Tihany

Tihany a Balaton egyik leglátogatottabb települése. A település Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban, a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten található. A Tihanyi-félsziget közigazgatásilag Tihanyhoz tartozik.

Megye: Veszprém
Régió: Közép-Dunántúl
Lakosság: 1350 fő
Budapest – Tihany távolság: 109 kilométer

A Tihanyi-félszigeten viszonylag kis területen találunk sok látnivalót. Vulkanikus eredetét több, ma is látható természeti emlék tanúsítja. A félsziget legmagasabb pontja a nyugaton lévő 232 méter magas Csúcs-hegy. Ettől nem sokkal kisebb a keleten lévő Óvár, mely 214 méter magas.

A Tihanyi táj szépségében három tó játszik fontos szerepet: a Balaton, a Külső-tó, valamint a Belső-tó. A Tihanyi-félsziget beltavait sem patak, sem forrás nem táplálja. Úgy alakultak ki, hogy a vulkáni kráter megtelt esővízzel. A Belső-tó Tihany közvetlen közelében terül el, nagyjából 30 hektáron, a Balaton szintjénél 25 méterrel magasabban. Vízkészletét a felszín alatti rétegvizekből, talajvizekből és a lehulló csapadékból nyeri.
A falu lakói főként halászatból és bortermelésből éltek évszázadokon keresztül, ennek az életnek állít emléket a Halászcéh-házban megtekinthető kiállítás. Ugyanakkor a hajózási is fontos szerepet töltött be Tihanyban a személyszállítás okán. Itt működik a Balaton máig egyetlen kompátkelője Tihany és Szántód között. A Tihanyi rév a Balaton legrégebbi átkelőhelye, már az 1055-ös keltezésű apátsági oklevél is megemlíti.

Tihany az ország minden részéről megközelíthető busszal, illetve vonattal. Tihanyban menetrend szerinti buszjáratok is közlekednek. Közigazgatásilag a teljes félsziget Tihanyhoz tartozik.
A község lakott területein kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények is találhatóak, geológiai érdekességek mellett ritka növények és állatok élőhelye is félsziget.

Tihany látnivalók

Tihanyi apátság

A Tihanyi apátság egy bencés apátság, mely a Tihanyi-félsziget egyik magaslatán épült. A Tihanyi Apátságot I. András király alapította 1055-ben, Szűz Mária és Szent Ányos püspök tiszteletére.

Az alapító I. András királyt ide temették 1060-ban, sírja máig a román stílusú altemplomban található. A monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék.
A monostor életébe az első jelentős változást a törökök megjelenése hozta. A török támadások miatt a szerzetesek elhagyták a kolostort, helyükbe katonák költöztek. Az épületegyüttes végvárrá vált. Védelmi szempontok szerint átalakították, köré erődítést építettek, melyet a törökök soha nem foglaltak el.
A katonai szempontból feleslegessé váló várat 1702-ben felrobbantották, ekkor a templomot is súlyos károk érték. A templom és a kolostor újjáépítése 1719-ben kezdődött el, az építkezéshez pedig felhasználták a lerombolt vár köveit is.

Az apátság 1716-ban került vissza Pannonhalmi Bencés Apátság tulajdonába, melyet 1889-ben felújítottak. Ekkor készültek a belső teret díszítő festmények is.
A templomnak két tornya van, melyekben három harang van. Az északnyugati toronyban található az 1670 kilogrammos nagyharang. A nagyharang a Balatonfüredi járás legnagyobb harangja. A délkeleti toronyban található a 431 kilogrammos középső, valamint a 227 kilogrammos kis harang.
Az épületegyüttes részei közül külön érdemes megemlíteni a déli szárnynál található könyvtárat és refektórium termét. Az utóbbi helyszín boltozatának művészeti értékei igazán jelentősek, mivel számos olyan falfestménnyel ékesített, melyeken Árpád-házi és bencés rendbeli szentek, illetve egyes magyarországi uralkodók láthatóak.

Az apátság az utóbbi időkben kiállításoknak, koncerteknek és kulturális eseményeknek ad otthont.

Tihanyi levendulás

A Levendula a Tihanyi-félsziget szimbóluma. A Tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek. Az első telepítés az 1920-as években történt, Bittera Gyula közreműködésével.
Az Öreg-Levendulás a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy között húzódik. Az itt termett levendula illóolaj-tartalma kimagasló volt, még az eredeti francia ültetvényekről származók minőségét is túlszárnyalta. Sajnálatos módon a Tihanyi levendulás az államosítás után elvadult. Az 1960-as évek végén az ültetvény nagy részét kiszántották, helyére szőlőt telepítettek.

