Sopron főtere

Sopron főtere az 1676-os nagy tűzvész után nyerte el mai képét. A barokk stílusú Fő tér minden épülete műemlék, közepén az egyik legismertebb látványosságával, a szentháromság szoborral. A Fő tér épületeinek elhelyezkedése a 13. század óta változatlan.

Sopron főtere a város leglátványosabb tere rengeteg látnivalóval, melynek különleges hangulatát színeinek és fényeinek játékossága adja, mely egy tavaszi napsugaras reggelen vagy egy aranysárga őszi délutánon a legszebb.

A római korban itt volt az akkori Scarbantia fóruma (városközpont), valamint itt haladt keresztül a Borostyánkőút. A 2010-es felújítások során 4 méteres mélységben találtak rá egy részére.

Sopron Főterének épületei:

• Tűztorony
• Városháza
• Gambrinus-ház
• Patika Múzeum
• Kecske Templom
• Kossow-ház
• Vármegyeháza
• Fabricius-ház
• Lackner ház
• Storno-ház

A Fő térről nyílik a Templom utca, a Kolostor utca, az Új utca, a Szent György utca és a Városház utca. A tér burkolt, a Szentháromság szobor körül díszcseresznyék vannak kör alakú paddal védve.

A Tűztorony lábánál található a Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazásnak állít emléket, amikor népszavazáson döntöttek arról, hogy Sopron továbbra is Magyarországhoz tartozzon.

Szentháromság szobor

A Sopron főtere közepén álló Szentháromság szobor a magyarországi barokk szobrászat egyik legértékesebb alkotása. Az 1695-ös pestisjárványt után emeltette Késmárki Thököly Katalin és férje, Löwenburg Jakab, hálából, amiért túlélték a szörnyű kórt. A gyönyörű barokk oszlop 1701 óta díszíti Sopron Fő terét.

Talapzata három négyzetes hasábból áll, melyeken az alapítók és védőszentjeik szobrai láthatók. A csavart oszlopot virágfüzérek közt lebegő angyalok díszítik.

Tűztorony

Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek volt a feladata figyelni a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezve a tűzfészek irányát.
A Tűztorony a hűség jelképe. Az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és még nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozását. Az esemény emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeret készült. A látogatók közel 200 csigalépcsőn keresztül, egy erkélykoszorúról, a toronyőrök egykori őrhelyéről gyönyörködhetnek Sopron csodálatos panorámájában.

Városháza

A Soproni városháza ma is látható épülete 1896-ban épült. A háromemeletes, eklektikus stílusú épület Hinträger Móric és Károly tervei alapján készült. Az épület helyén eredetileg a Nepomuki Szent János Kápolna állt, melyet az újjáépítésekor le kellett bontani.
Árkádos bejárója, saroktornyai és tetőablakos homlokzatai ékes díszei Sopron Főterének. Az első emeleten található az ország egyik leggazdagabb városi gyűjteményével rendelkező levéltár, melyben nagyjából 5000 középkori okmány található. A levéltár faragott ajtaja a régi városháza egyetlen megmaradt darabja. A nagytermet Sterbenz Károly soproni művész falfestményei díszítik.

Fő tér 1.

Gambrinus ház – Sopron

Sopron Fő termének egyik ékessége a Gambrinus ház, melyet Luxemburgi Zsigmond király adományozott a városnak 1422-ben városháza céljára. A Gambrinus ház gótikus eredetű, de késő reneszánsz bővítéseket és építészeti részleteket is tartalmaz. A barokk homlokzat kialakítása és a belső átalakítás a 18. században készült.
A Gambrinus ház a 1496-ig volt városháza. Ezután nemesi családok birtokába került az épület, akik saját elképzelésük szerint alakították az épület megjelenését. Csúcsíves kapujába 1620-ban kora barokk kőkeretet illesztettek, de a kapualjban és az udvaron gótikus ülőfülkék és nyíláskeretek, valamint reneszánsz fafödém látható. Az emeleti ablakok környékét a 18. században gazdag rokokó díszítéssel emelték ki.

A Gambrinus házat tartják Sopron legrégebbi városházának. Az épület melletti vaskerítésnél lenézve a római kori Borostyánkő út maradványait látjuk.

Az épületnek két bejárata van, egyik a Kolostor utca, illetve Fő tér felől, a másik az Új utca irányából.

Cím: Sopron, Fő tér 3.

Patika Múzeum

A Patika Múzeum Sopron Főterébe jócskán benyúló sárga színű épület. Ehhez az épülethez fűződik Magyarország első műemlékvédelmi intézkedése. A 16. században a városi tanács a tér megnövelése céljából le akarta bontani az épületet, II. Lajos király azonban megtagadta az engedély kiadását azzal az indokkal, hogy a bontás a tér harmonikus szépségét megbontaná.

Az épületben a 17. század közepétől az egykori angyal patika működött, ettől kezdve gyógyszerész és orvos családok lakhelyéül szolgált. Az épület az 1850-es átalakításáig lábasház volt. A Gensel család a patika bővítését az árkádos homlokzat és a folyosórész elfalazásával oldotta meg.

Az épületben az 1966-67 beli helyreállítás után a Soproni Patikamúzeum kapott elhelyezést. A kiállítás egy régi gyógyszerkiadó helyiség, melynek munkaasztala, szekrényei és gyönyörű edényzete a 19. század elejéről származnak. A gyógyszerkészítés régi eszközei mellett a népi gyógymód, illetve a kuruzslás és a babona tárgyi emlékeit is kiállították. Többek között a szemmel verés ellen védő amulettek és a gyermekfrász ellen védő sapka.

