Székesfehérvár

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, Fejér megye székhelye, a Közép-Dunántúl régió központja. Székesfehérvár egyike a legősibb magyar városoknak. Budapest és a Balaton között félúton fekszik.

Székesfehérvár egy jól védhető, mocsaras terület dombjaira épült természetes utak találkozási pontjai mentén. Királyi központtá Szent István idején vált, aki itt építette fel magántemplomát. A várost Géza fejedelem alapította 972-ben. Történelme olyan gazdag, mely ritkaság Magyarországon.

A város középkori jelentőségét a koronázások, királyi esküvők és temetések mellett országos jelentőségű események jelzik.  A Székesfehérváron megtartott 1222-es Országgyűlésen hirdette ki II. András király az Aranybullát, Magyarország első alkotmányát, mely a lakosság jogait és a nemesi kiváltságokat rögzítette.

A középkori Magyarországon csak az lehetett törvényes uralkodó, akinek az esztergomi érsek Szent István koronáját Székesfehérváron helyezte a fejére. A felkent uralkodó a koronázó dombon állva kardjával a négy égtáj felé suhintva tett esküt az ország védelmére.

Székesfehérvárt I. Szulejmán oszmán szultán 1543-as hadjárata során foglalta el. A török időket a város jórészt átvészelte, mégis ekkor indult pusztulásnak a Szent István által építtetett, majd az Anjouk és később I. Mátyás által kibővített pompás koronázótemplom, a Nagyboldogasszony-főbazilika.

A török időkben a város kétarcú volt és keleties képet mutatott. Mecsetek, minaretek, hamamok, oszmán stílusú paloták tarkították Székesfehérvár képét. Székesfehérvár 1688-ban szabadult fel végleg az oszmán uralom alól. A középkori magyar és a török-kori emlékeket szinte egytől egyig lerombolták.

Az 1700-as évek elején lassan újra indult a városi élet. A helyi magyar és rác lakosság mellé német és morva telepesek érkeztek. A város 1703-ban kapta vissza szabad királyi városi rangját. A középkori fővárosi szerepet azonban már nem nyerte vissza. A 18. század közepén indulnak meg a nagyarányú építkezések. Felépülnek a középületek és barokk paloták, polgárházak is.

A két világháború között az erőteljes iparosítás hiányában, a többi dunántúli törvényhatósági városhoz képest, még mindig magas a mezőgazdaságból élők aránya. Azonban a közlekedés, valamint a kereskedelem és hitelélet területén dolgozók aránya jóval nagyobb, mint máshol, ami a város regionális központi szerepét támasztja alá.

Székesfehérvár városrészei

Öreghegy

Öreghegy Székesfehérvár legnagyobb kiterjedésű kertváros-jellegű városrésze, mely a település északkeleti felén helyezkedik el. A településrész a 187 méter magas Öreg-hegyről kapta a nevét, mely a Velencei-hegység legnyugatibb tagja.

A városrész utcáinak többségét a Trianoni békeszerződéssel elcsatolt felvidéki településekről nevezték el.

Belváros

A Belváros, más nevén óváros, vár, történelmi belváros, Székesfehérvár egyik legkisebb városrésze. Történelmi és turisztikai szempontból is Magyarország egyik legfontosabb területének számít.

Székesfehérvár belvárosa a képzőművészetre nyitott látogatóknak sok csemegét kínál. Bravúrosan elhelyezett köztéri szobraiban az értő szem számára megelevenedik a város egész történelme. Állítottak itt szobrot királyoknak, humanista tudósnak, huszároknak és a hétköznapi embereknek is.

A Fő utca műemlék épületein a barokk és copf stílusjegyek uralkodnak, (Hiemer-ház, Püspöki palota) de csodálatos szecessziós épületekben is gyönyörködhetünk a Kossuth utcában.

Palotaváros

A Palotaváros két középkori külvárosból, Szigetből és Rácvárosból alakult ki, nevét a Várpalotára vezető útról kapta . A Palotaváros északi részét képező Rácváros főutcája a Rác utca volt, melyben a 16. század második fele óta összpontosult mindaz, ami a szerb (Rác) nemzetiség itteni történetéhez kapcsolható: templom, a szerb iskola, földművesek, iparosok és kereskedők házai.

