Siroki vár

A Siroki vár a Bükk és a Mátra határán található, a Heves megyei Sirok település központjától 1 km-re északra, a 294 méter magas vár-hegy csúcsán. A nemrég felújított vár a Mátra legnagyobb és legjelentősebb várromja.

A Siroki vár történetének nyoma az avarok idejére nyúlik vissza. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, földesúri magánvár volt. A várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik. A vár legrégibb, legősibb területe keletkezése óta számos átalakuláson ment át.Siroki várA 13. századi várépítők felhasználták a hegy belsejét is, alagutakat és kisebb-nagyobb helyiségeket véstek a vulkáni tufába.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja, melynek Borh-Bodon ága veszi birtokába az ősi pogány várat, amit átalakítottak, a mai fellegvár helyén új várat építettek a tatárjárás után.  A várat első ízben csak 1320-ban említette oklevél, amikor a Csák Mátéhoz csatlakozott Borh-Bodon leszármazottól, Demetertől, Károly Róbert parancsára Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták.

Maga Sirok későbbi eredetű mint a vár, mivel a régi várat a feljegyzések legkorábban 1267-ben említik, addig a község első írásos említése Sirák névalakban csak 1302-ben történik.

Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánítja és az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolthy Imrét nevezi ki várnaggyá. Kompolthy-t ebben a tisztségében 1324-ben kelt levelében meg is erősít. A király 1331-ben visszaveszi a várat, és egy Chenyk nevű cseh vitéznek adományozza. A vitéz halálával a Siroki vár ismét királyi birtok lett.

A vár a későbbiek folyamán Domoszlai Miklóshoz kerül, aki javításokat végzett a váron, ezután a Tari családhoz kerül birtok, majd Országh Mihály és Kompolti Miklós lettek a vár urai.

A Siroki vár a török időkben

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte védőműveinek modernizálását. Ennek eleget téve Országh Kristóf korszerűsítette a felső várat,  kiépítette az alsó várat három ó-olasz típusú bástyával. Az őrséget 100 jól felszerelt lovas katonával egészítette ki. Így a Siroki vár lett Eger egyik legerősebb elővára.

Erős, bevehetetlen vár hírében állt, a törökök meg sem próbálkoztak a bevételével. Kristóf 1567-ben bekövetkező halálával a család fiúága kihal. Kristóf lánytestvére révén Török Ferenc, majd Homonnai István, végül Nyári Pál egri várkapitány tulajdona lett. Az utódok azonban nem fordítanak figyelmet a vár állapotának megőrzésére. Ennek következtében Eger eleste után, 1596 októberében az őrség elmenekült, így ostrom nélkül került a törökök kezére.

A Törökök megerősítették az alsó várat, új bástyákat építettek, a falakat pedig felmagasították. Az építkezéshez a köveket a környékbeli lakatlan, elpusztult falvak templomaiból hordják fel. A sarokbástya kváder kövein a románkori díszítmények ma is szépen láthatók. A várat a törökök 91 évig uralták, 1687 okteberében adták fel.


Doria János 1687-ben ostrom alá vette Eger várát, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett. A Siroki vár így gyakorlatilag védelem nélkül maradt, ostrom nélkül került a magyarok kezére a felszereléssel és élelmük egy részével együtt.