Települések

Baja település Bács-Kiskun vármegyében, a Duna bal partján fekszik. A megye második legnagyobb települése fontos közlekedési csomópont, gazdasági, kulturális és oktatási központ.

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű városa, Hajdú-Bihar vármegye székhelye. A látnivalókban és programokban gazdag település a Tiszántúl legjelentősebb városa. A Kelet-Magyarország régió szellemi, kulturális, gazdasági központja, fesztiválváros.

Hatvan település Heves vármegye délnyugati részén, a Mátra hegység lábánál található. A Zagyva folyó és Bér-patak találkozásánál fekvő város a vármegye harmadik legnépesebb települése. Hatvan területéről a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén. 1335 után, a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett, mivel … Olvass tovább

Győr egy megyei jogú város nyugat Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. Magyarország harmadik műemlékekben leggazdagabb városa. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Győrt hívják a folyók városának is, mivel a várost négy folyó szeli át, melyek közül a legjelentősebb a Mosoni-Duna. A település másik nagy folyója a Rába, melynek szabályozását 1893-ban fejezték be. Harmadik folyója … Olvass tovább

Várpalota a Dunántúlon, Veszprém vármegye északkeleti részén helyezkedik el, a megye negyedik legnagyobb városa. Budapesttől 90, Veszprémtől és Székesfehérvártól egyaránt 20 kilométerre fekszik. A város eredete a római és az avar korszakhoz kapcsolódik, amint azt a város külterületén megtalált temetkezési halmok, sírkövek és római kori leletek bizonyítják. A legkorábbi írásos dokumentum egy templomról tesz említést … Olvass tovább

Balassagyarmat Nógrád vármegye második legnépesebb települése, határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján. A település 1950-ig volt a megye székhelye, nevét a legfontosabb 15. századi birtokosairól, a Balassa családról kapta. Nevének utótagja a honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal. Az egykor a városhoz tartozó jobb parti rész ma a Szlovákiában fekvő Tógyarmat. Földrajzi … Olvass tovább

Ráckeve Pest megyében, a Csepel sziget déli részén található. A Budapesttől nagyjából 50 kilométerre fekvő település 1989-ben kapta meg a városi rangot. Területe már a bronzkorban lakott volt. Ráckeve közigazgatási területe keresztülér a Csepel-szigeten, így érintkezik a Duna főágával is.  Központja a Duna-ág jobb partján, magán a Csepel-szigeten helyezkedik el, Újtelep városrésze pedig a bal … Olvass tovább

Tata város Komárom-Esztergom megyében fekszik a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál. A Budapesttől 60 kilométerre fekvő település méltán híres tavairól, csatornáiról, langyos forrásairól, gyakran nevezik a vizek városaként is. A város kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Legmagasabb pontja a Kálvária-domb, amely 166 … Olvass tovább

Dömös Komárom-Esztergom megye és Pest megye határán, a Dunakanyarban, a Duna jobb partján, Budapesttől 45, Esztergomtól 16 kilométerre található. A szomszédos Visegrád településtől mindössze 5 kilométer válassza el. Dömös neve 1079-ben bukkan fel először Szent László király egyik oklevelében, azonban régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is laktak emberek a környéken. A Pilis-hegy Dömössel együtt … Olvass tovább

Szarvas Békés megyében, Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján fekszik. Építészeti emlékekben és természeti látnivalókban egyaránt gazdag város. Régészeti leletek tanúsága szerint a város környéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, … Olvass tovább