A Rác utcában található szerb ortodox templom értékes műemlék, melynek külseje szerénységével, egyszerűségével, kis méretével tűnik ki a város többi templomához képest.

Víziváros

A Vízivárost a Mária Terézia idején betelepülő németek és magyarok a keleti mocsár lecsapolásával alakították ki.


Székesfehérvár látnivalók

Székesfehérvár kiemelkedően gazdag látnivalókban. Szinte mindenhol történelmi vagy egyházi látnivalókkal találkoznak az ide érkezők.

A város 38 kiemelt helyszínén kis táblákra vésett QR kódot találunk, melyek megteremtik a mobiltelefonos városnézés lehetőségét. Minden egyes kód a kiralyokvarosa.eu oldal adott menüjének mobiltelefonos verziójára viszi a látogatót, ahol egy-egy műemlékről részletes információval látják el a felhasználót.

Országalma

Az Országalma Székesfehérvár belvárosában, a Városháza tér közepén található vörös márvány díszkút. A kútban három kőoroszlán tartja a magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét, az Országalmát. Ohmann Béla Fehérvári jog című alkotását, melyet 1943-ban állították fel, a köznyelv nevezte el Országalmának. Az alkotás Fehérvár történelmi múltját szimbolizálja.Országalma - Székesfehérvár

A három kőoroszlán által tartott Országalmán felírat fut körbe: LIBERTATES CIVITATIS ALBENSIS A S. REGE STEPHANO CONCESSAE, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta. A kőtömb tetején a kereszt a kereszténység felvételére, az alatta lévő úgynevezett falkorona Fehérvár koronázóvárosi státuszára utal.

Az alkotás alapzatán látható három évszám a város történelmének jelentős eseményeit jelöli:

  • 1001: István királlyá koronázása
  • 1688: A város felszabadul a török uralom alól
  • 1938: István király halálának 900. évfordulója

A II. világháború idején, mikor a Szovjetek elfoglalták a várost, az Országalmát faállvánnyal vették körül, és négy harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le. Tetejére a sarló és kalapács jelkép került, melyeket 1948 április 5-én szedtek le.


Városháza – Székesfehérvár

A Székesfehérvári városháza egy két épülettömbből álló épületegyüttes, mai barokk külsejét 1712-ben nyerte el. A Városháza nemcsak a Városháztér meghatározó épülete, de megkülönböztetett fontosságú, hiszen évszázadok óta a magisztrátus, a városi elöljáróság székhelye, így a városigazgatás egyik jelképe.Városháza - Székesfehérvár

Az épület jobb oldali szárnyát az 1968. évi telekkönyv már városházaként tartotta nyilván. A több épületből álló tömb 1935 és 1938 között alakult ki Kotsis Iván tervei alapján. Ez idő alatt kapcsolták függőfolyosóval az épülethez a könnyed eleganciájú, copfstílusú Zichy palota kibővített tömbjét.

A városháza épületei:

    • Főépület
    • Zichy palota

A homlokzaton eltérő szintű, lépcsőzötten tagolt lábazat fut körbe, követi a járószint emelkedését. A nyugati homlokzaton övpárkány fut végig, az épületrészt főpárkány zárja. Az épületen 1813-ban nagyobb átalakítást végeztek, egy részé elbontották, helyére pedig újat építettek, melybe a levéltárat helyezték el.

A Székesfehérváron megtalálható három Aba-Novák Vilmos által készített falikép egyikét is a városháza őrzi. A Szent korona hiteles másolatát 2013 óta tekinthetik meg az érdeklődök a városházán.

A városháza egykori nagytanácsterme 2013-ban teljes körű felújításon esett át, mely onnantól kezdve a Díszterem nevet viseli. A pulpitus alá rejtetten elhelyezett, 24 négyzetméteres, mozgatható színpad beszereléséve a termet alkalmassá tették alkalmassá tették közösségi rendezvények, színpadi produkciók, koncertek, előadások megrendezésére, ezáltal a terem többfunkcióssá vált. Felújították a helyiség hangtechnikáját, kivetítő és szavazórendszerét.


