Szigligeti vár
A Szigligeti vár a Balaton felvidék leglátványosabb vára, melyet a pannonhalmi apátság építtetett 1260 és 1262 között. Magyarország egyik leglátogatottabb vára, egy 239 méter magas hegy tetején helyezkedik el. A vár annyira megtetszett IV. Béla királynak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának.
A vár alatt 1300-ban kezdett a mai falu helyén egy új település kialakulni. A Szigligeti vár azon kevés várak egyike, melyet a török soha nem tudta elfoglalni.
A tatárjárás után IV. Béla a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak adta, hogy ott kővárat építsen. A vár legkorábban épített részei a kettős torony között épített palotaszárny, és az azokat körülvevő kőfalak voltak. Ezeket a részeket a pannonhalmi bencések építették 1260 és 1262 között. Ezt követően királyi birtok lett belőle. A királyi várat a Pok nemzetséghez tartozó Mórichidai család felügyelte.
A Mórichidai család mintegy száz évig volt birtokos Szigligeten, mialatt jelentősen bővítették a várat. Ezután többször gazdát cserélt, majd 1521-ben hosszú időre Tóti Lengyel családé lett.
A vár az 1500-as években lett átépítve és kibővítve, mely a török megszállás alatt végvárként védte a Balaton vidékét. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett a fontosabb hadjáratok útvonalába, korszerűsítése elmaradt. A 17. század végén villám csapott az egyik toronyba, ahol a puskaport őrizték, a tűzben a vár épületei leégtek.
Az ekkor már elszegényedett Lengyel család már nem építette újjá a várat, inkább egy kúriát építtet a vár alatt.
A vár még álló épületeinek lerombolását I. Lipót rendelte el 1702-ben. A császár az ország nyugalmára és nehéz anyagi helyzetére hivatkozva elrendelte a magyarországi várak legnagyobb részének tervszerű lerombolását. A Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. A még megmaradt falakat 1931-ben, 1953-ban és 1965-66-ban erősítették meg.
A Szigligeti vár látogatása
A Szigligeti vár egész évben látogatható. A várban számos középkori játékot rendeznek, nyáron koncertek szórakoztatják a látogatókat.
Várkápolna
A 12. századi bencés várkápolna feltételezett helyén alakították ki a rekonstruált várkápolnát. A várudvarról nyílik a középkori várkonyha rekonstrukciója. Ez a terem rendelkezik a Szigligeti vár összes helyisége közül a legnagyobb alapterülettel és belmagassággal.
Fegyverkiállítás
A várba felvezető út mellett, a Kisfaludy utcai Galéria épületben berendezett Korok fegyverei kiállítás az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Láthatóak benne fegyverek az őskortól egészen napjainkig.
A fegyverkiállítás külön belépővel látogatható.
Várgaléria
A várgaléria épülete régen tanítóházként funkcionált. Jelenleg a vártörténeti kiállításnak ad helyet. A kiállítás két szinten helyezkedik el. A földszinten vártörténeti, az emeleten pedig egy fegyverkiállítás látható. Az egykori tanítóház udvarát ma kézműves udvarként ismerhetjük.
A kiállítás belső kialakításában készült egy működő kályha-rekonstrukció a várban talált leletek felhasználásával, bútorokkal, faliképekkel, csillárral, valamint egy a vári ásatások során előkerült lőportartón ábrázolt reneszánsz korabeli életképpel.
A Szigligeti vár látogatottsága évről évre jelenősen növekszik, köszönhetően részben annak, hogy a vár egész évben látogatható. Jelenleg Szigliget község önkormányzata üzemelteti.
A vár mai formába történő felújításának munkálatai 1991-ben kezdődtek, el és a mai napig a zajlik.
A pénztárban ajándéktárgyakat, és a várról, valamint a településről készült képeslapokat, kiadványokat lehet vásárolni. A várban kizárólag készpénzzel lehet fizetni. Csoportoknak előzetes bejelentkezés nem szükséges.
