kedd, május 21, 2024
Települések

Veszprém

Veszprém a Közép-Dunántúli régióban, a Bakonyhoz és a Balatonhoz közel fekvő egyetemi város, a Királynék városa. Veszprém Magyarország legmagasabban fekvő megyeszékhelye, a Séd patakot övező dombokon és völgyekben helyezkedik el.

Veszprém már a bronzkorban lakott volt. A X. században tovább növekedett a város központi, stratégiai szerepe. Nehezen bevehető várnak és fejedelmi székhelynek tartották. Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A település volt az első püspöki székhely az országban.

A tatárjárás idején a Veszprémi vár sikeresen ellenállt a mongol seregeknek, a török időkben viszont a vidék elnéptelenedett a település. A 18–19. században a város kereskedelmi központtá vált, lakossága folyamatosan növekedett. A második világháború pusztításai után az 1950-es években az iparosítás folytatódott. Veszprém 1990-ben megyei jogú várossá vált.

A katolikus egyház a mai napig meghatározó Veszprém életében, hiszen a város 1993 óta érseki székhely.

Megye: Veszprém
Régió: Közép-Dunántúl
Lakosság: 60.000 fő
Budapest – Veszprém távolság: 110 kilométer

A Veszprém településnév a nyugati szláv Beszprém (egyenetlen, veszekedő, békétlen, civakodó jelentésű) személynévből magyar helynévadási móddal képzett elnevezés. Bezprim herceg Boleszló lengyel király (992 – 1025) és Szent István király Judit nevű nőtestvérének fia, aki elűzetése után itt talált menedéket. Ez a fejedelmi rokon lehetett az első alispán, róla kaphatta a nevét a város.


Veszprém városrészek

Veszprém 14 városrészből és 11 városrésznek nem minősülő területi egységből áll. Veszprém funkciói, vele együtt népességszáma, beépítése és mindezek következtében a területfelhasználás módja többször változott a története során. A történelmi városrészekben kevés szabályos tömböt találunk. Kivételként említjük meg a 18. században kialakult Tizenháromvárost, a mai Dózsavárost.

Veszprém városközpontja a város területéhez viszonyítva nem jelentős kiterjedésű, ám igen markáns jegyekkel rendelkezik, és egyértelműen lehatárolható. A korábbi évszázadok-ban a város központja a Vár volt, de a 18. század végétől egyre inkább attól délre tolódott ki. A 19. század végétől kezdve sorra épültek a megyei és városi középületek, míg végül az 1960-as évek végén megkezdték az új belváros kialakítását régi patinás polgári épületek lebontásával. Ezzel a városközpont területe jelentősen megnövekedett egy új, modern résszel.

Veszprémben az ipari területek a lakóterületektől jól elkülönülten a város északi, észak-nyugati részén helyezkednek el.

Városrészek:

  • Belváros
  • Dózsaváros
  • Jeruzsálemhegy
  • Egyetemváros
  • Füredi domb
  • Cholnokyváros
  • Újtelep
  • Jutasi úti lakótelep
  • Bakonyalja
  • Jutaspuszta
  • Szabadságpuszta
  • Iparváros
  • Gyulafirátót (1977 óta Veszprém önkormányzattal rendelkező városrésze, korábban önálló település)
  • Kádárta

Belváros

Veszprém belvárosa a város közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja. Veszprém látványosságainak túlnyomó része itt található, itt ülésezik a városi és a megyei önkormányzat, itt találkoznak a Budapest, Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca, Szombathely és a vasútállomás felől a városba érkező utak, és itt van az autóbusz-pályaudvar is.Veszprém belvárosa
A belváros északnyugati részén, egy 40 méter magas dolomitsziklán helyezkedik el az egyetlen utcából álló vár. Délebbre a város hagyományos központja, egykori nagyobbik piactere, a 19. századi–20. század eleji polgárházakkal szegélyezett Óváros tér, a Ranolder tér és a Szabadság tér, majd a Színházkert található.