Hiemer ház

A Hiemer ház (Hiemer-Font-Caraffa épülettömb) Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, a város épített örökségének egyik gyöngyszeme. Az épület műemléki értékét középkori alapjai, az értékes freskók és a falakat kívül-belül díszítő stukkók adják.Hiemer-ház - Székesfehérvár

Az épületegyüttes három középkori eredetű épület páratlan összeolvadásából jött létre, melyről először 1688-ban történt említés, miután Antonio Caraffa gróf osztrák lovassági tábornok visszafoglalta a várost a török csapatoktól. A Hiemer-ház mai formája a 18. század második felében épült ki, az egymáshoz kapcsolódó szárnyak gyakorlatilag egy időben készültek el.

Székesfehérvár emlékezetében mindhárom névadó család megmaradt. A katonaősökkel bíró Caraffáék nemesi címmel is rendelkeztek. A Font család kereskedelemmel foglalkozott. Az eredetileg hetes és mészáros gyakorló Hiemer család pedig a 18. században főbírót is adott Székesfehérvárnak.

A Hiemer-ház 2005 és 2011 között teljes felújításon esett át. Jelenleg társasági és kulturális célokra használják, rendezvények, esküvők, koncertek. Az épületegyüttes gyakorlatilag egy teljes körű szolgáltatást nyújtó komplexum, melyben több konferenciaterem, sajtóterem, házasságkötő terem, két lakosztály, étterem, kávézó is található.Hiemer-ház - Székesfehérvár
Az épületben nyílt meg 2011 májusában az Európa szinten is ismert gyűjteményt bemutató Hetedhét játékmúzeum.

Hetedhét játékmúzeum

A Hetedhét játékmúzeum anyaga két különálló gyűjtemény összeolvadásából jött létre. Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet páratlan értékű, Európa-szerte elismert polgári játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.

Az állandó kiállítás a Hiemer-ház Oskola utcai szárnyában, két szinten látható. A játékgyűjtemény páratlan értéket képvisel Európa hasonló játékmúzeumai között is. A babaszobákba rendezett több ezer miniatűr játékeszköz segítségével bepillanthatunk a 18-19. századi polgárság mindennapi életébe, megismerhetjük a játékkészítés legfontosabb európai központjait, vagy a porcelánbabák különféle típusait.

A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja egy Napóleon korából származó pólyás, aminek életkorát a hajviselete alapján határozták meg.

A legújabb darabok az 1930-as években készültek, míg a legrégebbi babák és játékok az 1700-as évek babakészítő mestereinek munkai. A játékbabák híres Európai gyárakban készültek, és szinte mindegyiknek van neve.


Bory-vár

Székesfehérvár legkülönösebb építménye, igazi kuriózum a külvárosi övezetben elhelyezkedő Bory-vár. Székesfehérvár Öreghegy városrészében, a Mária-völgyben található. A várat Bory Jenő székesfehérvári építészmérnök és szobrász nagyrészt maga építette 40 nyáron keresztül, emléket állítva a hitvesi szeretetnek és a művész álmainak.

A Bory-várat a Guinness Rekordok Könyve is jegyzi, mint a világ legnagyobb olyan épületét, melyet gyakorlatilag egyetlen ember épített.
Bory-vár
Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A vár egyik legrégebbi eleme a Díszkút, mely már 1913-ban állt, melyet az Alsókertben láthatunk.

Az épület tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak. A falakat majdnem mindenhol kisebb-nagyobb szobrok díszítik. A Bory-vár nagyrészt betonból készült, beleértve a szobrokat is.


Püspöki palota

Székesfehérvár belvárosában, a Városház téren található Püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja. Az épület 1780 – 1801 között épült a középkori Nagyboldogasszony-bazilika romjainak felhasználásával empire stílusban, azonban a copf stílus jegyeit is hordozza az épület.Székesfehérvár - Püspöki palota

A püspöki palota belső berendezésében az empire és a biedermeier stílus érvényesül. Az ebédlőben látható klasszicista falképek a 19. század első felében készültek. A lépcsőházában elhelyezett díszes faragványos kövek Szent István bazilikájából valók. A palotakert egészen a várfalig ér, ami a Várkörutat szegélyezi.

