szerda, november 6, 2024
Települések

Zebegény

Zebegény a Dunakanyar északi részén, a Duna bal partján fekvő település, Budapesttől nagyjából 70 kilométerre, Nagymaros és Szob között. Zebegény könnyen megközelíthető autóval, vonattal, hajón, valamint gyalogtúra útvonal is vezet a településre. A hely a pihenni, üdülni vágyok és természet kedvelőinek paradicsoma. A településen az üdülő házak száma nagyjából megegyezik a lakóházak számával.
Zebegény
Zebegény kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a 13. századból maradtak fenn először. Első írásos említése Zebeguen-ként 1295-ből származik. A falu községként a török uralom utáni időszakban alakult ki. A középkorban fejlődésnek indult település lakossága a török idők alatt majdnem teljesen elpusztult. Zebegény és térsége 1685 táján szabadult meg a töröktől. A korabeli írások a 19. század elején Zebegényt német–magyar-szlovák településként említik.
Zebegény
A település 1899-ben majdnem megsemmisült. Egy hatalmas felhőszakadás miatt a víz a Bükkös árokban felhalmozódott, mivel az árkot korábban a bánya-meddővel feltöltötték. A felgyülemlő víz átszakította, elsodorta a bánya-meddőt és a víz, házakat elsodorva, rázúdult a községre.

Zebegény az 1900-as évek elejétől vált egyre ismertebbé, elsősorban a fővárosi polgárok között.  Ekkor épültek az első nyaralók, villák. A település fejlődését a 19. századi vasútépítés lendítette fel.


Zebegény látnivalók

Római katolikus templom

A Havas Boldogasszonynak szentelt Római Katolikus templom 1908 és 1910 között épült Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján. A közadakozásból épült templom berendezéseit is Kós Károly tervezte, mely harmonikus egységet alkot az épület szecessziós külsejével.
Jelentős iparművészeti alkotásnak számít a szószék, az oltár, a keresztelőkút és az üvegfestmények. Freskói Nagy Konstantin látomását ábrázolják a Szent Kereszt diadaláról és felmagasztalásáról.
A templomkapu felett 5 keskeny, trapéz alakú ablak látható, a homlokzat jobb oldalán, a főhomlokzat síkjában osztatlanul magasodik a torony felső része.


Szőnyi István emlékmúzeum

Szőnyi István a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben. Művészete itt teljesedett ki, festészetét a varázsos szépségű táj, a faluban élő emberek ihlették. Műveiben költészetté emelte a hétköznapokat. Egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum.
A gyűjtemény leglátványosabb darabjai a táblaképek, melyek az állandó kiállításon tekinthetők meg, és teljes keresztmetszetet nyújtanak Szőnyi István életművéből. A rajzok, gouache-ok, akvarellek, rézkarcok és grafikák rendszeresen megjelennek tematikus időszaki kiállításokon.


Hajózás történeti múzeum – Zebegény

A zebegényi Hajózástörténeti Múzeum 1984. július 12-én nyílt meg. A múzeumot Farkas Vincze hajóskapitány alapította azzal a céllal, hogy gyűjteményével és saját készítésű tárgyaival bemutassa a komoly történelmi múlttal rendelkező magyar tenger- és folyamhajózás történetét.Hajózás történeti múzeum - Zebegény
A saját kezűleg, nagy precizitással készített hajómodellek, az eredeti hajófelszerelések, navigációs eszközök, szakmai iratanyagok, egyenruhák, lobogók, használati eszközök hűen tükrözik az egykori magyar hajózás nagyságát.

Cím: Zebegény, Szőnyi István út 9.


Kós Károly kilátó

Zebegény egyik népszerű látnivalója a Kós Károly kilátó, mely 2015-ben készült el Csóka Árpád tervei alapján. Az építmény vörösfenyőből készült, és leginkább egy római kori őrtoronyra hasonlít, oldalról megtekintve pedig leginkább egy templomra.Kós Károly kilátó - Zebegény
Kós Károly kilátó - Zebegény
Legfelső szintjéről csodálatos kilátás nyílik Zebegényre, a Dunára és a Pilisre. Kós Károly Kolozsváron született, ezért a kilátó alsó része egy székely kapuhoz hasonló formát kapott.