Dózsaváros

Veszprém egyik legrégebben lakott területe. Régebben Felsőszegnek és Tizenháromvárosnak is hívták. Utóbbi elnevezés a Luxemburgi Zsigmond által Lengyelországnak elzálogosított 13 szepességi városra utal. Veszprém domborzati viszonyai miatt a Viadukt megépítéséig viszonylag nehezen lehetett megközelíteni a város többi részéről.

Jeruzsálemhegy

Veszprém látnivalókban nem bővelkedő, de talán leghangulatosabb városrésze a vártól nyugatra eső dombon helyezkedik el. Korábban Petőfivárosnak is nevezték. A középkorban fontos stratégiai szerepe volt, mert akinek a kezére jutott, az a várat innen ágyúzhatta.

A Viadukt 1938 óta köti össze a Jeruzsálemhegyet a Dózsavárossal.


Veszprém látnivalók

Veszprémi vár

A Veszprémi vár a település egyik magaslatán, a Várhegyen épült a X-XI. században. A Veszprémi vár eredetileg két részből, külső és belső várból állt. A belső várba vezető felvonóhíddal ellátott kapu helyére épült a jelenlegi Várkapu, mely az I. világháború magyar áldozatainak állít emléket.

A veszprémi várhegy a Bakony déli lejtőjén, a Balaton északi partjától 12 km-re egy hosszan elnyúló 40 méter magas, 400 méter hosszú és 90 méter széles sziklapárkányon található. A várhegy alatt folyik a Séd, amely megkerüli a meredek sziklafalakat. Délkelet felől a kissé alacsonyabb Piacdombhoz csatlakozik. Északi-északnyugati folytatása a nagyon meredek oldalú és még keskenyebb, viszont alacsonyabb Benedek-hegy.

A Veszprémi vár az egyik legkorábban épített magyarországi kővár. Veszprémnek, mint várnak az első említése 1206-ból való. A meredek, szakadékos hegyoldalak szélén körbefutó fal jelzi az egykori erődítményt, amelynek területén ma lépésről lépésre történelmi épületek magasodnak. A vár kiépítése Géza fejedelem és Szent István király nevéhez kapcsolható. 
A XV. század közepére épültek fel a veszprémi várban a déli nagy kaputorony és erődítményeinek részét képező, hengeres alakú vigyázótorony, a mai Tűztorony alsó része.

A veszprémi vár jelentősége a mohácsi csatavesztést követő időszakban ismét megnövekedett. Végvár jellegéből adódóan ebben az időben jelentősége elsősorban erődítmény jellegéből származik, tehát hadászati volt.

A háborús idő elmúltával a várhegyet visszakapták az egyházi intézmények. Ezután egyetlen utcájának két oldalán sorra épültek a csodálatos barokk épületek, melyek ráépültek a középkori várfalakra.

A Veszprémi Vár sok épülete műemléki védettséget, a Vár és közvetlen környezete mint területrész is műemléki védettséget élvez, a Várat a Nemzeti Örökség Bizottsága a nemzeti örökség részévé nyilvánította. A Várban emlékhelyek, emlékjelek és műalkotások egész sora, valamint több kiállítóhely is látható.


Várnegyed

A Várnegyed a Várból, az Óváros térből és a kettőt összekötő Vár utcából áll, mely északi végén a Szentháromság térré szélesedik ki. A várnegyed bejárata az Óváros térről nyílik, innen érdemes elkezdeni a város felfedezését.

  • Veszprémi Vár
  • Szentmihály Székesegyház
  • Dubniczay-ház

A várnegyed szívében találjuk a Szent Mihály Székesegyházat, mely a Gizella királyné által alapított, Magyarország legrégibb püspöki székesegyházának alapjain nyugszik. Az eredeti épület ugyan elpusztult, de román stílusú alapjai, gótikus szentélye és altemploma azonban beépült a ma is látható, neoromán stílusú épületbe.

Veszprém legtöbb látnivalóját a várhegy tetején lévő várnegyedben találjuk. Legdélebbi pontján található Veszprém ikonikus épülete a Tűztorony. A vár épületein látszik Veszprém egyházi jellege, polgári ház alig található benne. A nagyrészt a 18. században épült házak elnyelik a vár belső terét.