Az épületben nagyjából 40 000 kötetre tehető könyvtár van, középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal.

A Püspöki palota csak bejelentkezéssel látogatható.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 4.


Virágóra

Székesfehérvár egyik kuriózuma a virágóra, mely kora tavasztól késő őszig működik. Az Országzászló téren található évről évre megújuló virágóra nem csak dísz, ténylegesen mutatja a pontos időt. Az óra számlapja alatt látható dátumot, mely szintén virágból van, minden nap az aznapi dátumra igazítják.Virágóra - Székesfehérvár

A kör alakú virágóra 6 méter átmérőjű. Az óramű egy pincében található az óra alatt, melyet a 60-as években készített egy német cég. A virágórát a 90-es években felújították és egy modernebb szerkezetet kapott.

Minden évben mindkét mutatót lecsiszolják és újrafestik, mert a rendszeres öntözéskor mindig vizet kap.


II. Világháborús emlékmű – Székesfehérvár

A Székesfehérvári II. világháborús emlékmű Lugossy Mária alkotása, mely 1995-ben készült el, emléket állítva a II. világháború halottainak.Városháza tér - Székesfehérvár
A Ciszterci templom tornyát bombatalálat érte, melynek harangja a toronyból a földre zuhant. Az emlékmű egy bombakrátert szimbolizál, az eredeti sérült haranggal a közepén. az egyedi megjelenésű emlékmű krátert és lávafolyamot formáz.


Aranybulla emlékmű

A Csúcsos-hegyen lévő, 1990-ben felavatott emlékmű Rétfalvi Sándor alkotása. A magyar alkotmány alapját jelentő szabadságlevelet, az Aranybullát 1222-ben II. András király hirdette ki Székesfehérváron. A hagyomány szerint II. András a Csúcsos-hegyen hirdette ki a király és a nemzet jogait, kötelezettségeit és a nemzeti kiváltságokat rögzítő bullát. Ezt az eseményt idézi Rétfalvi Sándor alkotása.Aranybulla emlékmű - Székesfehérvár

Az első Aranybulla emlékmű egy obeliszk volt, melyet 1922-ben emeltek a mai helyén. Az emlékmű a világháborúban megsérült, ezért 1950-ben eltávolították.

Rétfalvi az alkotását 1972-ben készítette, azonban az emlékmű helyét 1970-től 1990-ig egy Szovjet T-34-es tank foglalta el, emlékeztetőül a városért vívott harcokra.

Az Aranybulla emlékművön a rendelkezés alábbi szövege olvasható: Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék.


Romkert

A Székesfehérvári romkertben az egykori Nagyboldogasszony-bazilika (Királyi bazilika, Szűz Mária-bazilika), a középkori Magyarország legnagyobb és legfontosabb templomának szabadtéri romjai tekinthetők meg. A Romkertet 1938-ban alakították ki, mely sokáig a város egyik történeti ékessége volt.Romkert - Székesfehérvár

A templomot maga Szent István kezdte el építeni, nem sokkal az államalapítás után, mely a magyar állam szakrális központja, 38 királykoronázás helyszíne lett. A templom többször újjáépült a történelem folyamán. Utolsó nagy átépítése Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik. Az 1003-ra felépült templomban 45 királyt és királynét koronáztak, valamint itt őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket is.

Az egykori épület egy fő, és két mellékhajóból állt, mely 65 méter hosszú és 37,5 méter széles volt. Félköríves szentélyét két, négyzetes alaprajzú torony fogta közre. A 12. század folyamán, a templom déli mellékhajójához egy kerengőt építettek két sírkápolnával.

A magyar szokásjog már az Árpád-kortól csak az államalapító sírját őrző Székesfehérvári Szűz Mária-templomban történt koronázást tekintette érvényesnek.

A többször megrongálódott, átalakított bazilika 1543-ig szolgált királyaink koronázási és temetkezési helyéül. A romok mellett 1938-ban mauzóleumot emeltek, itt őrzik Szent István szarkofágját.

