Komárom
Komárom a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi, és kereskedelmi központ Magyarországon. Komárom-Esztergom megye negyedik legnagyobb városa. Komárom gyakorlatilag két település, melyet a Duna – ami egyben országhatár is – választ el egymástól. Észak Komárom Szlovákiában fekszik, egykor ez a település Komárom része volt. Mai neve Komárno.
A Duna déli partján lévő település neve eredetileg Rév-Komárom, később pedig Új-Szőny volt, melyet 1896-ban egyesítettek a Duna északi partján fekvő ősi Komárommal. A római katonaváros romjai fölött épült Szőnnyel pedig csak 1977-ben egyesült.
Komárom a Bakony, a Vértes és a Gerecse hegység útjainak találkozásánál a Duna jobb partján fekszik Magyarországon.
Lakosság nagyjából 20.000 fő.
Rüdiger-tó
A Rüdiger-tó Komárom belterületén helyezkedik el, nem messze az Igmándi erődtől. A kirándulók és horgászok körében nagyon kedvelt a tó és a hozzá tartozó park. A tó gyakorlatilag két részből, egy kisebb és egy nagyobb tórészből áll. A két tó együttes hossza eléri az 500 métert, szélessége nagyjából 100 méter.
A Rüdigert-tó átlagos mélysége alig több mint 1 méter. A terület Komárom város önkormányzata tulajdonában áll. A tava rendkívül gazdag madárvilággal rendelkeznek, de élnek itt szép számmal halak, ízeltlábúak, kétéltűek, hüllők és emlősök is. Az előforduló fajok jelentős része védett vagy fokozottan védett.
A tó nevét Fjodor Vasziljevics Rüdiger, a cári hadsereg egyik tábornokáról kapta.
Komárom látnivalók
Monostori erőd
A Monostori erőd Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, 1850 és 1871 között épült. Az erőd 25 hektár területet foglal el. A lőterekkel együtt 70 hektáros területű. Az épületek alapterülete 25 680 négyzetméter, helyiségeinek szám 640. Korának legfejlettebb haditechnikai elvei alapján épült. Az erőd megépítését követően egy évszázadon át a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta.
Harci eseményekre itt soha nem került sor, elsősorban kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. A Monostori erődben élő katonák legmagasabb száma 8000 fő volt. A látogatókat kisebb múzeumi bemutató és szakszerű vezetés várja.
Cím: Komárom, Dunapart 1.
Csillag erőd
A Csillag erőd a komáromi erődrendszer tagja, melyet Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdtek építeni. A 100-100 lovas befogadására alkalmas hídfők 1586 nyarára készültek el. A török harcok elmúltával az erődrendszer elvesztette fő funkcióját, ezért elhanyagolták. Mai formáját 1850-1870 közötti felújításával nyerte el, Török Ignác vezetésével. A cél Komárom körkörös védelmének biztosítása volt.
A Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. 1920. után a Magyar Királyi Hadsereg lőszerraktára lett. 1944. októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált. A II. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd zöldségraktárként használták.
Az erőd jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. A Csillag erőd 2005 óta látogatható műemlék.
Klapka György Múzeum
A Komáromi Klapka György múzeum 1995-ben nyílt meg. A Komárom római kori történetét bemutató állandó kiállítása a múzeum 1996-ban megnyílt főépületében látható, ahol az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítóterem is működik. A múzeum legnagyobb gyűjteményi egysége a régészet, kiállításainak nagy részét a Szőnyből származó római kori leletek adják.
A múzeum legjelentősebb darabjai külföldet is megjárták. A kiállítás különleges darabjai az a 3 szarkofág, melyek csontvázzal és teljes leletanyaggal kerültek bemutatásra. A kislányt, a germán harcost, valamint a családtagokat (egy férfit és egy nőt) rejtő sírok 1998 nyarán kerültek feltárásra fel a MOL Rt. Szőnyi Gyártelepén, a brigetiói katonaváros egykori temetőjében.
