Anker-palota
Az Anker-palota, ismertebb nevén az Anker-ház Budapest VI. kerületében lévő, eklektikus stílusban épült, ötemeletes, több belső udvaros palota. Fő homlokzata a Deák térre néz. A középső torony járdaszíntől mért magassága 53 méter.
A Bécsi Anker (horgony) Élet- és Járadékbiztosító Társaság társaság első magyarországi fiókja 1864-ben nyílt meg a Deák téren, az úgynevezett Gyertyánffy-házban. Az épületet később Anker-udvarként emlegették. A biztosító Ennek az épületnek a helyére egy új székház építését határozta el 1907-ben.
Az új épületre még 1907-ben kiírtak egy meghívásos pályázatot, az akkor már tulajdonában lévő terültre. Lechner Ödönt, Alpár Ignácot, valamint Walter Sobotka bécsi építészt kérték fel, hogy készítsenek tervet az új épületre, mely a társaság komolyságát és méreteit tükrözi. A pályázatot végül Alpári Ignácz nyert el, mivel a biztosító társaság építésze egyenesen el volt ragadtatva Alpár pályatervétől.
Alpár három irányban szabadon álló épületet tervezett, melyet a Király utca, a Deák tér és a Váczi körút (a mai Bajcsy-Zsilinszky út) határolt volna. Az eredetileg nyitott udvarú épület tervét később módosítva, Alpár a nyitott udvart utcává alakította. Így született meg az Anker köz. A későbbiek során az Anker köz mintájára készült a Haris köz és a Phönix köz is.
Az építkezés 1908 októberében kezdődött el Várnai Lajos építőmester vezetésével, és 1910 májusában adták át az új épületet. Az épület alapozásánál elsők között alkalmazták az ekkor még újdonságnak számító vasbeton szerkezetet. Az építkezés skorán felhasznált kerámiákat kizárólag az Anker-palota díszítéséhez készítették, melyeket a Zsolnay gyártól rendelték. A kerámia díszítés azért érdekes, mert az Alpár Ignác tervezte épületekre nem jellemző a kerámiadíszek használata. Ez esetben vélhetően a megrendelő kérésére kerültek oda.
Az Anker-palota Deák téri homlokzatát három torony díszíti, egy fő és két mellékkupola. A középső torony tején sasok tartanak egy földgömböt.
A tornyoknak eredetileg csak díszítő funkciójuk volt, az 1970-es években alakítottak ki bennük műtermet.
A torony két oldalán megjelenő nőalakok homokórákat emelnek, melyek az idő múlását jelképezik.
A Deák téri homlokzatot díszítő oszlopsor alatt domborművet láthatunk, nőalakok alkotnak füzért, köztük a biztonságot és a reményt szimbolizáló horgonnyal, ami a cég nevét adta.
Ezeket Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. Az épületszobrász Markup Béla volt.
Az oszlopok feletti sávban, a timpanon alatt halványan, de még olvasható a régi felirat: Élet és járadék – az Anker Biztosító Társaság.
Régi képet tanúsága szerint az oszlopsor oldalainál egy-egy obeliszk helyezkedett el, amelyeket valószínűleg az 1940-es években bontottak le.
Az Anker köz 1. szám fekete gránitból készült bejárati kapuját Alpár tervezte a Wechselmann-síremlék mintájára, mely a Salgótarjáni úti temetőben található.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1941-ben az Anker-palota tornyait városképileg nem megfelelőnek ítélte. Döntés született az épület két saroktornya, valamint a piramis visszabontásáról. Még látványterv is készült arról, hogy milyen lenne az Anker-palota tornyok nélkül. A tornyok bontását végül a világháború hiúsította meg.
A háború után az Anker-palotát is államosították, és a Kelet-Európai Biztosító székházaként működhetett tovább, mely társaságot 1953-ban az Állami Biztosító Nemzeti Vállalatba olvasztottak. Az épületet utoljára 1961-ben újították fel teljesen, ekkor nyitották meg az Anker közt a gépjármű forgalom előtt. Az utca korábban zárt magánterület volt. A köz alatti födém megrongálódott állapota miatt 2007 őszén az Anker közt lezárták a gépjármű forgalom elől.
Az Anker-palota két épületrésze építészetileg egy egységet alkot ugyan, de Anker köz 1-3. és a 2-4. jogilag két, önálló társasházként működik. Az Anker köz 1-3. zárt beépítésű épület, mely egyetlen háztömböt alkot.
További házszámai:
- Bajcsy-Zsilinszky út 1.
- Deák Ferenc tér 6.
- Király utca 2.
A Bajcsy-Zsilinszky úti homlokzata mindössze 1 méter, a Király utca 4. szám felőli pedig 5 méter széles. Az épület Anker közi íves szárnya kéttraktusos, középfőfalas rendszerű, míg a másik két udvari szárny egytraktusú, zárt függőfolyosós udvarral.
Az Anker-ház 2011 óta műemlék védelem alatt áll.
