából faragott madonnaszobor. Első emeleti karzatán Egyházművészeti Múzeum működik.

A II. világháború utáni restaurálás 1954-ben kezdődött és az 1970-es évekig tartott.

A Mátyás-templom bemutatása

A templom külsejének jellegzetes elemei az épületet borító Zsolnay-mázas tetőcserép, a 78 méter magas Mátyás torony, valamint a kétnyílású, szoborbélletes Mária-kapu.

Csarnoktér

A templom terét a XIII. században bazilikális rendszerben hozták létre. Ez azt jelenti, hogy a háromhajós hosszház két mellékhajója alacsonyabb volt, míg a főhajó magasabb boltozatot kapott.
Mátyás templom -Budai vár
A főhajó tere a mellékhajók fölé emelkedő fal, a gádorfal ablaknyílásain keresztül kapott közvetlenül fényt. A jelenlegi csarnokteret a mellékhajók megemelésével hozták létre a XIV–XV. században.

Szentély

A nyújtott, sokszögzáródású szentély középtengelyében áll a templom főoltára. A Szűzanyának szentelt oltár historizáló felépítményén román és gótikus stílusjegyek is felfedezhetők.
Mátyás templom - Szentély
Az oltár mögött a szentély ablakai két sorban helyezkednek el, rajtuk az egyetemes egyházhoz és a magyar koronázási eszmekörhöz kapcsolódó szentek és jelenetek láthatók.

Főoltár

A neogótikus főoltár központi alakja Szűz Mária, alatta a tabernákulummal. A szentségtartó szekrény két oldalán Mária bemutatása a jeruzsálemi templomban és a Szentlélek eljövetelének pünkösdi jelenete figyelhető meg.

Szent László-kápolna

A kápolna falain Szent László életéhez és legendájához kapcsolódó eseményeket Lotz Károly festette meg. Az oltáron a lovagkirály győri fejereklyetartójának másolata látható.
Mátyás templom - Szent László kápolna
Az oltár feletti falon a szent király, valamint a szenté avatásban közreműködő III. Celesztin pápa és III. Béla király portréja jelenik meg.

Szentháromság-kápolna

A kápolna oltárán a Szentháromság egy különleges ikonográfiai megoldással jelenik meg. A trónon ülő Atyaisten a keresztre feszített Fiúistent mutatja a világnak, felettük a Szentlélek galambja lebeg. Ezt a képtípust a kegyelem trónja ábrázolásnak nevezik.
Mátyás templom - Szentháromság kápolna
A szárnyakon Szent János evangélista, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Szent Pál apostolok alakjai láthatóak.

Szent Imre-kápolna

A Zichy Ferenc adományából létrejött Szent Imre-kápolna szárnyasoltárának szobrai Szent István királyt, Szent Imre herceget és Szent Gellért püspököt ábrázolják.
Mátyás templom - Szent Imre kápolna
A herceg életét bemutató festmények alkotója Zichy Mihály.

Mátyás torony

Az épület nyugati homlokzatának legmeghatározóbb eleme a déli harangtorony, melyet gótika stílusában alakított ki Hunyadi Mátyás, 1470-re fejeztette be A Mátyás-torony motívumkincsét a XV. századi klasszikus gótika formái határozzák meg. A torony teljes magassága 78,16 méter,


A Mátyás templom turisták számára belépőjegy váltása után lehetséges.

Cím: Budapest, szentháromság tér 2.