A királyi bazilika pusztulása Székesfehérvár 1543-ban történő török kézre kerülése után kezdődött. A törökök lőporraktárként használták, majd a város 1601-es ostrománál felrobbantották. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel.

A királyi bazilika elnevezés az 1930-as években, Szent István halálának 900. évfordulójához kapcsolódó munkák során (ásatások, a romkert kialakítása) tapadt az épülethez és honosodott meg a köznyelvben és a szakirodalomban is.

Cím: 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1.


Palotavárosi Skanzen

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző épülettel.

A Skanzen tulajdonképpen egy eredeti helyén megőrzött falumúzeum, Székesfehérvár esetében város a városban. A 80-as évek első felében a Szent István király Múzeum munkatársai városi építészek segítségével felmérték a területet, arról tájékozódva, hogy melyik az az utca, melyet érdemes megőrizni. így esett a választás a Rác utcára, ahol 13 házat láttak méltónak arra, hogy a panelházak tövében őrizzék az egykori Palotaváros hangulatát.Rác utca - Székesfehérvár

Az egykor rácok által lakott terület épületeit felújították, melyek közül többet múzeumként rendeztek be. A több száz éves, apró házakból, valamint a szerb templomból álló műemlékegyüttes ma is a régi, Rác utcai hangulatot árasztja.

Csikós Danica háza

A Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás a Rác u 11. szám alatt lévő házban nyílt meg 1988-ban, Palotavárosi emlékek címmel. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, mely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését.

Az épület utolsó tulajdonosa, a magát még rác nemzetiségűnek valló Csikós Danica volt, a tőle megvásárolt bútorokkal, használati tárgyakkal rendezték be az épület első szobáját és konyháját. A hátsó szobában látható kiállítás pedig a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Palotavárosi mesterségek

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A mezőgazdasággal foglalkozó népességnek inkább a szegényebb rétege lakott ebben a városrészben, és főleg zöldségtermesztéssel foglalkozott. A 17-18. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatjuk.

Dittrich kapalosműhely

Egy másik helyiségben a Dittrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Palotaváros híres kalapos dinasztiájának megalapítója az 1891-ben mesterlevelet kapott Dittrich Ede volt, akit fia, István követett a Szömörce, majd a Csapó utcában működő műhelyben. A múzeum 1986-ban vásárolta meg tőle a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

A Palotavárosi Skanzen előzetes bejelentkezéssel látogatható!

Cím: 8000 Székesfehérvár, Rác utca 11.


Székesfehérvár szobrai

  • Szent István lovasszobra
  • Géza fejedelem szobra
  • Kati néni szobra
  • Mujkó szobor
  • Püspökkút
  • Országalma
  • Aba-Novák Vilmos szobra
  • Prohászka Ottokár emlékmű
  • Mátyás király emlékmű

Szent István lovasszobra

Az államalapító Szent István lovasszobrát 1938-ban állították, az első magyar király halálának 900. évfordulója alkalmából. A Szent István téren álló szobor Sidló Ferenc alkotása.

Kati néni szobra

Kati néni, a fertályos asszony Kocsis Balázs szobrász és restaurátor alkotása. A szobrot 2001. november 25-én, Katalin napján avatták fel. A szobor a Liszt Ferenc utcában található.Kati néni szobra - Székesfehérvár

A városban elterjedt legenda, hogy aki megfogja Kati néni szobrának az orrát, annak szerencséje lesz. Manapság már nem csak a helyiek, hanem a városba látogató turisták is szívesen követik a babonás szokást.

Kati néni az 1960-as években egy piaci árus asszony volt. Híres volt a kacsa és liba fertályáról, amit otthon saját zsírjában ropogósra sütött, majd másnap eladott.

Mujkó szobra

Mujkó, a bohóc Székesfehérvár Városház terének vidám szobra 2007 óta fogadja az ide érkezőket. A szobor különlegessége, hogy a levegőben lóg. Az alkotást Kocsis Balázs szobrászművész és Molnár László ötvösművész készítette.Mujkó szobor - SzékesfehervárA szobor apró részleteit az ötvösmunka kiválósága emeli ki. A Mátyás király udvari bolondját ábrázoló alkotást eredetileg a Kortárs Művészeti Fesztiválra készítették.

