kedd, május 21, 2024

Őrség

Az Őrség legnagyobb részt Nyugat-Magyarországon, Vas és Zala megye területén fekvő, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található, egyedi kultúrtájú tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére. 

A mai Őrség területe Szent István korában alakult ki. Jelenleg egy dinamikusan fejlődő turisztikai térség, melynek vonzerejét a hagyományok és a vigyázva óvott természet adja.

Az Őrség földrajzilag nehezen határolható körül, Vas megye délnyugati részén a Hegyhát, a Felső-Rába-vidék, a Hetés és Göcsej határolja. A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 m. A legmagasabb pont Felsőszölnökön a Hármashatár (387 m), a legalacsonyabb a Zala-völgyében, Felsőjánosfa határában (191 m) van.

A dombtetőkre épített házcsoportok a szerek, az Őrség jellegzetes településtípusai. A szeres települések kialakulásában nagy jelentősége volt a védelmi szempontoknak, amelyet nagy gonddal szerveztek meg az Árpád-házi királyok.

Az Őrség hazánk egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él.

Az őrség jelentése: őrökhöz tartozó terület, őrök által lakott dombvidék, őrfalvak csoportja.

Őrség települései

Bajánsenye, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Gödörháza, Hegyhátszentjakab, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, MagyarszombatfaNagyrákos, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szőce, Velemér, Viszák.