A 90-es évek közepén kezdték meg az őslevendulás megmentését, valamint új területeken is elkezdődött a levendulatermesztés.

A Tihanyi levendulát egykor a tőzsdén is jegyezték, akkora értéket képviselt.

Kálvária

A Tihanyi Kálvária Jézus Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves kőből készült állomásai, melyet 1926-ban kezdték építeni közadakozásból. A délre lejtő domboldal tetején épült fel Krisztus kőkeresztje, háttérben pedig gejzirites mészkőtömbökből épített “hármas halom” és IV. Károly magyar király bronztáblája.
A Kálvária építményeit 1960-ban lerombolták, emiatt ma már nem az eredeti, hanem a 2012-ben felújított változata látható.

A kálvária 14 stációból áll, melynek szobrait Siklódy Lőrinc alkotta meg. A tihanyi Kálváriát a Visszhang dombon találjuk meg, szabadon látogatható az év bármely szakaszában.

Tihanyi barátlakások

A Tihanyi barátlakások a 10-11. század környékén készültek, emberi lakhelyek voltak. Feltételezhetően I. András által Tihanyba telepített bazilita szerzetesek vájták ki őket, és egészen a 14. század közepéig tartott a használatuk. A barátlakásokat a tihanyi Óvár nevű hegy keleti, 20-30 méteres meredek bazalttufa falába vájták.
Az üregeket 1913-óta lehet kényelmesen megközelíteni, ekkor készült el a hozzájuk vezető ösvény. Kelet-Európában ez az egyetlen, viszonylag éppen maradt remetetelep.

A barátlakásokat remetebarlangként is emlegetik, de nem nevezhetők igazából barlangoknak, mivel emberkéz alkotta őket, nem pedig a természet. Mára három barátlakás maradt meg épségben, a többi valószínűleg sziklaomlás miatt semmisült meg.

Tihanyi visszhang

Tihany legismertebb jelensége a híres visszhang, mely a 18. század közepétől, a Tihanyi-apátság megépítése óta hallható. A Visszhang dombon állított echókőről elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. A visszhang optimális esetben hétszer verődött vissza a tihanyi templom oldaláról.

A Tihanyi visszhang a 19. század óta nagy szenzációnak számít, hírét egy legendának köszönheti, melyet Garay János költő foglalt mesébe róla.

A 20. század elején észrevették, hogy a Tihanyi visszhang ereje csökkent, amiért elsősorban az újonnan épült villákat hibáztatták. Azóta bebizonyosodott, hogy inkább az időközben a domb és a templom közé ültetett fák megerdősödött lombja az, ami akadályozza a hang terjedését. Ez persze nem jelenti azt, hogy a visszhang nem működik, csak szerencse is kell hozzá, és nem fújjon a szél. Télen és kora tavasszal, mikor a fáknak még nincs lombkoronájuk, nagyobb eséllyel hallhatjuk meg a visszhangot.

Babamúzeum

Az 1994-ben alapított Tihanyi Babamúzeum teljes anyaga magánygyűjtemény, mely közel négy évtized gyűjtőmunkájának eredménye. A nagyjából 500 darabból álló magángyűjtemény tulajdonosa a Filotás család, akik lelkesen és elhivatottan gyűjtötték a babákat a világ különböző tájairól. A babák elsősorban németországi babakészítő műhelyek jellegzetes munkáiból kerülnek ki.
A porcelánbabák mozgalmas jelenetekben, élethelyzetekben elhelyezve kerülnek bemutatásra. A babamúzeumban még láthatók régi babaházak amelyek teljes bútorzattal maradtak meg. A múzeum egy részében újonnan készített művészi babákon mutatja be a magyar népviseleti kultúra legjellegzetesebb öltözeteit.
Minden baba eredeti ruhába van öltöztetve, kiegészítve korabeli játékokkal és egyéb kellékekkel. A Tihanyi Babamúzeum Magyarország kultúrtörténetileg Európa szerte elismert antik gyűjteménye.

Cím: 8237 Tihany, Visszhang utca 4.

Marcipán ház

A Tihanyi marcipán házban kiállítás keretében egyedi, kézzel készített marcipánfigurák és mesejelenetek tekinthetőek meg. A múzeum a Tihanyi Apátságtól 200 méterre, egy szépen felújított műemlékházban található.
Az üzletben finomabbnál finomabb Szamos marcipánokat és kuriózum termékeket kínálnak az ínyencek számára.

