A Városliget Budapest második legnagyobb közparkja, kedvelt pihenőhely és kulturális centrum. Budapest XIV. kerületében helyezkedik el 100 hektáros területen. A főváros egyik legismertebb és leglátogatottabb városrésze, melynek nagyjából a fele parkos rész. Az év bármelyik szakában érdemes ide ellátogatni, területén több látványosság, nevezetesség, kikapcsolódási lehetőség található.
A Városliget területe az 1700-as években még lápos, mocsaras terület volt. Változás Mária Terézia ideje alatt következett be, aki előírta, hogy ahol kiirtották fákat, ott újra kell telepíteni. Az akkor Városerdőnek nevezett terület parkosítása 1785-ben kezdődött meg. A mocsár helyén tavat formáltak, kiépítették a Páva-szigetet, majd a későbbi Hattyú- és a Nádor-szigetet. Anton Frigyes bécsi szitásmester építette meg 1826-ban a Liget első műszaki alkotását, a kisebbik Páva szigetet a szárazfölddel összekötő hidat.
Az Andrássy út városligeti végét az 1890-es évek elején még az Ybl-féle Gloriette zárta le, amely a Millenniumi emlékmű helyén állt. A liget nagyobb rendezvényeknek is helyet adott, többek között az 1885-ös Országos Kiállításnak, valamint az 1896-os Millenniumi ünnepségek főbb eseményeinek.
Városliget Intézményei, Épületei
Vajdahunyad Vára
A Vajdahunyad vára, vagy Történelmi épületcsoport a Széchenyi szigeten található. Az Alpár Ignác alkotta épületegyüttes négy hídon keresztül érhető el. Az épületegyüttes legjellegzetesebb része az Erdélyi Vajdahunyad várára emlékeztet, így kapta meg mai nevét is a látogatóktól.
Hivatalos nevén a Történelmi épületcsoport az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra épült azzal a céllal, hogy három dimenzióban mutassa be a magyar építészettörténet ezer évét. A Vajdahunyad vára ezt a stíluskeveredést mutatja be a romántól és a gótikustól a reneszánszon keresztül a barokkig.
A Vajdahunyad vára főbejáratát az oroszlános kőhídon át közelíthetjük meg.
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár a Városliget Széchenyi szigetén található, a Vajdahunyad vára épületegyüttesének a része. Az Alpár Ignác által tervezett osztrák barokk stílusú műemlék palota Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma.
A Mezőgazdasági Múzeum Európa szerte egyedülálló módon mutatja be a mezőgazdaság történetét. Itt található többek között az 1852-ben Magyarországra került gőzlokomobil, továbbá számos, Magyarországon és külföldön gyártott mezőgazdasági eszköz és gép. A múzeum jelentős trófeagyűjteménye és a magyar szürkemarha koponyagyűjteménye igazi kuriózumnak számít.
Az állandó múzeumot 1907. június 9-én nyitották meg mai helyén.
Hősök tere
Az Andrássy út végén található Hősök tere Budapest egyik leglátogatottabb helyszíne. A Hősök tere, ami egyben a Városliget bejárata is, az 1896-os millenniumi ünnepségre épült, és a magyarok ezeréves történelmének állít emléket. A tér a Városliget nyugati oldalán fekszik, jobb oldalán a Műcsarnok, bal oldalán pedig a Szépművészeti Múzeum található.
A Hősök tere központi eleme a Millenniumi emlékmű, mely egy 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnok, középpontjában egy 36 méter magas korinthoszi oszloppal. Az oszlop tetején az 5 méter magas Gábriel arkangyal áll, egyik kezében a magyar koronát, másikban az apostoli kettős keresztet emeli magasba.
A tér csak 1932-ben kapta meg a Hősök tere nevet, három évvel a Millenniumi emlékmű elkészülte után.
A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.
