Visegrád
Visegrád a Dunakanyar szívében elterülő város, Budapesttől 32 kilométerre északra, a Duna jobb partján helyezkedik el. Magyarország egyik legkisebb városa a Duna-Ipoly Nemzeti Park közepén, a Dunakanyar legszebb pontján fekszik.
Visegrád első írásos említése egy 1009-ben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először. Visegrád fontos stratégiai ponton épült, a Dunakanyar keleti bejáratánál, a Szentendre sziget csúcsánál, a folyamon átvezető rév fölé emelkedő dombon. Ezt a helyet már a rómaiak is megerősítették.
Visegrádot az élő középkor városának is szokták nevezni, itt található a Fellegvár, a Királyi palota és sok más történelmi emlék. A település mindig is központi szerepet töltött be a magyar történelembe. Többek között itt húzódott a római határvonal a limes, melynek az egyik legjobban megerősített körzete Visegrád volt.
A tatárjárás után nagy mértékű várépítés vette kezdetét. IV. Béla és felesége kiépíti a Visegrádi várrendszert, mely a Vízibástyából, az Alsó várból és a Fellegvárból áll. Maga a vár két részből állt: a Fellegvárból és az Alsóvárból, amiket a tornyokkal megerősített völgyzárófal kötött össze, mely egészen a Duna partján felépített őrtoronyig húzódott.
Károly Róbert uralkodása idején jelentős fejlődésnek indult a település, mivel 1323-ban Visegrádra tette székhelyét. Innentől kezdve a város fontos szerepet játszott Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás uralkodása idején is. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város.
A messze földről érkezők földi paradicsomként írták le Visegrádot, mely a török időkig tartott. A török háborúk idején a település hanyatlásnak indult, és gyakorlatilag elnéptelenedett. Visegrád újbóli fellendülése a XIX. században kezdődött el a dunai gőzhajózás megindulásával.
A minden évben megrendezésre kerülő visegrádi várjátékok mára már nemzetközi reneszánsz fesztivállá nőtte ki magát.
Visegrád a 19. században üdülőhely lett, ahol számos villa épült, ezek ma is megtekinthetőek. Ezek közül talán a legszebb a Pálffy-Daun család nyaralója.
Visegrád a műemlékeinek és a környező táj páratlan szépségének köszönhetően Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye és turisztikai célpontja.
Visegrádra az Árpád-hídtól induló távolsági busszal lehet eljutni, illetve Nagymaros felől révvel lehet átkelni a Dunán.
Palotaház Visegrád
A Palotaház a Királyi palota szomszédságában, a település központi parkolójánál elhelyezkedő épületegyüttes, mely sokrétű szolgáltatásokkal áll a látogatók rendelkezésére. Az épületegyüttes Visegrád korabeli hangulatát szeretné a látogatók számára felidézni.
- Mesterségek udvara
- Infoház – Információs iroda
- Piactér és Vinotéka
- Étkek háza – Látványkonyhás étterem
Mesterségek udvara
A házban a régmúlt idők mesterségeinek bemutatóját tekinthetik meg, ahol szakértők gyakorlatban mutatják be a különböző tradicionális mesterségeket. A mesterek aktív részvételre invitálják a látogatókat.
Az udvarban a következő műhelyek tekinthetők meg:
- kőfaragó műhely
- kovácsműhely
- kerámikus műhely
- papírmerítő műhely
Infoház
Az épületben Visegrád információs irodája található. A földszinten képzett, nyelveket beszélő személyzettől kaphatunk információkat Visegrádról, a helyi programlehetőségekről, étkezési és szállás lehetőségekről. A visegrádi TDM otthona.
Középkori piactér
A piactér a város középkori történelméhez, kultúrájához kapcsolódó ajándékokat, emléktárgyakat kínál.
Étkek háza
Az Étkek háza egy különleges belső kialakítású, kétszintes, látványkonyhás étterem. Az önkiszolgáló étteremben tradicionális magyar ételek, vaslapon sült húsok, különböző lepények és házi sütemények várják a látogatókat.
Nyitva tartás: Április 1-től október 31-ig hétfő kivételével minden nap 10:00-16:00 között.