Az időszaki kiállítóteremben Komáromhoz kötődő képző- és iparművészeti, valamint néprajzi és helytörténeti kiállításokat rendeznek.
Főépület: 2900, Komárom, Kelemen László u. 22.
Szabadság tér
A Szabadság tér története Komárom város történetével szorosan összefügg. A folyó két partján elterülő város a trianoni békeszerződés következtében kettészakadt. Az önálló városvezetés, közigazgatás, közoktatás működéséhez új épületekre volt szükség. A nagyszabású építkezések során épült a Szabadság tér keleti és nyugati térfalát meghatározó két impozáns épület: a polgári iskola és a Városháza. 
A tér bal oldalán az 1929-re felépült neobarokk városháza épülete áll. A homlokzatának timpanonjában Komárom Szabad Királyi Városa díszesen faragott címere látható. A Városháza alagsorában kapott helyet Dr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti gyűjteménye.
A tér másik oldalán az 1926-1927-ben épült Petőfi Sándor Általános iskola található, melyet Walder Gyula műegyetemi tanár tervezett. Az épület kétemeletes, neobarokk stílusú, a Petőfi Sándor nevet 1952-ben vette fel.
Tengerészettörténeti gyűjtemény
A Komáromi tengerészettörténeti kiállítás a városháza alagsorában kapott helyet, mely a magyar kereskedelem és haditengerészet történetét igyekszik bemutatni a 13. század közepétől a II. világháború végéig. A múzeum bejáratának két oldalán felállított két horgony az első magyar Duna-tengerjáró hajónak, a Budapestnek és a Szegednek az emlékét őrzi.
A gyűjteményt Juba Ferenc 1987-ben ajándékozta Komárom városának. A Bécsben élő egykori hajóskapitány és hajóorvos gyűjtőmunkája eredményeként, egyedülálló dokumentumokat, navigációs eszközöket, tengerészeti emléktárgyakat tekinthetünk meg.
A kiállításon továbbá helyet kapott egy tengeri hajó fedélzete, valamint egy kapitányi kabin is.
Kenyérmúzeum
A Komáromi kenyérmúzeum egy egyedülálló szakmúzeum, melynek a Monostori erőd ad helyet. A múzeumot a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje rendezte be korábban budapesti helyszíneken kallódó Sütőipari Emléktár anyagának megmentésével. A kiállítás Magyarország sütőipari értékeit mutatja be kronológiailag, és főbb tájegységek szerint.
Bemutatásra kerülnek olyan igazi péksütemények és kenyérfélék, melyek mára már feledésbe merültek, továbbá a pékségek és konyhák berendezései, szerszámai.
Jézus Szíve római katolikus templom, Komárom
A Jézus Szíve római katolikus templom 1937-ben épült fel, annak következményeként, hogy Komárom katolikus közössége kinőtte a 300 fő befogadására lépes kis Szent István templomot. A templom ünnepélyes alapkőletételére 1935. október 16-án került sor. Breyer István győri püspök 1937 szeptember 12-én szentelte fel a Jézus Szívéről elnevezett templomot.
Az épület 58 méter hosszú és 16 méter széles. Eredeti tornya 42 méter magas volt, de műszaki okok miatt 1978-ban 9 métert vissza kellett bontani belőle. A templom háromhajós, belső terét egyszerű formák jellemzik, külső burkolata klinkertégla. Fő bejárata 3 hatalmas, kétszárnyú, üvegezett, művészi kidolgozású vasajtó. az ajtók feletti homlokzaton 3 kerámiakép található.
A főoltárlap 4 méter hosszú, mely 3 márványoszlopon nyugszik. A középső oszlopon a Fiúistent szemléltető báránykép van, háttérben a kereszt. A mellékoltárokat egészen a mellékhajók falához építették, melyek 3 méter hosszú és fél méter széles márványlapból állnak. A szószék henger alakú és a templom bal oldalán az oldalhajó második oszlopához van építve.
Cím: Komárom, Kállai Tivadar utca 13.