Cím: Tihany, Batthyány utca 17.

Tihany főtere – Mádl Ferenc tér

Tihany főtere a Művelődési ház, a Posta épülete és a Panoptikum által határolt terület, mely 2012-ben felújításon ment keresztül a Tihanyi Legenda Projekt részeként. A Főteret Mádl Ferenc volt köztársasági elnökről nevezték el.

A Fő tér átépítésekor a posta-közi parkolót bezárták, a posta toldalékaként épített betonépületet lebontották. Az így létrejövő teret térkő burkolattal ellátva teremtették meg Tihany új főterét. Az apátság lépcsőjétől a magtár épületéig futó burkolat egységbe foglalja a teret.

Pisky sétány

A 16. században élt Pisky István várkapitányról kapta nevét a Pisky sétány, ahol egy könnyű séta alkalmával gyönyörű panoráma nyílik a magyar tengerre és a Balatonra mélyen behatoló ívelt alakú kikötőre.
A Visszhang domb tövéből indul és egészen az Apátságig vezet. A sétány elején táblákkal jelzik merre található az Óvár, a Kálvária, valamint a Barátlakások. A sétány felénél félköríves kilátópont, valamint ivókút található. Innen nem messze lévő rövid lépcsősor vezet fel Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz. A Skanzen után a következő érdekes látnivaló a Fazekasház, ahol kézzel készített kerámiaedényeket tekinthetünk meg egy műemléki házban és kertjében.

A Fazekasház bejárata a Pisky Sétánnyal párhuzamos Batthyány utcába van.

Levendula Ház Látogatóközpont – Tihany

A Tihanyi Levendula ház a Tihanyi emberek és a természet évszázados együttélését, ennek emblematikus kultúráját, a levendulatermesztést mutatja be. Interaktív kiállítást láthatunk a Tihanyi-félsziget kialakulásáról és a levendula termesztéséről. itt gyakorlatilag mindent meg lehet tudni a félszigetről.
A Belső-tó tó partján Levendula Ház Látogatóközpont minden korosztály számára élményt nyújtva mutatja be félsziget keletkezését, természeti értékeit, növény és állatvilágát. Megtudhatjuk azt is, ki és milyen céllal telepítette az első levendula ültetvényt, valamint azt is, hogy milyen felhasználási területei vannak a növénynek.

A Levendula Ház azért jöhetett létre, mert 2003-ban az EU Európa Diplomával jutalmazta a Tihanyi-félszigetet.

Cím: 8237 Tihany, Major utca 67.

Magyar Királyok Panoptikuma, Kalózmúzeum

A Magyar Királyok Panoptikuma egy kiállítóhely Tihany központjában, mely azzal a céllal nyílt meg, hogy vonzó új programlehetőségeket kínáljon a Tihanyba látogatók számára, valamint rövid betekintést nyújtson Magyarország történelmébe.

A panoptikumban Géza fejedelemtől kezdve, Károly Róberten keresztül, Luxemburgi Zsigmondot is beleértve Mátyás királyig bezárólag láthatóak a magyar királyok élethű és életnagyságú viaszfigurái, de megtalálható még IV. Károly is. A korabeli enteriőrök, a hangulatos megvilágítás, valamint az audio tárlatvezetés mellett halk zenei aláfestés teszi még teljesebbé az élményt.
A Panoptikum mellett megtekinthető a híres kalózokat bemutató Kalózmúzeum is. A viaszfigurák sorában megtalálható itt Sir Francis Drake-től Anne Bonney-n keresztül a hírhedt Feketeszakállig több híres kalóz. Az élmény valósághűbbé tételéről korabeli enteriőrökkel, régi fegyverekkel és pénzérmékkel, korabeli zászlókkal gondoskodnak.

Cím: 8237 Tihany, Kossuth u. 35.

Paprika ház

A Tihanyi Paprikaház az Apátság lábánál található, ahol a fűszerpaprika feldolgozásának hagyománya ismerhető meg. Az épület falait minden oldalról összekötegelt paprikákkal díszítették fel, mely igencsak egyedülálló megjelenést biztosít neki. A paprikaházban természetesen vásárolni is lehet: Tihanyi paprikát, csípős és enyhe paprika port, Tihanyi pálinkát, szappanokat.

Cím: Tihany, Kossuth Lajos utca 18.