Cím: 2025 Visegrád, Fő u. 26.
Visegrád Látnivalók
Fellegvár
A Visegrádi Fellegvárat IV. Béla király és felesége építette a tatárjárás után. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, valamint két toronyból és egy lakópalotából állt. A később a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat. A Fellegvár gyakorlatilag egy kettős várrendszer része.A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, ekkor készült el az asszonyház is.
A jelenleg látogatható vár nem az első vár, mely itt épült. Visegrádon korábban is állt egy vár a Sibrik-dombon, ez azonban a tatárjárás alatt elpusztult.
A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak.
A Fellegvár állandó kiállításai:
- Szent Korona kiállítás
- Vártörténeti kiállítás
- Panoptikum
- Középkori fegyvertörténeti kiállítás
- Úri vadászat a középkorban
- Szabadtéri középkori hadieszköz bemutató
- Középkori báli jelenet
A Fellegvár és kiállításai nagyjából 1 óra alatt megtekinthetőek.
Salamon torony
A Salamon torony az alsóvár lakótornya, a 13. század közepén épült fel, melyet a 11. századi királyról tévesen neveztek el Salamon-toronynak. A torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület.
A 13. századi főbejárata az első emeletről nyílt, ahonnan az emeletre a déli falsarokba épített lépcsőház vezetett. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték. A torony négy emeletén lakótermek helyezkedtek el. A hatodik szinten gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz helyezkedett el. Innen a külső, fából készült erkélyfolyosóra lehetett kijutni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.
A Salamon torony az alsóvárral együtt a török időkben elpusztult. Műemléki helyreállítása a fellegvárral együtt 1872-ben kezdődött. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei alapján végzett modernista helyreállítás során kapta.
Alapvetően a Pilis megye ispánjának lakóhelyeként szolgált.
A Salamon torony állandó kiállításai:
- A Visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútja
- Visegrád története
Október 1. és április 30. között a Salamon-torony zárva van.
A Salamon torony felől elindulva a belváros felé vezető úton kényelmes 5-10 perces sétával érhetünk el a Királyi Palotához.
Királyi palota – Visegrád
A Visegrádi Királyi Palota egy a 14. és 15. század között épült épületkomplexum Visegrádon. A Királyi palota a középkori Magyarország egyik legnagyobb és legpompásabb épületegyüttese volt.
A Palota előzménye Károly Róbert városi háza volt, melyet székhelyének 1323-as Visegrádra helyezése után építtetett a mai palota helyén.
A palota építéséhez Károly fia, I. Lajos kezdett hozzá, amit azonban csak utódai, Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond fejezett be a 15. század első éveiben.
Az épületegyüttes északkeleti részén volt a palota központja, ahol egy három emeletes, négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. A felső két szinten volt a király és a királynő szállása, az alsó szinten pedig a személyzet lakott.
Itt volt a helyszíne 1335-ben a híres visegrádi királytalálkozónak. Az épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma található.
A Királyi palotában több termet is helyreállítottak a Mátyás kornak megfelelően. A bútorokat és egyéb tárgyakat régészeti leletek alapján készítettek el.
Cím: 2025 Visegrád, Fő utca 23-29
Főesperesi templom
A Főesperesi templomrom a Sibrik dombon található. A Sibrik dombon már a római korban is erőd állt. Az erődítményt a 320-as években I. Konstantin alatt építették. A deltoid alaprajzú erődöt tornyok is védték. Maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát.
A Főesperesi templom maradványait a 70-es években tárták fel. A korábbi plébániatemplom helyére, Salamon király idejében, 1063 után építették fel a ma csak romjaiban fennmaradó Főesperesi templomot.
A tatárjárásig ez volt a város központja. A templom a tatárjárás idején, 1242-ben pusztult el. A feltárások során Magyarország egyik legkorábbi freskóleletét találták a romok között.
A templom megmaradt romjai fölé egy védőépületet emeltek. A templomban egy kis kiállításon ismerhető meg Visegrád Árpád-kori története.
