Velemér

Velemér jellegzetes őrségi szeres település Magyarország nyugati határán. Nyugatról Szlovénia, délkeletről Zala megye határolja. A Belső Őrségnek nevezett tájegységben található Velemér napjainkig megőrizte jellegzetes településszerkezetét. A település a Magyar Királyság azon falvai közé tartozott, amelyet nemesek laktak, nemességüket a fegyveres gyepüőri szolgálat miatt kapták.

Velemér büszkélkedhet Magyarország egyik legjelentősebb középkori román stílusú műemlékével, a Szentháromság-templommal. A településen Szentgyörgyvölgyi-patak folyik keresztül, mely a Mura vizét táplálja. Velemér 1786-ig nem a történelmi Őrséghez, hanem a Tótsági járáshoz tartozott (A Tótsági járás a muraszombati járást megelőzően a történelmi Vendvidék területének egy részén létezett járás).

A dombsorra települt nyugati házcsoportot Felsővelemérnek, vagy Felsőszernek, a sík délkeleti településrészt Alsóvelemérnek, vagy Alsószernek is nevezték.

A Belső-Őrség elnevezés a 19. század második felében alakult ki, de csak a 20. században vált általánossá. Velemért, Gödörházát, Magyarszombatfát és a ma Szlovéniához tartozó Szerdahelyt sorolják ide.

A Felsőszer maga is részekre tagolódik:

  • Paprét
  • Vasok-szer
  • Botok-szer
  • Purger
  • Bot-szeg

A 20. század eleje volt Velemér utolsó aranykora. A 19. század második felétől a gyorsan szaporodó lakosság száma 1910-ben már 438 fő volt. Velemér 1622 holdas határa 120 gazdaságot tartott el. A falu kiegyensúlyozott fejlődésének korszaka az I. világháborúval záródott. Az első világháborút követő területveszteségek miatt Velemér egy piaci kapcsolatait jórészt elvesztő határ menti terület fejlődésben megrekedt zugává vált. A második világháború után a község elszigeteltsége fokozódott. A határsáv, a kuláküldözés, a tudatos gazdaságrombolás és a téeszesítés miatt fejlődése, vagy a régi rend megtartása lehetetlenné vált.

A rendszerváltás előtti korszak ipari, gazdasági fejlődést nem hozott a település számára. Ma jellemzően az idegenforgalomból, valamint mezőgazdasági munkából tudja fenntartani magát a lakosság.


Velemér látnivalók

Sindümúzeum

A Sindümúzeum Velemér településen található magánkézben lévő nonprofit néprajzi gyűjtemény, mely az Őrség népművészeti emlékeit mutatja be. Az őrségi jelkincs kőkori eredetét bizonyítja be a kiállított anyag segítségével. A sindű szó a zsindely helyi (Zalában és az Őrségben) megfelelője, azonban nem fazsindelyt, hanem házilag készített tetőcserepet jelent.A gyűjtemény különlegességét a mintegy kétszáz népi rajzos sindü (tetőcserép) adja A sindükön túl elsősorban az őrségi fazekasok által készített régi és új cserépedények láthatók az állandó kiállításon.A veleméri Sindümúzeum a világ legnagyobb kismúzeuma. A kiállító helység mérete mindösszesen 35 négyzetméter. A múzeumban megtekinthető a vidék legkorábbi, ismert égetett agyagtárgyának, a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolata.

Velemér, Fő utca 7.


Szentháromság Római katolikus Templom – Velemér

A Veleméri Szentháromság műemléktemplom az ország egyik legismertebb műemléktemploma. Velemér falú határában a paprétnek nevezett területen találhatjuk meg. A Szentháromság tiszteletére szentelt, román stílusú templom a 13. században épült. Eredetileg református templom volt, de 1732-ben III. Károly intézkedésére katolikus lett.Velemér - templom
A veleméri Szentháromság templom keletelt, ami annyit jelenti, hogy a templomot egy kiemelt napon bekövetkező napkelte irányába tájolva építik fel. Freskóit a világhírű Aquila János készítette 1377-1378-ban, aki a templom északi falán önmagát is megörökítette. Figyelmet érdemelnek a freskók jelképei és a székely írás jelei között tapasztalható összefüggések, amelyek a magyar ősvallásnak a kereszténységre gyakorolt hatását jelzik.

Az 1800-as években egy tűzvész során az oltóvíz megrongálta a freskókat. A templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is.

cím: 9946 Velemér, Fő út 54.


Veleméri Tájház és Helytörténeti Kiállítás

Veleméren két tájház található, mindkettő egy parasztportán. Az egyik önkormányzati, a másik magánjellegű. A tájházak az őrségben élő egykori parasztemberek életét mutatja be.

A magántájház egy megüresedett, eredeti állapotban megőrzött parasztporta, melyet a Szentgyörgyvölgyön lakó örökösök szívesen megmutatnak az érdeklődőknek. Leginkább csak hétvégén van nyitva.


Sárgaliliom tanösvény

A Sárgaliliom tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a Belső Őrség természeti és kulturális értékeit. A 6,2 kilométer hosszú tanösvényt 2003-ban hozták létre.

A tanösvénynek 11 állomása van:

  • Információs, általános ismertető tábla az Őrségi Nemzeti Parkról
  • A tanösvényt és annak teljes útvonalát bemutató tábla
  • Veleméri Szentháromság templom
  • A helyi népi építészet legszebb példái
  • A Szentgyörgyvölgyi patak élővilága
  • A nedves rétek állatvilága
  • A kisparaszti gazdálkodás
  • A száraz kaszálórétek világa
  • A láprétek növényvilága
  • Gödörházi harangláb
  • Fazekasság – Magyarszombatfa

A névadó sárgaliliom az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága. ez az egyik oka, amiért a tanösvény ezt a nevet kapta. A másik az, hogy a tanösvény kialakításához szükséges anyagi fedezetet a budapesti holland nagykövetség biztosította.