A kiállítás értékes könyvanyaga a gyógyászat és orvostudomány tárgyköréből került ki. Az épületet a szomszédos Gambrinus-háztól keskeny köz választja el. A köztük levő rács alatt a Borostyánkő út egy szakasza látható.

Cím: Sopron, Fő tér. 6.

Nagyboldogasszony templom, Kecske templom – Sopron

Nagyboldogasszony templom, Kecske templom, Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom – Mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal.
A Sopronban élő ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, népies nevén a Kecske templom a bencések temploma lett. Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere volt.

Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a káptalanteremhez, amely imahelyként szolgált, majd temetkezési, végül Lorettó-kápolna lett.

Kossow-ház

A Kossow-ház a soproni barokk átépítések jellegzetes példája. A középkori eredetű lakóházban a 17. századtól kezdve polgármesterek és nemesi családok éltek. Többek között a Széchenyiek, későbbiek folyamán pedig a névadó Kossow család.
A Kossow-házban szállásolták el az 1635-ös országgyűlés idején II. Ferdinándot, 1681-ben I. Lipótot, Lotharingiai Károly pedig állítólag ebben az épületben készülődött 1685-ben Buda ostromára.

Az épületet a barokk korban átépítették, ekkor létesítették a kapualj feletti emeleti nagy lakóelőteret, mely a soproni barokk polgárházak egyik jellegzetessége.

Az épület alatti középkori pincében ma borozó működik.

Fő tér 4.

Vármegyeháza – Sopron

A Soproni Vármegyeháza 1829 – 1834 között épült Hild Vencel tervei alapján, két régebbi ház helyén. A kétemeletes, L alakú, klasszicista stílusú épület adott helyet az egykori Vármegyeházának. Az épületben ma Sopron fontos hivatalai működnek, mint az okmányiroda és a Városi Levéltár.
A Soproni levéltár a harmadik legjelentősebb az országban, melyben 1162-től kezdve őriznek itt okiratokat. Az épület előcsarnokán és udvarán keresztül sétálva látni az egykori várfalrendszert.

Fabricius ház

A Sopron főterén álló ház tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. Az épület érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. Fabricius Endre (városbíró, polgármester) a ház névadója 1806-ban vette meg az épületet. A Fabricius ház három kiállításnak ad helyet. A pincében Scarbantiából, a római kori Sopronból, illetve a környékéről előkerült kőemlékek láthatók. Sírkövek, oltárkövek, szobrok, kőurnák, szarkofágok. Az épület hátsó traktusának két emeletén a – Háromezer év a borostyánkőút mentén – című régészeti kiállítás látható.

A homlokzati szárny első és második emeletén a 17. és 18. századi polgári lakáskultúra változását korabeli tárgyakon és bútorművészeti remekeken lehet végigkövetni.

Sopron, Fő tér 6.

Lackner ház, Tábornok ház – Sopron

A Storno-ház mellett álló Lackner ház, melyet gyakran Generális háznak vagy Tábornok háznak is neveznek, Sopron egykori polgármesterének, dr. Lackner Kristófnak volt a lakhelye. A híres polgármester halálakor (1631) a városra hagyományozta az épületet azzal, hogy legyen a mindenkori Városkapitány lakóháza. Az itt elszállásolt katonai parancsnokokról nevezik a mai napig Tábornok-háznak.
Az épületnek két bejárata van, az egyik közvetlenül elöl, valamint egy bal oldalon, melyet Lackner kedven jelmondata díszít: Fiat voluntas tua – Legyen meg a Te akaratod.

A Lackner ház főhomlokzatát a 17. század elején alakították a ma is láthatóra. A főhomlokzat előtti klasszicista erkély az 1830-as években készült. A ház udvarában egy középkori, a várfalhoz épített lakótorony áll.

Fő tér 7.

Storno-ház

Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége a palotaszerű barokk sarokház, a Storno-ház. A városházával szemben található épület Sopron egyik leghíresebb épülete. A XV. században a Haberleiter család tulajdona volt, akik 1482-1483 telén Mátyás királyt is vendégül látták, mikor Bécset ostromolta. A XVIII. században a ház a Festetics család birtokába került, ekkor nyerte el végleges formáját. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély, a Festetics címerrel díszített toszkán közrefogott kosáríves kapu és a pelikános kopogtató.
A XV. században a házban működött Sopron első gyógyszertára, a Fekete Elefánt. Storno Ferenc több pusztulásra ítélt műértéket mentett meg, mellyel megteremtette a híres Storno-gyűjtemény alapjait. A régiségekkel és a családtagok alkotásaival berendezett enteriőrök képet adnak a XIX. század végének lakáskultúrájáról. A kiállítás darabjait értékes bútorok, fegyverek, porcelán és üvegmunkák képezik, amelyek a második emeleti szobákban tekinthetők meg, ahol 1875-1984-ig a család lakott.

Helytörténeti kiállítás

A Storno ház első emeletén a helytörténeti kiállítás mutatja be Sopron és a vármegye új és legújabb kori történetét. A 1876 óta gyűjtött történelmi emlékek, dokumentumok Sopron és környéke gazdag történetét tárják a látogatók elé. Öt országgyűlést, két királynő és egy királykoronázást tartottak itt, melyek emlékét az első terem őrzi. A több iparág önálló céheinek kialakulását, fejlődését is bemutató kiállítást pisztolyok, szablyák, puskák és páncélöltözetek teszik látványosabbá.

Sopron, Fő tér 8.