A Bakony egy nagyjából 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, mely Veszprém megye és Győr-Moson-Sopron megye területén helyezkedik el. A Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
A Bakony éghajlata hegyvidéki, a környezeténél hűvösebb és csapadékosabb, egyáltalán nem egységes, nagy különbségek is előfordulnak a hegység két oldala között. A Bakonyt a Devecser-Veszprémi vasútvonal, egy nyugat-kelet irányú törésvonal két fő részre osztja, az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. A térség része a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.
A Bakony ősi nagy barlangjai beomlottak, helyükön szurdokvölgyek alakultak ki, melyek eltérő módon és időben keletkeztek, oldalukban nagyszámú kisebb üreg rejtőzik. Jelenleg 763 barlangot tartanak nyilván a Bakonyban. A leghosszabb barlangja a Tapolcai barlangrendszer, ami 12 kilométeres hosszával az ország negyedik leghosszabb barlangja.
Ábrahámhegy, Adásztevel, Badacsony, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonycsernye, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonykúti, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszücs, Bakonytamási, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Balinka, Bánd, Barang, Béb, Békás, Bodajk, Borzavár, Csákányberény, Csesznek, Csetény, Csókakő, Csór, Csót, Dáka, Dudar, Döbrönte, Écs, Egyházaskesző, Eplény, Farkasgyepű, Jásd, Olaszfalu, Súr, Várpalota, Veszprém, Zirc
Veszprém a Közép-Dunántúli régióban, a Bakonyhoz és a Balatonhoz közel fekvő egyetemi város, a Királynék városa. Veszprém Magyarország legmagasabban fekvő megyeszékhelye, a Séd patakot övező dombokon és völgyekben helyezkedik el. Veszprém már a bronzkorban lakott volt. A X. században tovább növekedett a város központi, stratégiai szerepe. Nehezen bevehető várnak és fejedelmi székhelynek tartották. Veszprémnek fontos … Olvass tovább
Eplény Veszprém megyében, a Bakony lábánál, Veszprémtől 14 kilométerre, Zirctől 7 kilométerre fekszik. Eplény a zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Oklevelek először 1749-ben említik, mint Olaszfaluhoz tartozó pusztát, határrészt. Földesura ekkor a zirci apát volt. Eplény sokáig Olaszfaluhoz tartozott közigazgatásilag, mivel a két települést összesen 3 kilométer választja el egymástól. Később … Olvass tovább
Iszkaszentgyörgy Székesfehérvártól 10 kilométerre északnyugatra, Fejér megyében található. A nagyjából 2000 fős települést északról a Bakony, nyugatról az Iszka-hegy, délről a Sárrét, keletről pedig a Móri-árok határolja. Tengerszint feletti magassága 144 méter. Iszkaszentgyörgy a Bakony legészakkeletibb lankáin fekszik, különleges atmoszféráját természeti és épített környezete adja. A településről gyönyörű panoráma van a szomszédos Székesfehérvárra és a Vértes … Olvass tovább
A Bakonyba látogatókat rengeteg látnivaló és program várja. A Bakonyi látnivalók között egyaránt megtalálhatóak természeti kincsek és építészeti remekművek is. Természeti látnivalói tökéletes kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. A Bakony elhelyezkedése ideális, minden évszakban tud olyan vonzerőt biztosítani, amely tartalmas és érdekes kikapcsolódást jelenthet nem csak családok, hanem természetjárók, és akár a wellness iránt érdeklődők számára is. … Olvass tovább
A Thury vár Várpalota központjában, Veszprém vármegyében, a Balaton és a Velencei-tó között félúton található. Az elmúlt 600 év több ostromát is túlélt vár a 14. században épült a Bakony erdejében. A Várpalota jelképévé vált Thury vár, a legendás hírű várkapitányról, törökverő Thury Györgyről kapta nevét. A Thury vár elődjének számító fényűző palota építése a Kont … Olvass tovább
A Cseszneki vár a Bakonyban, a Győr és Veszprém között vezető országút mentén, Zirctől északra található. A több mint 700 éves várat a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülte. Az első várat a Bána nembeli Cseszneki Jakab királyi kardhordozó emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. Később a Csák nemzetség vásárolta meg a várat, tőlük pedig … Olvass tovább
Az impozáns Fehérvárcsurgói Károlyi kastély Fejér megye igazi gyöngyszeme. A 19. században épült klasszicista és eklektikus stílusban. Az épületegyüttest Ybl Miklós és Henrich Koch tervei alapján a Károlyi családból származó gróf Károlyi György építtette 1844 és 1851 között. A kastély három jó elkülöníthető részre oszlik. A főszárnyra, az oldalszárnyakra, valamint a pavilonokra. Az 1910-es években … Olvass tovább
A Zirci arborétum Magyarország legmagasabban fekvő arborétuma a ciszterci apátság egykori angolkertjéből lett kialakítva. A 20 hektáron elterülő arborétumot Zirc belvárosában találjuk meg, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Az arborétumot a Cuha patak szeli át, bejáratánál egy kis tavat táplálva. Az Arborétumban mintegy 600 fa és cserjefaj, illetve fajta található, melyekből 70 tűlevelű. … Olvass tovább
A Magas-Bakonyban található Zirc (Veszprém megye) Magyarország legmagasabban fekvő városa. Zirc alapítása 1182-re tehető, amikor III. Béla király hívására megjelentek az első ciszterci szerzetesek a Bakonyban. Okiratokban Zircet 1221-től említik, de jóval korábban is volt itt élet. A török hódoltság alatt, sok más településhez hasonlóan Zirc is elpusztult. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az … Olvass tovább