Komárom

Komárom a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi, és kereskedelmi központ Magyarországon. Komárom-Esztergom megye negyedik legnagyobb városa. Komárom gyakorlatilag két település, melyet a Duna – ami egyben országhatár is – választ el egymástól. Észak Komárom Szlovákiában fekszik, egykor ez a település Komárom része volt. Mai neve Komárno.

A Duna déli partján lévő település neve eredetileg Rév-Komárom, később pedig Új-Szőny volt, melyet 1896-ban egyesítettek a Duna északi partján fekvő ősi Komárommal. A római katonaváros romjai fölött épült Szőnnyel pedig csak 1977-ben egyesült.

Komárom a Bakony, a Vértes és a Gerecse hegység útjainak találkozásánál a Duna jobb partján fekszik Magyarországon.
Lakosság nagyjából 20.000 fő.

Komárom látnivalók

Monostori erőd

A Monostori erőd Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, 1850 és 1871 között épült. Az erőd 25 hektár területet foglal el. A lőterekkel együtt 70 hektáros területű. Az épületek alapterülete 25 680 négyzetméter, helyiségeinek szám 640. Korának legfejlettebb haditechnikai elvei alapján épült. Az erőd megépítését követően egy évszázadon át a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta.Monostori erőd - KomáromHarci eseményekre itt soha nem került sor, elsősorban kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. A Monostori erődben élő katonák legmagasabb száma 8000 fő volt. A látogatókat kisebb múzeumi bemutató és szakszerű vezetés várja.

Cím: Komárom, Dunapart 1.


Csillag erőd

A Csillag erőd a komáromi erődrendszer tagja, melyet Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdtek építeni. A 100-100 lovas befogadására alkalmas hídfők 1586 nyarára készültek el. A török harcok elmúltával az erődrendszer elvesztette fő funkcióját, ezért elhanyagolták. Mai formáját 1850-1870 közötti felújításával nyerte el, Török Ignác vezetésével. A cél Komárom körkörös védelmének biztosítása volt.Csillag erőd - KomáromA Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. 1920. után a Magyar Királyi Hadsereg lőszerraktára lett. 1944. októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált. A II. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd zöldségraktárként használták.

Az erőd jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. A Csillag erőd 2005 óta látogatható műemlék.


Klapka György Múzeum

A Komáromi Klapka György múzeum 1995-ben nyílt meg. A Komárom római kori történetét bemutató állandó kiállítása a múzeum 1996-ban megnyílt  főépületében látható, ahol az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítóterem is működik. A múzeum legnagyobb gyűjteményi egysége a régészet, kiállításainak nagy részét a Szőnyből származó római kori leletek adják.Klapka György Múzeum - KomáromA múzeum legjelentősebb darabjai külföldet is megjárták. A kiállítás különleges darabjai az a 3 szarkofág, melyek csontvázzal és teljes leletanyaggal kerültek bemutatásra. A kislányt, a germán harcost, valamint a családtagokat (egy férfit és egy nőt) rejtő sírok 1998 nyarán kerültek feltárásra fel a MOL Rt. Szőnyi Gyártelepén, a brigetiói katonaváros egykori temetőjében.

Az időszaki kiállítóteremben Komáromhoz kötődő képző- és iparművészeti, valamint néprajzi és helytörténeti kiállításokat rendeznek.

Főépület: 2900, Komárom, Kelemen László u. 22.


Szabadság tér

A Szabadság tér története Komárom város történetével szorosan összefügg. A folyó két partján elterülő város a trianoni békeszerződés következtében kettészakadt. Az önálló városvezetés, közigazgatás, közoktatás működéséhez új épületekre volt szükség. A nagyszabású építkezések során épült a Szabadság tér keleti és nyugati térfalát meghatározó két impozáns épület: a polgári iskola és a Városháza. Szabadság tér - KomáromA tér bal oldalán az 1929-re felépült neobarokk városháza épülete áll. A homlokzatának timpanonjában Komárom Szabad Királyi Városa díszesen faragott címere látható. A Városháza alagsorában kapott helyet Dr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti gyűjteménye.

A tér másik oldalán az 1926-1927-ben épült Petőfi Sándor Általános iskola található, melyet Walder Gyula műegyetemi tanár tervezett. Az épület kétemeletes, neobarokk stílusú, a Petőfi Sándor nevet 1952-ben vette fel.


Kenyérmúzeum

A Komáromi kenyérmúzeum egy egyedülálló szakmúzeum, melynek a Monostori erőd ad helyet. A múzeumot a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje rendezte be korábban budapesti helyszíneken kallódó Sütőipari Emléktár anyagának megmentésével. A kiállítás Magyarország sütőipari értékeit mutatja be kronológiailag, és főbb tájegységek szerint.kenyérmúzeum - KomáromBemutatásra kerülnek olyan igazi péksütemények és kenyérfélék, melyek mára már feledésbe merültek, továbbá a pékségek és konyhák berendezései, szerszámai.


Jézus Szíve római katolikus templom, Komárom

A Jézus Szíve római katolikus templom 1937-ben épült fel, annak következményeként, hogy Komárom katolikus közössége kinőtte a 300 fő befogadására lépes kis Szent István templomot. A templom ünnepélyes alapkőletételére 1935. október 16-án került sor. Breyer István győri püspök 1937 szeptember 12-én szentelte fel a Jézus Szívéről elnevezett templomot.Jézus Szíve templom - KomáromAz épület 58 méter hosszú és 16 méter széles. Eredeti tornya 42 méter magas volt, de műszaki okok miatt 1978-ban 9 métert vissza kellett bontani belőle. A templom háromhajós, belső terét egyszerű formák jellemzik, külső burkolata klinkertégla. Fő bejárata 3 hatalmas, kétszárnyú, üvegezett, művészi kidolgozású vasajtó. az ajtók feletti homlokzaton 3 kerámiakép található.

A főoltárlap 4 méter hosszú, mely 3 márványoszlopon nyugszik. A középső oszlopon a Fiúistent szemléltető báránykép van, háttérben a kereszt. A mellékoltárokat egészen a mellékhajók falához építették, melyek 3 méter hosszú és fél méter széles márványlapból állnak. A szószék henger alakú és a templom bal oldalán az oldalhajó második oszlopához van építve.

Cím: Komárom, Kállai Tivadar utca 13.