Nagymaros
Nagymaros a Dunakanyarban, a Duna bal partján, a Börzsöny lábánál, szemben Visegráddal fekszik. Nagymaros és Visegrád történelme szorosan összekapcsolódik egymással. Természeti adottságai miatt kedvelt helye a kirándulóknak. A település 1996-ban kapott városi rangot.
Nagymarost az ország legszebb fekvésű települései között tartják számon. A településen vezet át az Országos Kéktúra-vonal, a Nemzetközi Duna-kajaktúrának pedig itt van az első állomása. A város környékét szintén behálózzák a túra és kerékpáros útvonalak. A Duna partjáról fantasztikus kilátás nyílik Visegrádra, valamint a Visegrádi várra.
Nagymaros első írásos említése 1257-ből származik. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás korában az uralkodók kedvelt tartózkodási helye volt. A település 1342-ben kapott először városi rangot, melyet 1996-ban sikerült visszaszerezni. Károly Róbert ideje alatt Maros lendületes fejlődésnek indult. A település lakóit Buda város kiváltságaival ruházta fel, valamint Marost Visegrád ikervárosává nevezte ki. Jelentős szerepet játszott a település életében a dunai halászat, ami főleg a viza halászatából állt. A Marosiaknak Verőcétől az Ipoly torkolatig volt halászati joguk.
A török időkben, valamint az 1709-es pestisjárvány idején a település népessége jelentősen megfogyatkozott, melynek pótlására nagyarányú lakosságtelepítés indult meg. Nagymarosra a Rajna vidékéről, Mainz környékéről érkeztek német telepesek, akik folytatták és fejlesztették a helység gazdasági kultúráját, a kertészetet és a gyümölcstermesztést. A 18. század végétől a település újra fejlődésnek indult, virágzott a gyümölcstermesztés és a kereskedelem.
Nagymaros különleges mikroklímájának köszönhetően Magyarország azon kevés helyei közé tartozik, ahol megél a nevezetes mediterrán fafaj, a szelídgesztenye.
Megye: Pest
Régió: Közép-Magyarország
Lakosság: 4820 fő
Budapest-Nagymaros távolság: 50 km
Nagymaros két híres személy lakhelyéül is szolgált. Egyikük az Afrika-kutató, vadász, zoológus Kittenberger Kálmán, a másikuk az olasz születésű festőművész Pállya Celesztin.
A település a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része.
Nagymaros látnivalók
Római Katolikus Templom – Nagymaros
A templom építésének ideje a 14. század első felére tehető. Az épületet a középkor folyamán több ütemben bővítették, majd a 15-16 század fordulóján gótikus stílusban építették át. Az alul négyzetes, a második szinttől nyolcszegletű torony a gazdagon formált, mérműves ablakokkal és kapukkal a késő gótika fejlett alkotása.
Tornyát a 15. század végén kezdték építeni, egy a zárókövén talált évszám alapján 1509-ben készültek el vele. A torony alul négyzetes, a második szinttől nyolcszög formájú, belülről különleges csillagboltozat fedi.
A templom teljes újjáépítésre 1771-1772-ben került sor, Leonard Schade építész tervei alapján. Ekkor került az épületre barokk főpárkány és új tetőszerkezet. A római katolikus templom tornya a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke.
A templom egyhajós, a belső tér sokszög záródású szentéllyel épült. Északi oldalán 14. századi vörös márvány sírkőlap volt, mely a visegrádi Mátyás király Múzeumba került.
Szent István és Gizella királyné szobra
Szent István és Gizella királyné egész alakos szobra a templom a templom előtt lévő Monsberger téren áll. A szobrot 2001-ben állították fel, alkotója Lukács István.
István király a kezében az országalmát, Gizella királynépedig a templom makettjét tartja.
Református Templom – Nagymaros
A Nagymarosi Református templom 1798-ban épült, a türelmi rendelet miatt akkor még torony nélkül. A tornyot az 1934-es felújításakor, Kós Károly tervei alapján építették hozzá.
Cím: 2626 Nagymaros, Váci út 19.
Kálvária
A Kálvária kápolna és a nyolc elemből álló stációsor 1773-ban épültek. A keresztút állomásait Berki Márton képzőművész réz domborművei díszítik.
