Baja
Baja település Bács-Kiskun vármegyében, a Duna bal partján fekszik. A megye második legnagyobb települése fontos közlekedési csomópont, gazdasági, kulturális és oktatási központ.
Magyarország több csodaszép, látnivalóban bővelkedő településsel rendelkezik, melyek meglátogatása ugyanolyan élmény nyújthat, mint bármilyen külföldi utazás.
Magyarországon 3155 település található, melyek közül 364 rendelkezik városi ranggal. Bemutatjuk Magyarország legszebb, legkülönlegesebb, turisztikai szempontból legjelentősebb településeit.
Baja település Bács-Kiskun vármegyében, a Duna bal partján fekszik. A megye második legnagyobb települése fontos közlekedési csomópont, gazdasági, kulturális és oktatási központ.
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű városa, Hajdú-Bihar vármegye székhelye. A látnivalókban és programokban gazdag település a Tiszántúl legjelentősebb városa. A Kelet-Magyarország régió szellemi, kulturális, gazdasági központja, fesztiválváros.
Hatvan település Heves vármegye délnyugati részén, a Mátra hegység lábánál található. A Zagyva folyó és Bér-patak találkozásánál fekvő város a vármegye harmadik legnépesebb települése. Hatvan területéről a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén. 1335 után, a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett, mivel … Olvass tovább
Győr egy megyei jogú város nyugat Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. Magyarország harmadik műemlékekben leggazdagabb városa. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Győrt hívják a folyók városának is, mivel a várost négy folyó szeli át, melyek közül a legjelentősebb a Mosoni-Duna. A település másik nagy folyója a Rába, melynek szabályozását 1893-ban fejezték be. Harmadik folyója … Olvass tovább
Várpalota a Dunántúlon, Veszprém vármegye északkeleti részén helyezkedik el, a megye negyedik legnagyobb városa. Budapesttől 90, Veszprémtől és Székesfehérvártól egyaránt 20 kilométerre fekszik. A város eredete a római és az avar korszakhoz kapcsolódik, amint azt a város külterületén megtalált temetkezési halmok, sírkövek és római kori leletek bizonyítják. A legkorábbi írásos dokumentum egy templomról tesz említést … Olvass tovább
Balassagyarmat Nógrád vármegye második legnépesebb települése, határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján. A település 1950-ig volt a megye székhelye, nevét a legfontosabb 15. századi birtokosairól, a Balassa családról kapta. Nevének utótagja a honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal. Az egykor a városhoz tartozó jobb parti rész ma a Szlovákiában fekvő Tógyarmat. Földrajzi … Olvass tovább
Ráckeve Pest megyében, a Csepel sziget déli részén található. A Budapesttől nagyjából 50 kilométerre fekvő település 1989-ben kapta meg a városi rangot. Területe már a bronzkorban lakott volt. Ráckeve közigazgatási területe keresztülér a Csepel-szigeten, így érintkezik a Duna főágával is. Központja a Duna-ág jobb partján, magán a Csepel-szigeten helyezkedik el, Újtelep városrésze pedig a bal … Olvass tovább
Tata város Komárom-Esztergom megyében fekszik a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál. A Budapesttől 60 kilométerre fekvő település méltán híres tavairól, csatornáiról, langyos forrásairól, gyakran nevezik a vizek városaként is. A város kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Legmagasabb pontja a Kálvária-domb, amely 166 … Olvass tovább
Dömös Komárom-Esztergom megye és Pest megye határán, a Dunakanyarban, a Duna jobb partján, Budapesttől 45, Esztergomtól 16 kilométerre található. A szomszédos Visegrád településtől mindössze 5 kilométer válassza el. Dömös neve 1079-ben bukkan fel először Szent László király egyik oklevelében, azonban régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is laktak emberek a környéken. A Pilis-hegy Dömössel együtt … Olvass tovább
Szarvas Békés megyében, Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján fekszik. Építészeti emlékekben és természeti látnivalókban egyaránt gazdag város. Régészeti leletek tanúsága szerint a város környéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, … Olvass tovább