Fővárosi Állat- és Növénykert
A Budapesti Állatkert, hivatalos nevén Fővárosi- Állat és növénykert Magyarország első és egyben a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Az állatkert Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986-óta természetvédelmi terület. Az egyik legrégebbi állatkert az egész világon.
A Fővárosi Állat-és Növénykert Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye évi több mint 1 millió látogatóval. Az állatok és növények megtekintésén kívül több kulturális és oktatási esemény kerül megrendezésre, például koncertek, kiállítások, melynek egyik helyszíne a Varázshegy.
A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyílt meg az akkor még önálló Pest város által adományozott 16 hektáros területen. A mai is létező újkori állatkertek között mindössze 24 van, amelyik a budapestinél korábbi alapítású.
Az állatkert területe 18,4 hektár, melyen nagyjából 850 faj 8800 egyede található.
Az állatkert egész évben nyitva tart, a nyitvatartási rend azonban havonta eltérő lehet. A pénztárak minden időszakban 1 órával a záróra előtt zárnak.
Széchenyi gyógyfürdő
A Széchenyi gyógyfürdő Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma. Építése 1909-ben kezdődött meg Czigler Győző tervei alapján, 1913. június 13-án nyitották meg. Megnyitásakor az összes beépített terület 6220 négyzetméter volt, mellyel a világ egyik legnagyobb fürdőkomplexumának számított. A rohamosan növekvő népszerűségű fürdő 1927-ben férfi és női népfürdő osztállyal és strandfürdővel bővült.
A komplexumban 1982 óta nappali kórház működik napi 178 beteg ellátására alkalmas kapacitással.
Jelenleg a vendégek számára 21 beltéri és nyitott medence, valamint 10 darab szauna áll rendelkezésre. A medencék között található úszómedence, merülőmedence, gyógymedence, tanmedence, súlyfürdő medence, élménymedence, termál medence. 
A Széchenyi Gyógyfürdő termálvízellátását jelenleg az 1938-ban átadott II. számú Szent István kút, Budapest második legmélyebb kútja táplálja, melyből a gyógyvíz 76 fokos hőmérsékleten érkezik a felszínre.
Cím: Budapest, XIV. kerület Állatkerti körút 9-11.
Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum a Hősök tere műemlékegyüttesének részeként Budapest világörökségi helyszíneihez tartozik. A múzeum 1900 és 1906 között épült Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján, neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban. Az épületet 1906. december 1-jén avatták fel I. Ferenc József jelenlétében, a közönség előtt december 5-én nyílt meg.
A neoklasszicista előépület homlokzati részéből előugró, központi helyet elfoglaló nyitott oszlopcsarnokhoz széles lépcsősor vezet fel. Az előépülethez tartozó belső részek alapvetően antikizáló stílusú oszlopokkal, nagy terekkel rendelkeznek.
A múzeumban több mint 120 ezer műtárgy található, a tematizált gyűjteményeket rendszeresen nagyszabású időszaki kiállítások egészítik ki. A gyűjtemények hét fő részből állnak:
- Egyiptomi Gyűjtemény
- Antik Gyűjtemény
- Régi Képtár
- Régi Szobor Gyűjtemény
- Régi Magyar Gyűjtemény
- Grafikai Gyűjtemény
- Könyvtár
A múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkái 2018-ban fejeződtek be. A rekonstrukció egyik leglátványosabb eleme a Román Csarnok megújulása volt, mely 70 év után ismét látogathatóvá vált.
Műcsarnok
A Hősök terén található Műcsarnok a magyar és nemzetközi művészeti törekvések nyitott, sokszínű bemutatóhelye, mely 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia felügyelete alatt áll. Neoreneszánsz stílusú épülete a 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre, Schickedanz Albert műépítész tervei alapján készült el.
Az intézmény nem rendelkezik gyűjteménnyel, hanem folyamatosan változó, egymásra épülő és egymáshoz kapcsolódó kiállításaival és rendezvényeivel tudósít a hazai és nemzetközi művészeti fejleményekről.