A kilátóhoz a legkönnyebben a zebegényi vasútállomástól juthatunk el a Szőnyi István és a Kálvária úton keresztül.


Hétlyukú híd

A terméskőből és téglából épült 74,7 méter hosszú viadukt Zebegény déli végén található. A dongaboltozatok falai 11,7 x 7,5 méteresek. Szélessége eredetileg a fele volt a jelenleginek, az 1800-as években szélesítették ki. Az országút felőli része az eredeti, az új, hozzáépített rész pedig az előzővel azonos méretű és kialakítású boltíves vasbetonhíd.
Hétlyukú híd - Zebegény
A híd a Budapest-Pozsony útvonalhoz épült 1846 és 1850 között. A mai napig szolgálja a közlekedést, Magyarországon utolsóként abból a korból. A völgyhíd a maga kategóriájában a második legnagyobb volt Magyarországon.


Sziklakápolna – Zebegény

A jelenleg faragott kőtimpanonnal lezárt lezárt barlangot, a zebegényiek templomnak használtak egészen a főtéren álló templom megépítéséig. Az itt látható barlang volt a templom szentélye. A barlang-szentély elé kicsiny templomhajót építettek, valószínűleg az 1740-es években.
A templom bejáratához egy, már omladozó lépcső vezet. A hagyomány szerint remete is élt itt, ki ételért, szállásért ellátta a sekrestyési teendőket. A bejárat két oldalát két családi címer díszíti. A kápolna mögött egy nagyjából 17 méter hosszú pince húzódik.


Dőry-kastély

A Dőry-kastély 1907-ben épült eklektikus stílusban, eredetileg a Jobaházi Dőry család birtokában volt. A II. világháború után államosították, majd átalakították szakszervezeti üdülőnek.
Dőry-kastély - Zebegény
A kastélyt 2001-ben felújították, 2006-óta magántulajdonban van, jelenleg nem látogatható.

Cím: Zebegény, Dózsa György u. 24.


Országzászló és hősi emlékmű – Zebegény

A zebegényi országzászló és hősi emlékmű 1935 és 1938 között Maróti Géza tervei alapján épült az aradi vértanúk, az első világháború és Trianon közös emlékhelyének részeként. Az épületegyüttes a Kálváriahegyen helyezkedik el, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Dunakanyarra.
Zebegényi országzászló és emlékmű
Zebegényi országzászló és emlékmű
A kilátó Zebegény népszerű nevezetességei közé tartozik, mely a vasútállomástól 5 perc sétával megközelíthető.

Az 1930-as években az épületegyüttes nem készült el teljesen, elsősorban az anyagi források hiánya miatt. A kálvária mellé épült emlékművet az 1960-as években kilátóvá alakították, mely idővel balesetveszélyessé vált. 2015-ben fejezték be az emlékművet az eredeti tervek szerint, melyet az 1956-os forradalom emlékműveivel egészítették ki.

Az Országzászló emlékműve egy hét lépcsőfokkal megemelt területen a 21 méter átmérőjű, nyolcszög alakú alacsony falon belül áll. A zászlórudat négy kőoszlop fogja közre.

Az emlékhely központi oszlopából emelkedik ki a félárbócra eresztett országzászló, a környező négy kőoszlop tetején pedig országalmára emlékeztető, kettős kereszttel ellátott fémgömböket erősítettek.Zebegényi országzászló és emlékmű
A központi sírkert középpontjába oszlopon álló, kétszeres életnagyságú bronz Krisztus fej került.
Zebegényi országzászló és emlékmű
A kápolnától délre került az együttesnek az 1956-os forradalomra emlékező része.