I. István király és Gizella királyné szobra

A Vár utca végén lévő kilátóbástyánál áll az első magyar királyi pár, Szent István király és Gizella királyné szobra, mely Veszprém szimbólumává vált. A szoborpár Ispánky József alkotása, melyet 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmával állítottak fel.

A megkoronázott István kezében a bírói hatalmat és a békés szándékot kifejező kard és országalma, Gizella kezében kéttornyú templom van, utalásként arra, hogy a székesegyház alapítása az ö nevéhez fűződik.


Óváros tér – Veszprém

Az Óváros tér az Óváros központja, számos városi rendezvény helyszíne, Veszprém legszebb tere. A tér egy kis dombon helyezkedik el a várhegy déli végében. Nevét a rendszerváltozás után kapta, eredetileg Piactérnek hívták. A 20. század első feléig itt működött a Veszprém nagyobbik piaca. Ezt követően Rákóczi térnek, majd Vörös Hadsereg térnek nevezték el.

Az Óváros tér vár felőli oldalán áll a Városháza, benne a polgármesteri hivatallal. A Városházával átellenben látható a tér legpatinásabb épülete, a sárga színű, copf stílusú manzárdtetős Pósaház, a zirci ciszterciek egykori rezidenciája.

A tér közepén áll a Millenniumi Emlékmű, mely Lugossy Mária szobrászművész alkotása.


Viadukt

A Szent István-völgyhíd 1937 óta íveli át a 200 méter széles völgyet. Magyarország első és egyik legnagyobb és legszebb ívszerkezetű völgyhídja, Veszprém jelképe. Tervezője Folly Róbert volt, korának elismert szerkezettervező mérnöke. A kétsávos vasbeton hidat 1937-ben adták át, Szent István nevét 1938 óta viseli.Veszprém - Szent István völgyhíd
A viadukt kapcsolja össze a Jeruzsálem-hegyet a Temetőheggyel, átadásától csaknem ötven évig a 8-as számú országos főútvonal részét képezte.

A Viaduktot három, egy nagyobb és két egyforma méretű, kisebb ív alkotja. Teljes hossza 185, legnagyobb magassága 37 méter. A nagy ív támaszköze 46 méter, a kis íveké pedig 26,6 méter. A nagy és a középső kis ív között a hídig emelkedő, átlagosan 6 méter magas töltést alakítottak ki, itt lépcső is vezet le a völgybe.

A hídról mind a városra, mind a környékre gyönyörű kilátás tárul elénk: kelet felé tekintve a Várat, nyugatra a Betekints-völgyet, északra pedig a Bakony-hegység vonulatait csodálhatjuk meg.


Tűztorony – Veszprém

A Toronyból csodálatos kilátás nyílik a várnegyedre és a belvárosra. Eredetileg a várkaput védő toronynak épült, mára Veszprém egyik jelképévé vált. A torony túlélte a török háborúkat, Heister osztrák generális 1704-es veszprémi dúlását, és elkerülte Lipót császár várlerombolási rendelete is.
A 48 méter magas tűztorony a vár délnyugati végén helyezkedik el, melyre csigalépcsőn, a gyilokjárón juthatunk fel. A tornyot 1810-ben egy földrengés súlyosan megrongálta. A következő négy évben Tumler Henrik építőmester a felső részt copf stílusban építette újjá. Tumler a rekonstrukció mellett új Fecskendőházat (tűzoltószertárt) is tervezett, mely 1817-ben készült el. Ez az épület lett egyben az új Városháza 1885-ig.

A felújított Tűztorony az 1950-es évekig töltött be tűzvédelmi szerepet. Ma Veszprém kedvelt kilátóhelye, egyben óratornya, mely negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza. A hozzá kapcsolódó bástya falain belül tekinthető meg Veszprém nevezetes polgárainak pantheonja.


