A Thury vár Várpalota központjában, Veszprém vármegyében, a Balaton és a Velencei-tó között félúton található. Az elmúlt 600 év több ostromát is túlélt vár a 14. században épült a Bakony erdejében.
A Várpalota jelképévé vált Thury vár, a legendás hírű várkapitányról, törökverő Thury Györgyről kapta nevét.
A Thury vár elődjének számító fényűző palota építése a Kont családhoz köthető, akik Bátorkő várának közelében egy rangjukhoz méltó, és a várnál kényelmesebb otthont építettek. Ennek a palotának az épületeit is felhasználva az Újlaky-család megépítette a város főterén az akkor még szabályos négyszög, U-alakú belsőtornyos várat. A gazdag nemesi család egészen a XVI. századig uralta a palotát, ami a török időben többször is gazdát cserélt, és funkcióját tekintve is átalakult, végül végvári szerephez jutott.
Új tulajdonosai a Podmaniczkyak 1548-ban a kincstárral együtt belekezdtek a vár átépítésébe. Az átalakult végvárat Thury György 13 évig hősiesen védte az ellenséggel szemben. Végül 1593-ban török kézre került, és ez az állapot közel 100 éveig fenn is maradt.
A várat és uradalmát 1650. április 20.-án Zichy István kapta adományba III. Ferdinánd királytól hűséges szolgálataiért. Innentől kezdve egészen 1889-ig folyamatosan a Zichyek uralták a palotát. Közben 1628-1660 , majd 1683-1687 között ismét a török tartotta megszállva.
A vár végleges felszabadulására 1687-ben került sor, miután a leromlott állapotú várat és a hozzá tartozó birtokot a Zichy család vehette használatba. A gyors fejlődést azonban a Rákóczi szabadságharc megtörte, minek következtében lerombolták a vár két északi tornyát. A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére Palota vára elveszítette hadi jelentőségét.
A várat a 18. században a Zichy család elkezdi átépíteni. A külső védműveket elbontják, a várat lényegében megtartva, barokk ízléssel kezdik átformálni. A délkeleti oldalon kétemeletes épületszárnyat emelnek, az északi és nyugati tornyokat visszabontják a falak magasságáig. Az egykori kapuépítmény is összeépül a vár tömegével.
A vár kutatása az 1960-as évek elején kezdődött, de teljes feltárása és helyreállítása máig sem fejeződött be.
A Thury-vár kiállításai
A földszinti 14. századi palotarész egyedülálló Zsigmond korabeli világi falfreskóival, kőablakaival és kváderes osztású homlokzatával a vár legértékesebb része, amely önmagában is látványos eleme az épületnek.
- gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjtemény
- Helytörténeti kiállítás
- Török szoba
- Reneszánsz torony
- Fegyver kiállítás
- Építéstörténeti kiállítás
- Középkori konyha
- Kínzókamra, Kínzóeszközök
A vár épületében működik a Magyar Vegyészeti Múzeum és a Várpalota Bányászattörténeti Gyűjteménye. A Vegyészeti Múzeum 2009 óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részeként működik. A Vegyészeti Múzeum Közép- Európa egyetlen ilyen jellegű, önálló múzeuma.
Bányászattörténeti Gyűjtemény
A gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjtemény a Thury-vár nyugati szárnyában kapott helyet, ahol a négy teremben felépített kiállítás az 1876-ban kezdődött várpalotai szénbányászat történetét, eszközeit mutatja be. Mozgó makettek segítségével megismerkedhetünk a szén felszínre kerülésének, feldolgozásának folyamatait.
Az első teremben elhelyezett márványtáblán olvasható az alapítás ideje és indoka, valamint a méltatás és elismerés mindazoknak, akik a 100 év eredményeihez munkájukkal hozzájárultak.
A második terem kiállítóterében ismerkedhetünk a régi bányamérésnél használt műszerekkel. Hazánk területén talált ásványok, kőzetek is kiállításra kerültek. A terem közepén makettek mutatják be az egykori bányászati eszközöket, mint a Ferenc-aknagép, a Szkip-akna.
A harmadik teremben a fejtési biztosító berendezések fejlődését mutatja be három makett.
A negyedik teremben kaptak helyet Korompai Lajos, a Várpalotai Bánya 1923-1939. közötti igazgatójának emléktárgyai. Ebben a teremben találhatóak még a bányász sportélet emlékei is.
Vegyészeti Múzeum
A Thury-vár második emelete ad otthont a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeumának. A kiállítások négy teremben, összesen 400 négyzetméter alapterületen kaptak helyet.
A Múzeum nagytermében mutatkozik be a magyar kémia és vegyipar története.
A termek elnevezése:
- Kémiatörténeti terem
- Kémiai laboratórium
- Mérés és számítástechnika a vegyiparban
- Alkímia és régi kémiai technológiák.
A Vegyészeti Múzeum Magyarország és a térség egyetlen szakmúzeuma, mely a magyar kémia és vegyipartörténet emlékeit mutatja be, hangsúlyt helyezve az iparág kiemelkedő eredményeire, jelentős személyiségeire.
A Vegyészeti Múzeumba szóló belépőjegyet a 2. emeleten lehet megváltani.
Török szoba
A török szobában betekintést nyerhetünk török kultúrába, szokásokba. A teremben látható ülőkéket és párnákat vízipipával, az úgynevezett nagrilével vagy sisával, ami rendkívül elterjedt volt a törökök között. Láthatunk egy tradicionális török íjjász célt, a putát, eredeti nagyságban, amely általában marhabőből készült.
A falakon egy híres török festő, Oszman Hamdi bey műveinek reprodukcióit láthatjuk, aki a XIX. század végén, a XX. század elején alkotott.
A teremben két alak is látható. Az egyik egy topcsi, amely törökül tűzért jelent. A másik alak egy mehter zenekar vezetője. Ezek a katonazenekarok adták a zenét a felvonuláskor, ünnepségeken vagy akár csatatereken is.