Parádsasvár
Parádsasvár község Heves megye Pétervásárai járásában található, a 24-es számú főút mellett helyezkedik el a Mátra északi oldalán, Kékes-tető és Galyatető között. A településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta. Nem volt mindig önálló település, 1912-ig Bodonyhoz tartozott. Közigazgatásilag önálló községgé 1958-ban vált, ekkor kapta a mai Parádsasvár nevet.
Parádsasvár több gyógyvízzel is rendelkezik, köztük a legismertebb a Parádi kénes víz, melynek forrása fölé egy ivócsarnok épült. Az ivócsarnok mellett eredetileg egy fürdőház is volt, aminek a helyén most a Károlyi kastély található.
Parádsasvár látnivalók
Károlyi kastély
A Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján épült 1881-1882 között, neoreneszánsz stílusban az egykori csevicefürdő helyére. A Károlyi család a vadászkastélyt Sasvár névre keresztelte, melyet a település mai neve is őriz. A Tanácsköztársaság után az állam eltulajdonította a birtokot a Károlyiaktól. A két világháború között lakhatatlanná vált épület 1945 után úttörőtábor lett. Jelenleg Kastélyhotel Sasvár néven ötcsillagos szállodaként üzemel.
Üveggyár
Egykor az üveggyár volt Parádsasvár leglátogatottabb nevezetessége. A Parádi Üveggyár elődje eredetileg a mai Parádóhuta helyén volt, amelyet II. Rákóczi Ferenc építtetett 1708-ban. A gyár ekkor fagáz tüzeléssel üzemelt, és amint az erdő elfogyott körülötte, az üzemet áttelepítették. Így lettek az üzem következő állomásai Szuhahuta, Ötházhuta, Fiskálishuta, majd a végleges helye (1767) Parádsasvár. A gyárnak az idők folyamán több tulajdonosa is volt, melyek egyike Grassalkovics herceg volt, majd azt a báró Orczy család követte. Tőlük Kaan Henrik Sámuel és Szitányi Ulman Móric vette haszonbérbe. Ezután gróf Károlyi György vásárolta meg az üveggyárat.
A rendszerváltás óta több tulajdonosváltáson átment üzem néhány éve felhagyott az országhatáron túl is elismert ólomüveg gyártásával és csiszolásával, ezt követően már csak hagyományos eljárással készültek üvegtermékek. 2005 őszén jelentették be, hogy új néven, új tulajdonossal már 2005-ben 100 dolgozóval újraindul az üveggyár.
Ivócsarnok
A pagoda szerű épület Ybl Miklós tervei alapján épült a 19. században. Ennek az épületnek a helyén állt eredetileg az ivócsarnok, melyet 1827-ben építettek. A jelenlegi épületet 1882-ben épült, melyben az ásvány és gyógyvíz palackozása folyik.
A parádi gyógyvizek tulajdonképpeni felfedezése 1763-ban történt, amikor Markhót Ferenc, Heves megye tiszti orvosa részletes leírást közölt róluk. A kék címkés Parádi kénes gyógyvizet több mint 200 éve használják különféle emésztőszervi megbetegedések kezelésére.