Érseki palota – Veszprém

Az épület helyén egykor egy gótikus palota állt. A mostani épület a Veszprémi vár egyik legjelentősebb épülete, 1765–1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. Az épület homlokzatán a Koller család címere látható, emlékeztetve arra, hogy Koller Ignác püspök megrendelésére készült el a palota. A 19. század végén az épületet felújították, a freskókat restaurálták.

Az érseki palota levéltárában körülbelül másfél ezer Mohács előtti oklevelet őriznek, de jelentős a könyvtár középkori és kora újkori gyűjteménye is. A levéltárban van Magyarország legkorábbi, eredetiben megmaradt magánoklevele, a Guden-féle végrendelet 1079-ből.
A Palota látványossága az Erzsébet királyné fogadására Párizsban készült gyöngyház intarziás ülőgarnitúra és a Ferenc József fogadására szintén Párizsban készíttetett empire stílusú ülőgarnitúra.

Az érseki palotát a kétezres évek elején Márfi Gyula nyitotta meg a látogatók előtt. 2007 augusztusában kezdődött meg az épület teljes körű felújítása, mely 2018 októberééig tartott.

Napjainkban a mindenkori veszprémi érsek lakóhelye.

Cím: Veszprém, Vár utca 16.


Művészetek háza

A Veszprémi Művészetek háza 1993-ban jött létre, melynek feladata koordinálni a város, valamint a régió művészeti életét. Megalapítása óta szerves része Veszprém, Veszprém megye és régió kulturális életének.

A palota egy kelet-nyugat irányú, az utcától a várfalig tartó telken áll. Az L-alaprajzú főépület és a kétfelől hozzá csatlakozó gazdasági és kiszolgáló célú épületek U alakban zárják közre a bensőséges hangulatú udvart, amiről szép kilátás nyílik nyugat felé.

A Művészetek Háza a Várkapu és a Tűztorony szomszédságában található. Jelenleg öt kiállítóhellyel rendelkeznek:

  • Modern képtár
  • Csikász galéria
  • Dubniczay palota
  • Várgaléria
  • Magtár

Gyűjteményeik bemutatása mellett időszaki kiállításokat, elméleti konferenciákat, fesztiválokat is rendeznek.


Szent Mihály székesegyház – Veszprém

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház a veszprémi érsekség főtemploma. A Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város több pontjáról is látható, Veszprém legmeghatározóbb épülete. Régészeti leletek arra utalnak, hogy már a 10. században is templom állt a helyén.
A Szent Mihály-templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz, minden bizonnyal ez Magyarország legrégibb székesegyháza. A székesegyház az idők folyamán többször leégett. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület följebbi részei a török időkben elpusztultak.

A 18. század elején a templom barokk külsőt kapott. Egy 1906-os földrengés miatt utoljára neoromán stílusban építették újjá a templomot. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, a gótikus szentélyt és altemplomot ugyanakkor megőrizték.

A székesegyháznak öt harangja van. Egy az északi, négy a déli toronyban. Az északi toronyban lévő Szentháromság-nagyharang 3500 kilogramm súlyú, 177 cm átmérőjű, 1725-ben készült Franz Ulrich Scheichel harangöntőnél Bécsben.

Az altemplom főtermében helyezték el Bánáss László és Beriszló Péter veszprémi püspökök sírkövét. Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Bíró Márton püspök 1762-ben készült barokk síremléke kapott helyet.

A templom 1981 óta bazilika. Ekkor kapott basilica minor (jelentése: kisebb bazilika) rangot II. János Pál pápától. Ennek megfelelően rendszeres igehirdetésnek és gyóntatásnak kell folynia, énekkarnak kell működnie, bizonyos napokon latin nyelvű nagymisét kell mondani.

A Székesegyház 1996-tól őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéjét is, aki nagy szerepet játszott a templom építtetésében.


Megyeháza

A Veszprémi Megyeháza épületét 1887. november 24-én ünnepélyes keretek között avatták fel Veszprém vármegye új székházává. A megyeháza Veszprém vármegye első székházát váltotta fel.

