A Sárospataki vár vagy Rákóczi vár Sárospatak legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik legismertebb vára. A Bodrog partján álló eredeti várat Perényi Péter főispán 1534 és 1542 között építette családi székhelyként. A Mohácsi csata után az ő birtokába kerül a város, valamint a város északi végén elhelyezkedő Pálóczi várkastély.
Rákóczi vár – Vörös torony
Perényi a középkori városközpontot bástyás várfalövvel vette körül, és ennek a várnak délkeleti részében alakította ki 20 x 20 méteres alapterületű többszintes rezidenciáját. A tetőzetét fedő vörös zsindelyek után kapta a Vörös torony elnevezést.
A torony legalsó szintjének homlokfalain lőréseket alakítottak ki. A bejárati szinten lévő kapuját gazdagon díszített reneszánsz faragványok ékesítik. A bejárati szinten volt megtalálható a konyha, a kincstár és a levéltár, valamint a kancellária és a sáfárház.
A harmadik és a negyedik szint között a homlokzat mögött védőfolyosók húzódnak, melyekből lőrések nyílnak. A negyedik szinten található a nagy terem, különösen szép reneszánsz faragványairól és 16. századi ornamentális falfestéséről híres. A nagy terem eredetileg famennyezetes volt, amit a 17. században leboltoztak. Délről csatlakozott hozzá a bokályos ház, I. Rákóczi György hajdani audienciás szobája.
Ágyúállások céljára a legfelső szinten 1656-1658 között négy tornyot építettek, melyek közül ma már csak három áll. A negyedik, a torony délkeleti sarkával együtt 1702 körül leomlott.
Rákóczi vár – Várkastély
A várkastély – az egykori belső vár – rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erősített, a Vörös toronyhoz nyugatról illetve észak felől csatlakozik. Az udvar legkülönlegesebb része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő árkádos-oszlopos lépcső és loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna építtetett.
A belső vár udvari homlokzata elé a 19. században boltíves tornácokat emeltek, csak a keleti szárny földszintjén láthatók részben másodlagosan beépített reneszánsz elemek.
Ágyúöntő műhely
A Rákóczi vár külső udvarán I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelye működött 1631 és 1648 között. A műhelyről gazdag levéltári forrásanyag őrződött meg. A 19. században a Sárospataki Rákóczi vár területén a várkastély akkori tulajdonosai a a Bretzenheim-család tagjai angol tájképi parkot alakítottak ki. A park szintje alatt szerencsés módon jó állapotban maradtak meg az egykori műhely romjai.
Egy kiállítás segítségével az érdeklődők megismerkedhetnek a kora újkori bronzágyúk készítésének technikájával valamint I. Rákóczi György tüzérségének történetével.