Varkocs György várkapitány szobra

Varkocs György várkapitány szobra az egykori palotai kapu helyén található. A régi várfal köveiből épített talapzaton elhelyezett szobor Erdei Dezső alkotása, melyet 1938-ban állítottak fel.

Szulejmán szultán 1543. augusztus végén érkezett seregével Székesfehérvár alá, amelyet egy nagyjábó 5-6 ezer főnyi sereg próbált védeni. A város polgárai gazdag városukat féltve a visszavonuló védőcsapatok előtt bezárták a vár kapuit, így Varkocs György és serege a Budai kapu hídja előtt halt hősi halált szeptember 3-án.

A szoborhoz 2013-ig nagy, medenceszerű szökőkút is tartozott, amit a Belváros Rehabilitációja Projekt keretében modernizáltak.

Mátyás király emlékmű

A Fő utca egyik ékessége a Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából 1990-ben felavatott Melocco Miklós által készített emlékmű. Melocco Miklós alkotása minden modern volta ellenére is harmonikusan illeszkedik a történelmi környezetbe.Mátyás király emlékmű - Székesfehérvár

A gótikus építészeti keretben Mátyás életnagyságú alakja áll, lábánál kedvenc oroszlánjai. A magasban a Hunyadi-ház szimbóluma, a gyűrűt tartó holló látható.


Fekete Sas Patikamúzeum

A Fekete Sas Patika 1746 és 1971 között működött Székesfehérváron. Az épületet 1745-ben 1200 Ft-ért vásárolták meg a jezsuiták a volt patikus, Johann Mehler örököseitől. A jezsuita rend a vásárlással azt a privilégiumot is örökölte, hogy a városvezetés másnak nem ad engedélyt a patika nyitásra. A patika 1748-tól az épülő rendházban kapott helyet.

A patika 1774-ben a pálos rendhez került, majd árverezés után újra polgári tulajdon lett. Valter Ferenc új tulajdonos költöztette a patikát és berendezéseit új, mostani helyére, valamint ő adta neki a Fekete Sas Patika nevet.

A patika 1971-ig működött, 1973-óta múzeumként tekinthető meg. A kiállítás eredeti formájában mutatja be a patika 18. századi rokokó bútorait, edényeit és felszereléseit. A felszerelési tárgyak, esztergált fatégelyek, a nagy tinktúraprés és a feliratos mozsár, mind a jezsuiták idejéből származnak. A kiállítás páratlan értékek tárháza.


Székesfehérvár programok

 

Árpád fürdő – Székesfehérvár

A Székesfehérvári Árpád fürdő 1905 december 31-én nyitotta meg kapuit, mely Hübner Jenő tervei szerint épült. Az 1920-as években bővítették a fürdőt, melyhez így már szállodai rész, étterem, színház, nyári mozi is kapcsolódott. Az 1989-es bezárását követően a 2000-es évek közepén került magánkézbe.Árpád fürdő - Székesfehérvár

A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületben a 2010-es teljes felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel a fürdőt.

Medencék:

  • Török fürdő
  • Patkó medence
  • Arab és Török pezsgőfürdő
  • Piskóta medence
  • Csobbanó / merülőmedencék

A fürdő leglátványosabb része a török fürdő, a mozaikkal kirakott ülőmedence, az ülő pezsgőfürdő és a központi fürdőmedence 36-38 fokos vízében üldögélve oldhatjuk a hétköznapok stresszét.

A medencék tisztításához nem használnak klórt. Helyette költségesebb, de sokkal bőrbarátabb vegyszert alkalmaznak, mely nem szárítja a bőrt, nem pirosítja ki a szemet.

A műemlékfürdő mellé emeltek egy új épületet, ahol a szauna, a gőzkabin, és az élményzuhany kapott helyet.

8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 12.
web: www.fehervar-arpadfurdo.hu


Vörösmarty Színház

A Székesfehérvári Vörösmarty Színház 1913 óta viseli Vörösmarty Mihály nevét. Az épület 1874. augusztus 22-én került átadásra. A színház épülete a Fő utca egyik jelentős műemléke.