Az épület szabadon álló, kétemeletes, középudvaros, téglalap alakú, szimmetrikus. Legdíszesebb helyisége a gyűlésterem. Az épület főhomlokzata 60 méter hosszú. Az első és a második szintet magában foglaló falfelületet korinthoszi féloszlopok ékesítik, a homlokzati egységet timpanon zárja.

A termek az 1990-es évek elején kaptak megkülönböztető nevet. A földszinti lila terem névadója, a székesegyház alapítója Gizella királyné. Az első emeleti kis piros terem a delegációs terem, a volt VB-terem Egry József, a nagy piros terem a tervező Kiss István, a kék terem pedig a Balaton nevét kapta. A második emeleti zöld terem lett a gobelinterem.

Cím: Megyeház tér 1.


Hősök kapuja – Veszprém

A Veszprémi Hősök Kapuja az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetét mutatja be.

A Veszprémi Vár eredetileg két részből, külső és belső várból állt. Az belső várba vezető felvonóhíddal ellátott kapu helyére épült a mai Várkapu. A kapu 1939-ben készült el, tervezője Pázmándy István volt. A kapu boltíve felett középen három beugró fülkét alakítottak ki, a két szélsőből teljes alakos kerubok néznek alá, míg a középső fülkében leveles ágakkal átfont kard emlékeztet az elesettekre. Itt olvasható az első nagy háború kezdetének és befejeződésének éve.
A Várkapu bolt emeletén rendezett tárlat a veszprémi Tűztorony történetét mutatja be. A kiállításban megtekinthetők a toronygombban a felújítások, átépítések után, 1814-ben és 1891-ben elhelyezett okmányok másolatai, a dokumentumokat őrző eredeti fém hengerek, az ott elhelyezett pénzérmék, valamint számos érdekes fotó és leírás a műemlék történetét foglalja össze.

Cím: Veszprém, Vár u 2.


Eötvös Károly Megyei könyvtár

A könyvtárat 1902-ben alapították a Vármegyei Múzeummal együtt, 1952-óta önálló intézmény. Az Eötvös Károly Megyei könyvtár nevet 1968 óta viseli. Az intézmény közel ötezer négyzetméteren számtalan információs szolgáltatással várja a betérő könyvtár látogatókat.
Az eredeti épület a Püspöki Jószágkormányzóság számára készült el 1902-ben Schmahl Henrik tervei alapján, eklektikus stílusban. Az 1945-ös államosítást követően működött élelmiszerüzletként, vendéglátóegységként, volt ifjúsági ház, tervezőiroda és lelkészi hivatal.

A könyvtárban közel 370 ezres dokumentumállomány és adatbázisok állnak az olvasók rendelkezésére:

  • 250 ezer kötet könyv
  • 400 féle kurrens napi- és hetilap, folyóirat
  • több ezer hanglemez, kazetta, dia, cd-lemez, video, dvd
  • számítógépes adatbázisok

A könyvtár kulturális rendezvényeket is szervez különböző korosztályok részére egész évben, így a gyerekek és felnőttek egyaránt válogathatnak a programok közül.

Cím: Veszprém, Komakút tér 3.


Szerelem sziget – Veszprém

A Szerelem sziget néven ismert park a vár alatt helyezkedik el. Ez a Séd partjának egy Veszprémi szakasza. Eredetileg itt két ágon futott a patak, ezért hívják a mai napig szigetnek. Ahogy Veszprém egyre több vizet fogyasztott, úgy egyre több forrást vettek el a pataktól és a vízvezetékrendszerhez csatolták. A patak vize egyre jobban fogyott, míg végül az egyik ág teljesen kiszáradt.
Korábban volt itt egy vízi malom is, ami már a 13. században állt. A malmot 1962-ben végleg leállították, mivel a vizet a malomárokból elvezették. Az épületben később a Malom borozó, majd a Nivegy-völgyi borok háza kapott helyet.

A Szerelem szigeten játszóparkokat, valamint díszparkokat alakítottak ki. Természetes vízparti élővilágával, majd ezer éves történelmi múltjával a város egyik legkedveltebb helye.