Zsitvay kilátó
A Zsitvay Tiborról elnevezett Zsitvay-kilátó 1933-ban épült a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. A kilátót 2005-ben műemlékké nyilvánították. A Magyar Turista Szövetség fennállásának 20. évfordulójára épített torony tetejéről körpanoráma nyílik a Dunakanyarra, a Börzsönyre és a Visegrádi-hegységre. Tiszta időben Budapestet és 100 kilométeres környezetét is belátni.
A könnyen azonosítható látnivalók irányát a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik.
A kilátó négyzet alaprajzú, sarkain kis kiülésű rézsűs falszakaszokkal megerősített, bástyaszerű, négyszintes, kőfalazású, historizáló jellegű épület.
Nyitva tartás:
Április 15-től október 15-ig
- Hétfő: Zárva
- Kedd-Péntek: 10-18 h
- Szombat-Vasárnap: 10-18 h
Október 15-től április 15-ig
- Szombat: 10-16 h
- Vasárnap: 10-16 h
Téli időszakban rossz idő (jegesedés) esetén a kilátó zárva tart.
Bertényi Miklós Füvészkert – Visegrád
A Visegrádi arborétum vagy Füvészkert 1979-ben nyílt meg, mely a Visegrádi-hegység egyik népszerű, könnyen megközelíthető kirándulóhelye. Visegrád hátsó, a Dunától távolabbi részén helyezkedik el. A kertben a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő kép és sajátságos mikroklíma fogadja a látogatót.
Az egész Füvészkert hegyoldalban van, ezért az ösvények felfelé vezetnek, de nem megerőltető, kényelmesen be lehet járni.
A Füvészkert 16 hektáros, körbekerített területen helyezkedik el. Két jól megkülönböztethető részből áll. Az egyik a 19 állomásból álló arborétum, a másik rész pedig az Erdőanyai-szurdok patakvölgye.
Az Apátkúti patakot követve az Ördögmalom vízesés, majd a Magdolna forrás mellett elhaladva érkezünk el egy réthez, melynek szélén található a Füvészkert bejárata.
A belépőjegy az Ördögmalom Étterem nyitvatartási idejében, az étteremben váltható meg.
Cím: 2025 Visegrád, Apátkúti völgy
Sibrik domb
A római korban Pannónia tartomány északkeleti részének egy jelentős hadállása a mai Visegrád területén volt. Visegrád környékén számos a Pannónnia tartományt védő határvédelmi létesítmény maradványait találhatjuk. Ezen létesítmények közül a legjelentősebbek azok a római tábor maradványai, melyek a 176 méter magas Sibrik dombon találhatóak.
Az erődítmény a 320-as években I. Konstantin császár uralkodása alatt építették. Alaprajza deltoid volt és 11 patkó alakú torony védte. A belső épületeket hozzáfalazták a főfalakhoz.
Évszázadokkal később Szent István építtetett itt ispánsági központot, mellette pedig a város első templomát. Emiatt egészen a tatárjárásig itt volt a város központja.
A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tárták fel a régészek.
Pisztrángos tavak
A Visegrádi Pisztrángos Tavak kellemes időtöltést, tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújt a természetjárók, pihenni vágyó családok és a horgászsportot kedvelői számára.
Célja: megismertetni az érdeklődőket az Apátkúti-patak élővilágával és halfaunájával, valamint lehetőséget nyújtani arra, hogy bepillantást nyerjen a látogató abba az érdekes világba, amelynek ugyanúgy része a zsákmányra lecsapó halraj, mint a kiváló sült étel.
A tavak egészen 2010-ig használaton kívül voltak, azóta viszont a tavakban egész évben lehet pisztrángra horgászni. A tavak az Apátkúti-völgyben vannak a Telgárthy rét felett kb. 200 méterre.
A dán típusú mesterséges tavak 1982-ben készültek, melyek először 1990-ig üzemeltek. Majd 10 év szünet után 2010-ben a Koncz család által 15.000 darab pisztráng betelepítését kezdeményezték. A felújítási munkálatok befejeztével a halak telepítésre kerültek az Apátkúti-völgy három tavába, és újból megkezdődött a halgazdálkodás.
A Dunakanyarban egyedülálló módon itt van lehetőség a tavak biztonságos téli jégrétegének kialakulását követően a lékhorgászatra is.