A Fehérvári színháznak nagy múltja, dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi. Korunk színésznemzedékének tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat a fehérvári színházban.Vörösmarty Színház - Székesfehérvár

A színház épülete a II. világháború alatt teljesen leégett. Társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, mely 1962 november 7-én nyitotta meg kapuit. A következő több mint 40 év során azonban nem történt felújítás az épületen.

A csak befogadószínházként működő fehérvári teátrum évtizedekig nem rendelkezett önálló társulattal. 1983-tól kezdődően azonban mind határozottabban kezdett törekedni az önállóságra, életre keltve megannyi kitűnő darabot, megteremtve ezzel a fehérvári színházi műhelyt, a saját arculatú alkotó munkát.

Az épületet 2005-ben újították fel. A négymilliárd forintos rekonstrukció után gyakorlatilag egy vadonatúj teátrum várja a közönséget, hiszen a régi színházból csak a külső főfalak maradtak meg. A korábbi belső elrendezést teljesen szétbontották, a nézőtér visszakapta színházi jellegét, megszűnt az erkély, helyette páholyokat alakítottak ki és az egész nézőtér légkondicionált lett.

Csúcstechnikát építettek be a Nagyszínházba is: új világítási hidak, új reflektorok, motoros díszlethúzók vették át a korábbi, mára már teljesen elavult színpadtechnika feladatait.

Cím: 8000, Székesfehérvár, Fő utca 8.

Pelikán terem

A Pelikán Kamaraszínház nem a Fő utcai épület része. A Kossuth utcában található, a Pelikán Udvarban. Kilencven fő befogadására képes, kamaradaraboknak otthont adó, hangulatos játszóhely. A Vörösmarty Színház egyik játéktereként működik.


Városi képtár

A kis Esterházy palota műemlék épületében bemutatott gyűjtemény az 1900-as évektől körülbelül 1980-ig teljességében mutatja be a magyar festészet fejlődését. A mintegy 400 mű között megtalálhatók Rippl-Rónai, Mednyánszky, a Nyolcak, Egry és Czóbel munkái is.

Figyelemre méltó szobor és éremanyag egészíti a kollekciót. A jelenlegi formájában 1994 óta látható anyagot Deák Dénes műgyűjtő ajándékozta a városnak.

Az állandó kiállítás 600 négyzetméternyi terét három belvárosi műemlék jellegű épület összenyitásával alakították ki.


Táncház

Regia Táncegyesület rendszeresen szervez táncházat kicsiknek és nagyoknak. A Táncházban összpontosulnak a helyi néptánc hagyományok, de a falak között sétálva átfogó képet kapunk a magyarság egészének tánckultúrájáról is. Az augusztusi Nemzetközi Néptánc fesztivál rendezvénysorozat számos programjának is otthont ad.

Cím: Malom u. 6.


Sárkányhajó fesztivál

A magyarországi sárkányhajós versenynaptárban hosszú évek óta évadzáróként szerepel a Székesfehérvári futam, általában szeptember utolsó hétvégéjén. Izgalmas és látványos kikapcsolódás a nézőknek, felejthetetlen élmény az indulóknak.

Nemcsak a világ- és Európa-bajnokságot megjárt legénységek, egyesületek indulhatnak és izgulhatnak, hanem kevésbé gyakorlott amatőrök, sőt, akár teljesen kezdő csapatok is.


Bányató – Székesfehérvár

Az Öreg-hegyen található Bánya-tó 1917-ben váratlanul jött létre: a munkák során véletlenül megnyitottak egy földalatti tavat, a magas sziklafalak között működő bányát egyetlen éjszaka alatt elárasztotta a víz.Bányató - Székesfehérvár

A tó azóta Székesfehérvár népszerű pihenőhelye lett, főként a horgászok körében. A Bányató vize igen mély és hideg, fürdésre nem alkalmas és nem is javasolt. A tó a keleti sarkában a legmélyebb, ahol a mélysége eléri a 6-8 métert is.