Veszprémi színházak

Petőfi Színház – Veszprém

A Petőfi színház 1908. szeptember 17-én nyílt meg. A színház főépülete Medgyaszay István építész tervei alapján  épült Veszprém belvárosában. Az épület a már meglévő Korona Szálló, és Kaszinó épületéhez kapcsolódott. Az intézmény ekkor még félig művelődési házként funkcionált, illetve magyar és külföldi, vegyes színvonalú vendégelőadások befogadására korlátozódott.

A Petőfi színház Európa első vasbeton színháza, Veszprém legjelentősebb szecessziós stílusú épülete, mely korának szakmai élvonalába került. Az intézmény 1920 óta viseli Petőfi Sándor nevét. Állandó színtársulata 1961. október 13-án tartotta első előadását, amikor Jókai Mór és Földes Mihály A kőszívű ember fiai című drámáját vitték színpadra.
Az épült főbejáratát Medgyaszay látszólag a főutca felé helyezte, a valóságban az igazi bejáratot még a Püspökkert felől alakította ki. A kert felől a színházépületbe lépve a látogató egy hatalmas, 300 négyzetméteres nyitott belső térbe érkezik, amely a színház előcsarnokául szolgál.

Az épület rekonstrukciós munkáira 1984 és 1988 között került sor. A megújult épület több tekintetben is eltér eredetitől. A felújítás keretében megvalósult az épület külső rekonstrukciója, bejáratainak, közvetlen városi környezetének átszervezése, stúdiószínpad létesítése, részben föld alá süllyesztett kiszolgáló szerepű bővítmény kialakítása.

Cím: Veszprém, Óvári Ferenc u. 2.
Web: www.petofiszinhaz.hu

Pannon Várszínház

Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonprofit Kft. 2001. február 16-án alakult. Nagyvázsony Község, Várpalota Város Önkormányzatai, az Internmed Bt. és Vándorfi László alapították.

A Pannon Várszínház elnevezését az indokolta, hogy Veszprém, Veszprém megye, az egykori Pannónia váraihoz, történelmi helyszíneihez kapcsolódó események, személyiségek, értékek korszerű színházi megjelenítésére vállalkozott, emellett összművészeti alkotómódszerével folyamatosan reagál a közelmúlt és jelenünk konfliktusaira. A Vár szónak ma már elsősorban állítmányi tartalma érvényes, a befogadás, a nyitottság szinonimájaként.Pannon várszínház - Veszprém

A Pannon Várszínház az első hivatalos regionális színház. Előadásait az összművészetiség jellemzi: azaz a zene, a tánc, a szöveg és a képek együtt alkotnak egészet. A kortárs művészeteket egyesítő, hagyományainkat újszerű szemlélettel frissítő színházi darabokat kínálnak.

Cím: Rákóczi utca 5.

Kabóca Bábszínház

A Kabóca Bábszínházat 2001. január 1-ei indulással, a korábban városi keretekben működő Kabóca Bábstúdióból hozta létre a Megyei Önkormányzat és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, az ország 13. bábszínházaként.

A Kabóca bábszínházban található az országban egyedülálló Kabóca Házikó, mely a 3 éven aluli kisgyerekek és szüleik számára minden nap nyitva tartó játszóhely, valamint a Kabóca Házikó, ahol rendszeresen bábkiállítás látható. Repertoárjukban megtalálhatóak klasszikus és modern, magyar és külföldi irodalmi anyagok feldolgozása, valamint zenés produkciók is.

Cím: Táborállás park 1.


Veszprémvölgy

Veszprém nyugati széle a Veszprémvölgy és a Fejes-völgy. A kettő közé van V alakban beékelődve a Benedek-hegy. A Veszprémvölgybe nyugatról folyik be a Séd patak, itt a völgy kinyílik. A Veszprémvölgy Veszprém egyik legrégebben lakott városrésze volt, már 1000 környékétől lakták. A völgyön egy kövezett bicikliút és egy gyalogút vezet át. A völgyön végigmenő sétaút a veszprémi várat köti össze az állatkerttel.
A sétaút kialakításának köszönhetően ismét látogathatóvá vált és megszépült a két Árpád-kori műemlék és környezete, megújult továbbá a Jezsuita templom. A műemlékek mellett nagyarányú parkosítás történt és sor került egy dísztó és három új játszótér létesítésére is. A Veszprémvölgy több, jól megkülönböztethető részből áll.