Visegrádi Zugfőzde Pálinkamúzeum
A visegrádi Zugfőzde Pálinkamúzeum 2013-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A Máthé Gábor tervei alapján kialakított múzeumi tér története a középkorig nyúlik vissza.
A pálinkamúzeumban betekintést nyerhetünk a tiltott pálinkafőzés, azaz a zugfőzés történetébe a Tanácsköztársaságtól egészen 2010-ig. A múzeumban található címkekészítő szoftver segítségével saját pálinkacímke is készíthető, mely rátehető az itt kapható pálinkára.
A jelentkezők pálinkatörténeti sétán vehetnek részt, ahol bemutatják a szeszes lepárlás fejlődését és a magyar pálinkafőzés történetét, valamint néhány közeli, híres gyümölcstermő területet. Lehetőség van több féle pálinka összehasonlítására és az egyes ízek értékelésére is.
A túrák időtartama 30-60 perc.
Cím: 2025 Visegrád, Rév utca 1.
Pálffy Kastély – Visegrád
Az 1890-es években eredetileg nyaralónak épült kastély az itáliai villák hangulatát idéző, romantikus stílusú épület.
A 20 szobás kastély két részből áll, a főépületből és egy melléképületből. A 4 szintes főépület 637 négyzetméter alapterületű, míg a 3 szintes melléképület 221 négyzetméter. Az épülethez tartozik egy nagyjából 2000 négyzetméteres kert.
A kastély főépülete és a kiszolgáló épület között, a domboldalon lépcsős feljáróval megközelíthető, szabadon álló, romantikus jellegű kútház áll. A két épület között egy szabadtéri medence található, mely igazán hangulatossá teszi az udvart. Az épület alatt egy boltíves pince található.
Az épület 1945 után szakszervezeti üdülő, majd 1990 után a Fővárosi Önkormányzat nyaralója volt.
Vízibástya
A hajóállomástól nem messze található a 13. századi régi Vízibástya maradványai, melyet egykor nagyméretű falak kapcsoltak az Alsóvárhoz. Innen figyelték a Duna forgalmát, valamint emelőszerkezetekkel vizet juttattak belőle az alsóvárba.
A többemeletes épület teteje elpusztult, alsó részének mai formáját Schulek János alakította ki még az 1930-as években. Lépcsőjén a várépítő IV. Béla szobra, vaskorlátain az Árpád, Anjou, Luxemburgi és Hunyadi család címerei láthatók.
A kapu, amelyen keresztül haladva az ember Visegrád területére lép, csak később, 1938-ban épült fel.
Alagút Visegrád és Nagymaros között
A Visegrád és Nagymaros között húzódó közműalagutat a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt működteti. Évente kétszer, tavasszal és ősszel megnyitják a látogatók előtt. A betonalagút 530 méter hosszú és 2,8 méter széles, a Duna alatt húzódik.
Építése száraz mederben történt, a Dunát az építés idejére elterelték. Az alagút nem lóg ki a fenékből, egy a mederben létrehozott nút-ban helyezkedik el. Többféle közmű vezeték is található az alagútba. Három település, Visegrád – Dömös – Pilismarót szennyvízét vezeti el Váci tisztítóig. Az alagút egy másik vezetéke ivóvizet szállít Nagymaros irányából Visegrádra. Találhatóak az alagútban még nagyfeszültségű energiakábelek, optikai kábelek is. Maga az alagút a 90-es évek közepére készült el.
A közműalagút pontosan ott fut, ahová a nagymarosi duzzasztómű nyomvonalát tervezték. Az alagút legmélyebben 8 méterrel van a meder alatt. Az alagút zsilipajtókkal szakaszokra van bontva, igaz ezek az ajtók komolyabb vízbetörést nem bírnának elviselni.
Az alagútba babakocsit, kerékpárt, kutyát nem lehet bevinni. Balesetvédelmi okok miatt a résztvevők száma korlátozott.
Visegrád programok
Visegrád Gokart és Kalandpark
A Visegrádi Gokart és Kalandpark 2012 júliusában nyitotta meg kapuit, mely a gokart és többféle sportolási lehetőségek mellett egy 300 négyzetméteres sörsátorral és projektoros kivetítővel várja a vendégeit.
