Keszthely belvárosának sétálóutcájában 7 különleges múzeum várja a látogatókat, ahol minden korosztály megtalálja a számára érdekes látnivalót. Több mint hétszáz nagyméretű porcelánbaba prezentálja a múlt viseletkultúráját Nyitrától Szabadkáig és Dévénytől Orsováig.
A Komáromi kenyérmúzeum (hivatalos nevén: Sütőipari Emléktár) egy egyedülálló szakmúzeum, melynek a Monostori erőd ad helyet. A múzeumot a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje rendezte be korábban budapesti helyszíneken kallódó Sütőipari Emléktár anyagának megmentésével.
A Parádfürdőn található Cifra Istálló és Kocsimúzeum 1880-ban épült Ybl Miklós tervei alapján, eklektikus stílusban. Eredetileg a helyi nemesi családok lovainak és kocsijainak elhelyezésére szolgált. Az épület ma a lovak mellett a Kocsimúzeumnak ad helyet.
A Budapesti Duna-korzó a Duna bal partján (Pesti oldal), a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti gyalogos terület, amely főváros egyik legnépszerűbb és leglátványosabb sétálóhelye.
A Naplás-tó Budapest XVI. kerületében található, a főváros egyik legnagyobb mesterséges tava. A Naplás-tó kedvelt kirándulóhely a Budapestiek körében, hiszen a tó és környéke gazdag természeti értékekkel, pihenési és szabadidős tevékenységekkel várja a látogatókat.
Az Egri Bazilika, hivatalos nevén Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház Magyarország második legnagyobb temploma. Az egri székesegyház Hild József tervei alapján épült 1831-1836 között, klasszicista stílusban, Pyrker János Lukács érsek megrendelésére.
A Tatai Cseke-tavat körülölelő Angolkert Magyarország első angol típusú kertje. A park a Cseke-tó körül található, de bizonyos mértékben az egész városra kiterjed. 1955-től természetvédelmi terület. Az Esterházy család megbízásából 1783-ban Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette.
Gül Baba türbéje egy a 16. században épült török sírkápolna, amely ma egy működő muszlim zarándokhely a Budapesti Rózsadomb keleti lejtőjén, pár száz méterre a Margit-hídtól. Ez a műemlék az iszlám kultúra legtávolabbi szent helye az Oszmán birodalomtól északra.
Baja település Bács-Kiskun vármegyében, a Duna bal partján fekszik. A megye második legnagyobb települése fontos közlekedési csomópont, gazdasági, kulturális és oktatási központ.
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű városa, Hajdú-Bihar vármegye székhelye. A látnivalókban és programokban gazdag település a Tiszántúl legjelentősebb városa. A Kelet-Magyarország régió szellemi, kulturális, gazdasági központja, fesztiválváros.