A 2300 négyzetméteres épület bazilikális alaprajzú, főmotívuma a hatoszlopos bejárati portikusz korinthoszi oszloprenddel. Az orommezőben 1941-től Haranghy Jenő – Szent István a művészetek pártfogója – című mozaikja látható. Hátsó falán Deák Ébner Lajos háromrészes freskója a szobrászat kezdetét Vulkán és Athéné alakjával. A hosszában nyújtott, klinkertégla borítású épületet színes kerámiafríz futja körül.
A Műcsarnok épülete legutoljára 1991 és 1994 között esett át nagyszabású rekonstrukción.
Fővárosi Nagycirkusz
A Fővárosi Nagycirkusz épülete Közép-Európa egyetlen kőcirkusza. Az 1850 főt befogadni képes épült időjárástól való függetlenségének köszönhetően télen és nyáron egyaránt nyitva áll a közönség előtt.
A cirkusz 1889. június 27-én nyílt meg a Városligetben, az akkor még hullámbádogból készült épületben. Az épület méretei megegyeztek a Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi épületének méreteivel, azonban befogadóképessége 2290 fő volt.
A cirkusz cirkusz bérleti jogát Beketow Mátyás vett át családjával 1904-ben. Ettől kezdve 1934-ig Beketow Cirkusz volt a neve. A cirkuszt 1949-ben államosították, ekkor kapta a Fővárosi Nagycirkusz nevet.
Az Országos Cirkusz Vállalat, vagyis a mai Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft 1954-ben alakult meg, melynek része a Fővárosi Nagycirkusz.
Millennium Háza
A Millennium Háza a Városliget egyik legrégebbi építménye, melyet az elmúlt évtizedekben Olof Palme-ház néven ismertek. Eredetileg az 1885-ös Országos Kiállításra készült Műcsarnoknak, azonban a Pfaff Ferenc tervei alapján készült neoreneszánsz épület erre a célra kicsinek bizonyult. Tíz évvel az elkészültét követően kénytelen volt átadni szerepét a Hősök terén épült palotának.
Az épületnek a XX. század folyamán több funkciója is volt. Működött benne a Fővárosi Múzeum, a II. világháború alatt hadikórház, majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, 1990 és 1993 között átmenetileg ismét a Műcsarnok költözött az épületbe. Ezt követően a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének székhelye lett.
A Liget Budapest Projekt keretében 2017-ben megkezdődött az épület felújítása, melynek során közösségi térré, élményközponttá alakult.
Az épület belső és külső területén és felületén megújult és új Zsolnay elemek találhatóak, mint díszítőelemek. Ezért is nevezzük a Városliget ékkövének. A Millennium Háza környezetének rehabilitációja során egyedülálló Rózsakertet telepítettek a az épület bejáratához, ahol 1500 tő rózsa illatozik.
A kert központi része egy új Zsolnay-díszkút, mellette változatos színű és virágformájú bevezető és szegélyező ágyásokkal.
Városligeti tó
A Városligeti tó egy mesterséges, hármas rendszerű, lebetonozott rendszerű tó, mely tavasztól télig csónakázni, télen pedig egy részén korcsolyázni lehet. A tó mélysége 60-70 cm, területe nagyjából 60.000 négyzetméter, vize fürdésre alkalmatlan. A téli időszakban az egyik leglátogatottabb korcsolyapálya Magyarországon a Városligeti Műjégpálya.
A tavat a 18-19. század fordulóján alakították ki egy mocsaras területből, 1863-ra pedig újraszabályozták és három szigetet alakítottak ki rajta. A Mocsár-szigetet, melynek a helyén a Széchenyi gyógyfürdő áll, a Drót-szigetet, ahol a Vajdahunyad vára található, valamint a Páva-szigetet, mely jelenlegi állapotában félsziget.
