Tűztorony
Az 58 méter magas Tűztorony Sopron város jelképe. Alsó hengeres része római kori falmaradványokra épült a 13. században. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Fő téren található építmény sok éven át szolgált, majd a Városháza építésekor a 19. században statikai gondok miatt átalakították.
Eredeti funkciója várostorony volt, a 13. századtól a tűztorony volt a városfalak északi kaputornya.
Az épületet folyamatosan alakították, így gótikus, reneszánsz és barokk elemek is voltak benne. A toronyban harang is található, a tetején pedig egy gömbön ülő kétfejű sas a széljelző. A Tűztorony alsó szögletes részét a 13. század végén építették. Hengeres része a gótikus ablakokkal a 14. század elejéről származik. A torony északi oldalán, a külső falon ma is láthatóak az egykori felvonórács kőből rakott hornyai.
A Tűztorony őreinek volt a feladata figyelni a vidéket. Éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezve a tűzfészek irányát. Továbbá figyelték azt is ha idegen katonák közeledtek a város felé, valamint előkelőség vagy idegen borszállítmány érkezett.
A tornyot egykor folyosó kötötte össze a városházával. A tornyon lévő kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi országgyűlés és a királynő koronázásának emlékére, de csak később, a nagy tűzvész után tették a helyére.
A torony körerkélyéről tökéletes kilátás nyílik Sopron belvárosára, valamint a várost körülölelő Lővérekre. A látogatók közel 200 csigalépcsőn keresztül, egy erkélykoszorúról, a toronyőrök egykori őrhelyéről gyönyörködhetnek Sopron csodálatos panorámájában. A tűztorony 8 oldalából négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal.
Hűségkapu
A hűségkapu és a szoborcsoport az 1921. évi népszavazásnak állít emléket, mely a gyalogátjáró felett kapott helyet 1992-ben. A népszavazáson a lakosság 65 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra szavazott.
A Hűségkapu Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművész és Hikisch Rudolf műépítész alkotása. A szoborcsoport középpontjában Hungária alakja látható fején a magyar Szentkoronával, aki ülve fogadja a német és a magyar anyanyelvű soproni polgárok hódolatát. Hungária jobb kezében a város címere van, míg baljában a magyar címer látható.
A Tűztorony szerkezeti helyreállítása
A tűztorony 2011-2012 között elvégzett felújítását elsősorban a megromlott szerkezeti és statikai állapota tette szükségessé. Ekkor a torony alaptestét injektálással megerősítették, az alapozás alatt talajszilárdítást végeztek. Az átjárót újra kiszélesítették, a 19. századi téglaívek szakaszos bontásával új, valamint vasbeton megerősítő ívek készültek az eredeti kő kapuívekhez igazodva.
A toronysisak faszerkezetében a károsodott elemeket kicserélték és konzerválták. A harangszinti faszerkezet oszlopait acélszerkezettel erősítették meg. A korábban a téglafalazaton elhelyezett kétfejű sast ábrázoló címer az Előkapu felöli oldalon kapott helyet.
A helyreállítási munkák eredményeként a 19. század végi elfalazás 100 év után megszűnt és a Tűztorony alatt újra megnyílt Sopron város kapuja. Kétségtelenül a helyreállítás leglátványosabb része, a középkori városkapu újbóli kialakítása volt, melyet eredeti szélességében nyitottak meg.
A felújítás során nem csak a tornyot, hanem Sopron főterének egészét is felújították.
Látogatóközpont
A Tűztorony várkerületi oldalán a Soproni Múzeum egy modern látogatóközpontja található. Itt mindent megtudhatunk a tűztorony történetéről.
A látogatóközpont alagsorában megtekinthetjük az egykori Borostyánkő út, a római kaputorony és az Árpád kori falrészek feltárt maradványait, valamint a római kori város, Scarbantia feltárása során talált kőemlékeket.
Cím: 9400 Sopron, Fő tér 8.
Nyitvatartás:
- január-április: hétfő-vasárnap 10-18 óráig
- május-szeptember: hétfő-vasárnap 10-20 óráig
- október-december: hétfő-vasárnap 10-18 óráig