A Kálvária lépcsőit az 1920-as években építették nagymarosi családok. A lépcsőfokok egy részén máig olvashatók az építtetők neve. A lépcsősor 167 lépcsőből áll, nagyjából a felső harmadától láthatók az adományozók nevével díszített lépcsőfokok.
Kálvária kápolna
A lépcsőkön feljutva a Kálvária-dombon áll a barokk stílusú kápolna. A fehérre festett egyhajós kápolna 1773-ban épült, a főhomlokzaton fatáblás, vasalt, barokk kétszárnyú kapuval. A kápolna mellet egy kereszt található, bronzlemezes borítású korpusszal.
A Kálvária kápolna előtt lévő füves területről pompás kilátás nyílik a Dunára, a Visegrádi fellegvárra.
A kápolna kívülről bármikor megtekinthető.
Szent Erzsébet szobor
A Szent Erzsébet szobor a Szent Erzsébet téren lett felállítva, mely a Szív utca és a Vasút utca keresztezésében lett kialakítva. A másfél méter magas kőtalapzaton álló Szent Erzsébet ábrázolása a szokásos, rózsákkal a kötényében.
Fő tér – Nagymaros
Nagymaros Főtere a Duna parttól a vasúti töltésig húzódik, melyet a Váci út gyakorlatilag két részre oszt. A tér házai javarészt a vasútépítés utáni időkben épültek át.
A Duna felőli oldalon találjuk a Városi könyvtárat, a könyvtár előtt pedig Kittenberger Kálmán mellszobrát.
A fő tér közepén található Nagymaros védőszentjének, Szent Mártonnak az élete egy fontos pillanatát megjelenítő szobor.
A Szobor Nagy Attila szobrászművész alkotása.
A Vasúti töltés előtt található kőkereszt Nagymaros legrégebbi kőkeresztje, melyet 1800-ban állítottak. A vasúti töltés falára Nagymaros látványtérképét festették.
A Főtér 7. szám alatt lévő ház táblája mutatja, hogy meddig ért az árvíz 1838. március 15-én.
Millenniumi emlékmű
Nagymaros Főterén látható az 1896-os Millennium emlékműve. Felirata magyar nyelvű, ami akkoriban egyáltalán nem volt jellemző itt.
Termelői Piac
A Nagymarosi Termelői Piac minden szombaton 7-13 óráig működik a város Főterén. A piac összegyűjti a börzsönyi gazdákat, a Dunakanyar őstermelőit. A piacon kizárólag olyan élelmiszerek árusítanak, melyek közvetlenül a helyi termelőktől, környező falvakból származnak.
A Nagymarosi Termelő Piac a mai napig az egyik legélettelibb és legnépszerűbb piac az országban, amely kínálat mellett nagyszámú közösségi programnak, rendezvénynek is köszönhető.
Alagút Nagymaros és Visegrád között
A Visegrád és Nagymaros között húzódó közműalagutat a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt működteti. Évente kétszer, tavasszal és ősszel megnyitják a látogatók előtt. A betonalagút 530 méter hosszú és 2,8 méter széles, a Duna alatt húzódik.
Építése száraz mederben történt, a Dunát az építés idejére elterelték. Az alagút nem lóg ki a fenékből, egy a mederben létrehozott nút-ban helyezkedik el. Többféle közmű vezeték is található az alagútba. Három település, Visegrád – Dömös – Pilismarót szennyvízét vezeti el Váci tisztítóig. Az alagút egy másik vezetéke ivóvizet szállít Nagymaros irányából Visegrádra. Találhatóak az alagútban még nagyfeszültségű energiakábelek, optikai kábelek is. Maga az alagút a 90-es évek közepére készült el.
A közműalagút pontosan ott fut, ahová a nagymarosi duzzasztómű nyomvonalát tervezték. Az alagút legmélyebben 8 méterrel van a meder alatt. Az alagút zsilipajtókkal szakaszokra van bontva, igaz ezek az ajtók komolyabb vízbetörést nem bírnának elviselni.
Az alagútba babakocsit, kerékpárt, kutyát nem lehet bevinni. Balesetvédelmi okok miatt a résztvevők száma korlátozott.
Nagymaros Budapestről autóval, hajóval, vonattal egyaránt megközelíthető 1 órán belül. Visegráddal autóskomp köti össze. Esztergomból szintén elérhető szárnyashajóval.