kedd, május 21, 2024
Várak és Kastélyok

Thury vár

A Thury vár Várpalota központjában, Veszprém vármegyében, a Balaton és a Velencei-tó között félúton található. Az elmúlt 600 év több ostromát is túlélt vár a 14. században épült a Bakony erdejében.

A Várpalota jelképévé vált Thury vár, a legendás hírű várkapitányról, törökverő Thury Györgyről kapta nevét.

A Thury vár elődjének számító fényűző palota építése a Kont családhoz köthető, akik Bátorkő várának közelében egy rangjukhoz méltó, és a várnál kényelmesebb otthont építettek. Ennek a palotának az épületeit is felhasználva az Újlaky-család megépítette a város főterén az akkor még szabályos négyszög, U-alakú belsőtornyos várat. A gazdag nemesi család egészen a XVI. századig uralta a palotát, ami a török időben többször is gazdát cserélt, és funkcióját tekintve is átalakult, végül végvári szerephez jutott.
Thury-vár - Várpalota
Új tulajdonosai a Podmaniczkyak  1548-ban a kincstárral együtt belekezdtek a vár átépítésébe. Az átalakult végvárat Thury György 13 évig hősiesen védte az ellenséggel szemben. Végül 1593-ban török kézre került, és ez az állapot közel 100 éveig fenn is maradt.

A várat és uradalmát 1650. április 20.-án Zichy István kapta adományba III. Ferdinánd királytól hűséges szolgálataiért. Innentől kezdve egészen 1889-ig folyamatosan a Zichyek uralták a palotát. Közben 1628-1660 , majd 1683-1687 között ismét a török tartotta megszállva.

A vár végleges felszabadulására 1687-ben került sor, miután a leromlott állapotú várat és a hozzá tartozó birtokot a Zichy család vehette használatba. A gyors fejlődést azonban a Rákóczi szabadságharc megtörte, minek következtében lerombolták a vár két északi tornyát. A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére Palota vára elveszítette hadi jelentőségét.

A várat a 18. században a Zichy család elkezdi átépíteni. A külső védműveket elbontják, a várat lényegében megtartva, barokk ízléssel kezdik átformálni. A délkeleti oldalon kétemeletes épületszárnyat emelnek, az északi és nyugati tornyokat visszabontják a falak magasságáig. Az egykori kapuépítmény is összeépül a vár tömegével.

A Thury vár Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. Ezért gyakran emlegetik a vár tulajdonosáról Újlaky várnak is.

A vár kutatása az 1960-as évek elején kezdődött, de teljes feltárása és helyreállítása máig sem fejeződött be.

A Thury-vár kiállításai

A földszinti 14. századi palotarész egyedülálló Zsigmond korabeli világi falfreskóival, kőablakaival és kváderes osztású homlokzatával a vár legértékesebb része, amely önmagában is látványos eleme az épületnek.

  • gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjtemény
  • Helytörténeti kiállítás
  • Török szoba
  • Reneszánsz torony
  • Fegyver kiállítás
  • Építéstörténeti kiállítás
  • Középkori konyha
  • Kínzókamra, Kínzóeszközök

A vár épületében működik a Magyar Vegyészeti Múzeum és a Várpalota Bányászattörténeti Gyűjteménye. A Vegyészeti Múzeum 2009 óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részeként működik. A Vegyészeti Múzeum Közép- Európa egyetlen ilyen jellegű, önálló múzeuma.

Bányászattörténeti Gyűjtemény

A gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjtemény a Thury-vár nyugati szárnyában kapott helyet, ahol a négy teremben felépített kiállítás az 1876-ban kezdődött várpalotai szénbányászat történetét, eszközeit mutatja be. Mozgó makettek segítségével megismerkedhetünk a szén felszínre kerülésének, feldolgozásának folyamatait.

Az első teremben elhelyezett márványtáblán olvasható az alapítás ideje és indoka, valamint a méltatás és elismerés mindazoknak, akik a 100 év eredményeihez munkájukkal hozzájárultak.

A második terem kiállítóterében ismerkedhetünk a régi bányamérésnél használt műszerekkel. Hazánk területén talált ásványok, kőzetek is kiállításra kerültek. A terem közepén makettek mutatják be az egykori bányászati eszközöket, mint a Ferenc-aknagép, a Szkip-akna.
Bányászattörténeti gyűjtemény - Várpalota

A harmadik teremben a fejtési biztosító berendezések fejlődését mutatja be három makett.Bányászattörténeti gyűjtemény - Várpalota

A negyedik teremben kaptak helyet Korompai Lajos, a Várpalotai Bánya 1923-1939. közötti igazgatójának emléktárgyai. Ebben a teremben találhatóak még a bányász sportélet emlékei is.

Vegyészeti Múzeum

A Thury-vár második emelete ad otthont a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeumának. A kiállítások négy teremben, összesen 400 négyzetméter alapterületen kaptak helyet.
Vegyészeti múzeum - Várpalota
A Múzeum nagytermében mutatkozik be a magyar kémia és vegyipar története.

A termek elnevezése:

  • Kémiatörténeti terem
  • Kémiai laboratórium
  • Mérés és számítástechnika a vegyiparban
  • Alkímia és régi kémiai technológiák.

A Vegyészeti Múzeum Magyarország és a térség egyetlen szakmúzeuma, mely a magyar kémia és vegyipartörténet emlékeit mutatja be, hangsúlyt helyezve az iparág kiemelkedő eredményeire, jelentős személyiségeire.

A Vegyészeti Múzeumba szóló belépőjegyet a 2. emeleten lehet megváltani.

Török szoba

A török szobában betekintést nyerhetünk török kultúrába, szokásokba. A teremben látható ülőkéket és párnákat vízipipával, az úgynevezett nagrilével vagy sisával, ami rendkívül elterjedt volt a törökök között. Láthatunk egy tradicionális török íjjász célt, a putát, eredeti nagyságban, amely általában marhabőből készült.
Török szoba - Thury vár
Török szoba - Thury vár
A falakon egy híres török festő, Oszman Hamdi bey műveinek reprodukcióit láthatjuk, aki a XIX. század végén, a XX. század elején alkotott.

A teremben két alak is látható. Az egyik egy topcsi, amely törökül tűzért jelent. A másik alak egy mehter zenekar vezetője. Ezek a katonazenekarok adták a zenét a felvonuláskor, ünnepségeken vagy akár csatatereken is.