Városligeti műjégpálya
A Városligeti Műjégpálya a Városligeti tó medrében illetve partján kialakított téli sportlétesítmény. A Városligeti tó keleti részén helyezkedik el, 1870. január 29-e óta fogadja a korcsolyázni vágyókat. Főépülete a tó partján, az Olof Palme sétánnyal párhuzamosan található.
A parton eredetileg egy két részből álló fabódé állt, mely 1874-ben leégett. Ennek helyére építették fel a Lechner Ödön által tervezett ma látható épületet. A Városligeti Műjégpálya Európa legöregebb ma is működő műjég pályája, egyben Európa legnagyobb szabadtéri mesterséges jégfelülete.
Városliget sétányai
- Kós Károly sétány
- Állatkerti körút
- Olof Palme sétány
- Paál László út
- Dvorzsák sétány
- Washington György sétány
- Liezen-Mayer sétány
- Vajdahunyad sétány
- Winston Churchill sétány
- Városliget körút
- Zichy Mihály út
Városliget szobrai
A Városliget Magyarország egyik leggazdagabb köztéri szoborparkjának ad otthont.
- Alpár Ignác szobra
- Anonymus szobra
- Darány Ignác szobra
- Zsigmond Vilmos szobra
- Gróf Károly Sándor szobra
- Winston Churchill szobra
Alpár Ignác szobra
Az utókor 1931-ben állított szobrot a Vajdahunyad vára, a Tőzsdepalota és a Nemzeti Bank tervezőjének. A szobor a Vajdahunyad vára főhomlokzata előtti sétány mentén áll.
Alpár Ignác 280 cm magas bronz szobra Telcs Ede műve, 1931-ben avatták fel. A szobor érdekessége, hogy az építészt középkori céhes öltözetben ábrázolja. Ennek magyarázata, hogy az emlékszobrot a budapesti építőmesterek ipartestülete állíttatta, melynek egy időben Alpár Ignác az elnöke volt.
Anonymus szobra
Anonymus a 13. században élt szerzetes volt, aki III. Béla király udvarában élt és írta meg legfőbb művét, a Gesta Hungarorumot, vagyis a magyarok cselekedeteit. Művének egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtárban található.
Az Anonymus szobor tájolása olyan, hogy napsütésben a szerzetesi csuklya árnyéka az egész arcot elfedi.
Zsigmond Vilmos szobra
Zsigmond Vilmos mellszobra a Széchenyi fürdővel szemben, egy 195 cm magas, kő talapzaton látható. A 150 cm magas bronz szobor eredetileg 1895-ben a Széchenyi fürdő udvarában állt.
Zsigmondy Vilmos magyar bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A magyarországi artézi kutak fúrásának kialakítója és elterjesztője.
Gróf Károlyi Sándor szobra
Gróf Károlyi Sándor szobra Vajdahunyad vára udvarán található, mely Strobl Alajos alkotása. Az 1908-ban felavatott szobor bronzból és márványból készült, magassága 241 cm.
Gróf Károlyi Sándor politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, létrehozta a Magyar Gazdaszövetséget, 1898-ban megalapította a Hangya szövetkezeti hálózatot. Egyik legfontosabb hagyatéka az általa alapított Újpesti Nyár utcai kórház, és a közelében álló Istvántelki úti idősek otthona.
Darányi Ignác szobra
Az eredeti szobrot 1931-ben állították fel, mely Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása volt. A szobor a második világháborúban megrongálódott, végül beolvasztásra került. A jelenlegit Györfi Sándor szobrászművész készítette.
Darányi Ignác magyar jogász, nagybirtokos, miniszter, valamint a 20. század elejének meghatározó agrárpolitikusa volt. Munkája során meghatározó lépéseket tett a mezőgazdasági termelés korszerűsítésért és fellendítéséért, 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot. Nevéhez fűződik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megalapítása.
Winston Churchill szobra
A bronzból készült szobrot 2003-ban állították fel a Városligeti Churchill sétányon. A szobor Varga Imre szobrászművész alkotása.