Füzéri vár

A Füzéri vár Magyarország 7 természeti csodájának egyike. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található.

A várat a 13. század elején építették, így Magyarország legkorábbi várainak egyike. Jelentős felújításon esett át 2014 és 2016 között, melynek keretében felépült az úgynevezett Alsóvár, megújult a Felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsóbástyája.

A Füzéri vár története

Építésének pontos ideje nem ismert, hivatalos oklevelekben először 1264-ben említik. Valószínűleg a 13. század elején, az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja létesítette. Egy 1270-ben kelt oklevél egyik utalása szerint a vár II. András halálakor (1235) már állt, illetve még ez előtt királyi birtokba került. A vár nagy valószínűséggel már állt a tatárjárás előtt is. Egy Füzért elsőként említő okirat szerint IV. Béla lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért, a hozzá tartozó uradalommal együtt, akitől fivére erőszakkal elvette. A 13. század végi sorsa ismeretlen.

1320-ban Füzér királyi várként bukkan fel újra. Luxenburgi Zsigmond király 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek jelentős építkezéseket folytattak Füzéren a 15. és 16. században.

Perényi Gábor 1567-ben bekövetkezett halála után a Báthoryak szerezték meg a birtokot. Báthory Erzsébet révén 1603-ban a Nádasdy család kezébe került. Elzálogosítás útján 1654-ben Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott. Végül a királyi kincstár kezelésébe került. Mivel a Füzéri vár elvesztette hadászati jelentőségét, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette a várat és elhagyta. Ezután a környék lakossága egyfajta kőbányának használta romokat.

Az uradalmat 1686-óta birtokló Károlyi család költségén 1934-1936 között kisebb állagmegóvás történt a várban.





A vár leírása

A Füzéri vár szabálytalan alaprajzú falai a sziklatető körvonalait követik. A vár 170 méterrel magasodik Füzér község fölé, egy meredek hegy tetejére építve. A község házai mellett lévő parkolóból kényelmes sétaúton juthatunk a várba. A felvonóhidas kaputornyon keresztül juthatunk be az Alsóvárba. Füzéri vár - Alsó vár kapujaItt találjuk a fogadóépületet, ahol a várba látogatók a belépőjegyeket veszik meg. A várba kizárólag a felvonóhidas várkapun keresztül lehet bejutni. Az Alsóvár és a Fogadó épület mozgáskorlátozottak számára is elérhető.

A Felsővár udvarába egy óratoronyként is funkcionáló kaputornyon át jutunk be. A torony tetejéről lenyűgöző panorámában gyönyörködhetünk. Az udvart jobb oldalról a várfalhoz épült gazdasági épületek szegélyezik, korhűen berendezve. A Felsővár többi része a várkápolna, melyet a külső falakhoz építettek, a palotaszárny, mely két része, női és férfi szárnyra van osztva.Füzéri vár - felsővárAz Füzéri vár épületegyüttesében tematikus kiállítások tekinthetőek meg a feltárt leletekről, a várvédők életéről és a középkori Füzérről. A vár része a késő gótikus templom is, amiről 1520-ban tesznek először említést.

Füzéri vár látogatása

Cím: 3996 Füzér, Vár-hegy

Nyitva tartás:  Hétfő – Vasárnap

  • Május 1-től: 10:00 – 18:00 (Alsóvár kassza 17:15-ig)
  • Június 1-től: 10:00 – 20:00 (Alsóvár kassza 19:15-ig)