Siroki vár
A Siroki vár a Bükk és a Mátra határán található, a Heves megyei Sirok település központjától 1 km-re északra, a 294 méter magas vár-hegy csúcsán. A nemrég felújított vár a Mátra legnagyobb és legjelentősebb várromja.
A Siroki vár történetének nyoma az avarok idejére nyúlik vissza. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, földesúri magánvár volt. A várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik. A vár legrégibb, legősibb területe keletkezése óta számos átalakuláson ment át.
A 13. századi várépítők felhasználták a hegy belsejét is, alagutakat és kisebb-nagyobb helyiségeket véstek a vulkáni tufába. A sziklákba vájt folyosók néhol termekké bővülnek, némelyikből észak felé lőrés nyílik.
A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja, melynek Borh-Bodon ága veszi birtokába az ősi pogány várat, amit átalakítottak, a mai fellegvár helyén új várat építettek a tatárjárás után. A várat első ízben csak 1320-ban említette oklevél, amikor a Csák Mátéhoz csatlakozott Borh-Bodon leszármazottól, Demetertől, Károly Róbert parancsára Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták.
Maga Sirok későbbi eredetű mint a vár, mivel a régi várat a feljegyzések legkorábban 1267-ben említik, addig a község első írásos említése Sirák névalakban csak 1302-ben történik.
Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánítja és az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolthy Imrét nevezi ki várnaggyá. Kompolthy-t ebben a tisztségében 1324-ben kelt levelében meg is erősít. A király 1331-ben visszaveszi a várat, és egy Chenyk nevű cseh vitéznek adományozza. A vitéz halálával a Siroki vár ismét királyi birtok lett.
A vár a későbbiek folyamán Domoszlai Miklóshoz kerül, aki javításokat végzett a váron, ezután a Tari családhoz kerül birtok, majd Országh Mihály és Kompolti Miklós lettek a vár urai.
A Siroki vár a török időkben
Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte védőműveinek modernizálását. Ennek eleget téve Országh Kristóf korszerűsítette a felső várat, kiépítette az alsó várat három ó-olasz típusú bástyával. Az őrséget 100 jól felszerelt lovas katonával egészítette ki. Így a Siroki vár lett Eger egyik legerősebb elővára.
Erős, bevehetetlen vár hírében állt, a törökök meg sem próbálkoztak a bevételével. Kristóf 1567-ben bekövetkező halálával a család fiúága kihal. Kristóf lánytestvére révén Török Ferenc, majd Homonnai István, végül Nyári Pál egri várkapitány tulajdona lett. Az utódok azonban nem fordítanak figyelmet a vár állapotának megőrzésére. Ennek következtében Eger eleste után, 1596 októberében az őrség elmenekült, így ostrom nélkül került a törökök kezére.
A Törökök megerősítették az alsó várat, új bástyákat építettek, a falakat pedig felmagasították. Az építkezéshez a köveket a környékbeli lakatlan, elpusztult falvak templomaiból hordják fel. A sarokbástya kváder kövein a románkori díszítmények ma is szépen láthatók. A várat a törökök 91 évig uralták, 1687 okteberében adták fel.
Doria János 1687-ben ostrom alá vette Eger várát, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett. A Siroki vár így gyakorlatilag védelem nélkül maradt, ostrom nélkül került a magyarok kezére a felszereléssel és élelmük egy részével együtt.
Kiállítás
A Siroki vár állandó kiállítása a török kori hétköznapokat mutatja be. A vár területén az egykori istálló rekonstruált épületében berendezett helytörténeti kiállítás, Magyarországon egyedülálló módon nem a magyar végvári vitézek, hanem az 1596 és 1686 között a várban élő oszmán várkatonaság mindennapjait idézi meg.
A földszinten három enteriőr mutatja be a török kor mindennapjait, egy konyha, egy lakóhelyiség és a hadifelszerelésekkel berendezett térrész megjelenítésével.
A galériában a korábbi évszázadok leletanyaga tekinthető meg.
