Andrássy kastély – Tiszadob

A Tiszadobi Andrássy kastély 1880 és 1885 között épült, idősebb Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere megbízásából. A kastély Alpár Ignác tervei alapján épült egy magaslaton, a Tisza partjához közel. Az épületet 500 hektáros park veszi körül, melyet Gróf Andrássy Gyula kezdte el építtetni, amit később fia folytatott. A parkot kelet felől a Tisza határolja, távolabbi … Olvass tovább

Sárospataki Rákóczi Vár

A Sárospataki vár vagy Rákóczi vár Sárospatak legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik legismertebb vára. A Bodrog partján álló eredeti várat Perényi Péter főispán 1534 és 1542 között építette családi székhelyként. A Mohácsi csata után az ő birtokába kerül a város, valamint a város északi végén elhelyezkedő Pálóczi várkastély. Rákóczi vár – Vörös torony Perényi a középkori … Olvass tovább

Siroki vár

Siroki vár

A Siroki vár a Bükk és a Mátra határán található, a Heves megyei Sirok település központjától 1 km-re északra, a 294 méter magas vár-hegy csúcsán. A nemrég felújított vár a Mátra legnagyobb és legjelentősebb várromja. A Siroki vár történetének nyoma az avarok idejére nyúlik vissza. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére … Olvass tovább

Esterházy kastély – Fertőd

A fertődi Esterházy kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója, méltán képezi a világörökség részét. Fénykora (1768 – 1790) Esterházy „Fényes” Miklós herceghez kötődik, aki a XVIII. században hozta létre uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját. A fertődi Esterházy kastély épületegyüttese a bécsi Schönbrunni kastély és a … Olvass tovább

Esterházy kastély – Pápa

A Pápai Esterházy kastély Pápa városközpontjában, a Fő téren, a Nagytemplom mögött található. A 30 percenként induló tárlatvezetések része a kastély, a város múltját bemutató filmvetítés, és az ismét eredeti funkcióját betöltő kastélykápolna megtekintése is. A mai kastély helyén álló első, biztosan ismert épületet, egy várat a Garaiak építették 1408 és 1432 között, hogy az … Olvass tovább

Thury vár

Thury-vár - Várpalota

A Thury vár Várpalota központjában, Veszprém vármegyében, a Balaton és a Velencei-tó között félúton található. Az elmúlt 600 év több ostromát is túlélt vár a 14. században épült a Bakony erdejében. A Várpalota jelképévé vált Thury vár, a legendás hírű várkapitányról, törökverő Thury Györgyről kapta nevét. A Thury vár elődjének számító fényűző palota építése a Kont … Olvass tovább

Cseszneki Vár

Cseszneki vár

A Cseszneki vár a Bakonyban, a Győr és Veszprém között vezető országút mentén, Zirctől északra található. A több mint 700 éves várat a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülte. Az első várat a Bána nembeli Cseszneki Jakab királyi kardhordozó emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. Később a Csák nemzetség vásárolta meg a várat, tőlük pedig … Olvass tovább

Nádasdy kastély

Nádasdy kastély - Nádasladány

A Nádasdy kastély képe az angol Tudor-kori kastélyokra emlékeztet. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a Ladányi birtokot, ahol egy kisebb kastélyt építettek. A gróf Nádasdy család 1851-ben vásárolta meg tőlük Sárladányt, melynek nevét később Nádasdladányra változtatták.  A kastélyt 1873-76 között Nádasdy Ferenc építette át Tudor-stílusban, valamint építette ki a 24 hektár területű kastélyparkot. Főszárnya … Olvass tovább

Károlyi kastély – Fehérvárcsurgó

Károlyi kastély - Fehérvárcsurgó

Az impozáns Fehérvárcsurgói Károlyi kastély Fejér megye igazi gyöngyszeme. A 19. században épült klasszicista és eklektikus stílusban. Az épületegyüttest  Ybl Miklós és Henrich Koch tervei alapján a Károlyi családból származó gróf Károlyi György építtette 1844 és 1851 között. A kastély három jó elkülöníthető részre oszlik. A főszárnyra, az oldalszárnyakra, valamint a pavilonokra. Az 1910-es években … Olvass tovább

Szigetvári vár

A Szigetvári vár az 1566-os török ostrommal írta be magát Magyarország történelmébe, mikor Zrínyi Miklós 2500 magyar és horvát katonájával megállította Szulejmán szultán Bécs ellen induló, közel 80.000 fős seregét. Szigetvár alapjait a XIV. század végén kezdték el lerakni. Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas torony lehetett, melyet négyzetes udvaron … Olvass tovább