Veszprémvölgy látnivalói:

  • Szerelemsziget
  • Buhim-völgy
  • Margit romok
  • Vízi labirintus kertek
  • Betekints-völgy
  • Jezsuita templom
  • Dísztó

A völgy gyakran változatos rendezvények, koncertek, néptánc műsorok, kiállítások helyszíne.


Veszprémi Állatkert

Veszprém egyik legkedveltebb látnivalója a Viadukt alatti völgyben található Veszprémi állatkert. A Balatontól mindössze 15 kilométerre lévő állatkert az év minden napján várja látogatóit. Hivatalos nevén a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje. A hatalmas társadalmi összefogással épült állatkert 1958. augusztus elsején nyitotta meg kapuit.
A két részből álló Állatkert a Fejes-völgyben, illetve az azzal szomszédos Gulya-dombon terül el. A Fejes-völgyi területen a hagyományos állatkerti állatok láthatók, míg a Gulya-dombi részen találhatók a legújabb fejlesztések, mint például Magyarország egyik legszebb és legnagyobb Afrika-szavanna kifutója.

Kittenberger Kálmán, hazánk egyik legismertebb magyar Afrika kutatója, zoológusa és vadászírója.

A Veszprémi állatkert az állatok megtekintése mellett állatbemutatókkal, pónilovaglással, állatsimogatóval és rendezvényekkel színesíti a kínálatot.

Dinó Park

Magyarország legnagyobb szabadtéri dinoszaurusz kiállítása 2016. májusában nyílt meg a Veszprémi állatkertben. Az itt látható dinoszauruszok egy időben éltek az 1899-ben Veszprémben talált kavicsfogú álteknőssel, mely hazánk egyik leghíresebb ősmaradványa. A parkban perm, triász, jura és a kréta legjellegzetesebb őshüllőivel ismerkedhetnek meg látogatók.
A gyerekeket foglalkoztató sátrak várják, ahol többek között lehetőségük van kipróbálni magukat paleontológusként, és a homokba süllyesztett dinó csontváz kiásása közben a legszerencsésebbek értékes kincseket, például cápafogakat is találhatnak.

A Veszprémi Állatkert Dinó Parkja érvényes állatkerti belépővel ingyenesen látogatható.

Cím: Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 17.
Web: www.veszpremzoo.hu


Tourinform Veszprém

A Tourinform Veszprém 1998 áprilisától működik, mint turisztikai információs és marketing iroda. A Tourinform Veszprém online és nyomtatott felületein, valamint a személyes, telefonos és írásbeli információnyújtás során a Veszprémi Turisztikai Egyesület tagjait ajánlja.

Információs iroda az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

  • Turisztikai információnyújtás
  • Kiadványok, térképek Magyarország legszebb vidékeiről
  • Idegenvezető közvetítés csoportok számára, garantált idegenvezetések szervezése
  • Jegyértékesítés helyi, belföldi és külföldi rendezvényekre
  • Ajándékbolt: képeslapok, útikönyvek, ajándéktárgyak, helyi termékek árusítása
  • Kerékpárkölcsönzés a Bakony&Balaton kerékpárkölcsönző hálózat tagjaként
  • Csomagmegőrzés
  • Havi hírlevél
  • Információs portál működtetése
  • Saját kiadványok készítése
  • Gyereksarok az ügyfélszolgálaton
  • Touchscreen és ingyenes WIFI használat az ügyféltérben
  • Akadálymentes ügyféltér
  • A Kossuth utcai Turisztikai Információs Pont üzemeltetése éves nyitva tartással (8200 Veszprém, Kossuth u. hrsz. 13)

Cím: Veszprém, Óváros tér 2.