A park egész évben nyitva tart, azonban szélsőséges időjárás esetén a pályák zárva tartanak.
A felnőtt gokartokat 14 éves kortól, vagy 150 cm magasságtól lehet igénybe venni. A gyerek gokartokat 5 éves kortól. Minden vendégnek biztosított a bukósisak, valamint a maszk a bukósisak alá. A pályán időmérő berendezés működik, így körönként láthatják a vendégek a köridőket. A gokart pályákon 8 perces futamok vannak.A kétszemélyes gokartokba egy felnőtt és egy gyerek tud egyszerre bele ülni.
A kalandpark szolgáltatásai:
- Márványlapos biliárd asztal
- Dobálós art és köpőcsöves darts
- Léghoki
- Rally szimulátor
- Boxgép
- Dodgem ufó
- Water ball
- Euro Jumping
- Íjászat
- Óriás sakk
- Fa játszótér
- Billiárd asztal
- Ping pong asztal
- Csocsó
- Darts
- Trambulin
Kalandparkunk sötétedés után is üzemel, reflektoros kivilágítással.
Cím: 2025 Visegrád, Lepence-völgy, 11-es főút 45-ös kilométerkő.
Weboldal: www.visegradgokart.hu
Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 1985 óta állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. A rendezvény Európa egyik legnagyobb középkori rendezvénye. A három napos szabadtéri eseményen rengeteg hagyományőrző programmal várják a látogatókat.
A Palotajátékok rendezvénysorozata nemcsak az érintett királyoknak, hanem az egész lovagi korszaknak is emléket állít. A minden év Júliusában megrendezésre kerülő rendezvény alkalmával nemzetközi fesztivál helyszínévé alakul át Visegrád.
Három napon keresztül látványos lovagi tornák, pompás királyi menet, esti fáklyás felvonulás, vásár, koncertek és királyi borudvar várja az idelátogatókat, megidézve az utánozhatatlan középkori hangulatot.
Az Európa szerte ismert hagyományőrző fesztivál magas színvonalát bizonyítja, hogy 2009-ben felvételt nyert a Történelmi Játékok Nemzetközi Szövetségébe.
Részletes program a rendezvény hivatalos honlapján: www.palotajatekok.hu
Téli-Nyári bobpálya – Visegrád
A Visegrádi bobpálya nemcsak a Dunakanyar, hanem Magyarország legismertebb bobpályája. A Nagyvillám-kilátó mellett található bobközpontban két pálya is kanyarog a hegyoldalban:
- Nyári bob
- Alpesi bob
A két pálya nagyjából egymással párhuzamosan fut. A bobozni vágyok a hegytetőre a 250 méter hosszú felvonóval jutnak fel, hogy végigmehessenek a 10-12 kanyarral élvezetesebbé tett 700 méter hosszú lesikló szakaszon.
A hagyományos medres bobpálya csak nyáron üzemel, de az Alpesi bob az év minden napján várja a vendégeket. Eső vagy hó esetén az utóbbinál plexi tetővel szerelik fel a bobokat.Lesiklás közben a bobok 35 méter szintkülönbséget tesznek meg az 5-6 perces menetidő alatt.
A létesítmény 1991-óta várj a vendégeket, 2002-óta üzemel két pályával.
Nagyvillám – Visegrádi sípálya
A Nagyvillám sípálya a Budapestiek egyik kedvenc síterepe. A sípályarendszer teljes hossza körülbelül 1700 méter, csúcsidőben 7 felvonó működik.
A széles és lankás pálya kiválóan alkalmas kezdő síelők és családok számára. A terep meglehetősen alacsonyan fekszik, 240 – 370 méteres tengerszint feletti magasságban.
A sípálya kölcsönzőjében az összes, síeléshez és snowboardozáshoz szükséges alapfelszerelés a látogatók rendelkezésére áll. A 250 és 150 méter hosszú főpályák egész télen nyitva tartanak.
A Nagyvillám sípályához tartozik egy elkülönített 150 méter hosszú szánkópálya is, mely ingyenesen használható.