Őriszentpéter

Őriszentpéter az Őrség központja, melyet 2005-ben városi rangra emeltek. Vas megye délnyugati csücskében található, a körmendi járásban. Földrajzilag Őriszentpéter az Őrség dombjain terül el, a városon kelet felé végigfolyik a Zala folyó, mely innen nagyjából 10 km-re ered. 

A településszerkezet máig egy évszázados építkezési módot őriz, a szeres településformát, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és az ettől délkeletre fekvő Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja.

Megye: Vas
Régió: Nyugat-Dunántúl
Lakosság: 1200 fő
Budapest Őriszentpéter távolság: 210 km

Az Őrség fővárosa nevét Árpád-kori eredetű, 1230-ban épült román stílusú Szent Péter templomáról kapta. A Templomszeren található katolikus templom Nyugat-Dunántúl egyik legszebb középkori temploma. Őriszentpéter első emlékei a római korból származnak. Lakói szabad határőrök voltak. A törökök gyakran portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, az itt élőket azonban nem adóztatták. A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot. A 19. század elején egy feljegyzés Őriszentpétert már mezővárosként említi, bár az átlagosnál kevesebb szabadságjoggal.

Őriszentpéteren található az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, melyet a Siskaszeren találhatunk. Az épületben Tourinform iroda működik, és lehetőség van különböző időszakos programok megtekintésére is.

Az Őrség hagyományos, nagyobb rendezvényei mind kapcsolódnak Őriszentpéterhez:

  • Virágzás Napjai művészeti fesztivál (Pünkösd)
  • Őrségi Vásár (Június utolsó hétvégéje)
  • Hétrétország Fesztivál (Augusztus)
  • Nemzetközi Tökfesztivál (Október eleje)

Őrségi Termelői Piac – Őriszentpéter

Az Őrségi Termelői Piac 2012 júliusában nyílt meg Őriszentpéteren a sportpálya melletti parkos területen, a református templom mögött. A turisták körében is igen népszerű piac a megnyitása óta sikeresen működik. A piac minden szombaton 7:00 – 12:00-ig tart nyitva, a nyári hónapokban (júniustól szeptemberig) kiegészül egy szerdai nappal is. Termelői oldalról átlagosan 10-12 állandó résztvevővel és mindig egy-két újabb termelővel üzemel egyre nagyobb látogatottság mellett.Őrségi termelői piac - ŐriszentpéterA piac létesítésével nem csak a helyi gazdaság kaphatott egy lökést, egy többlet motivációt, hanem egy új turisztikai termék is megjelent az Őrség palettáján.

Árpád kori római katolikus templom – Őriszentpéter

Az Árpád kori templom Őriszentpéter legrégebbi épülete, a 13. század elején épült. Az építkezés költségeit valószínűleg a falu a saját erejéből fedezte. A török veszély idején a templomot erődítménnyé alakították át, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül, melynek nyomai ma is látszanak. Az erőd falait a törökök az 1664-es ostrom következtében lerombolta, emiatt hadászati jelentőségét elvesztette. A templom a 16. században a reformátusok tulajdonába került, csak 1730-ban lett ismét a katolikusoké.Árpád kori templom - ŐriszentpéterA templom egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye félköríves záródású, a később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A román kori freskók nagyobb része elpusztult, csak a déli külső falon található néhány töredék. Az épület belsejét falra festett bibliai idézetek díszítik. A szentélyben látható Szent Péter képet Mischl Márton festette 1801-ben. A karzathoz falépcső vezet fel az épületen kívülről.

Cím: 9941 Őriszentpéter, Templomszer u. 17.

A templom közelében a 80-as években középkori téglaégetőt tártak fel, mely egy ösvényen keresztül pár perc alatt megközelíthető.


Helytörténeti gyűjtemény – Őriszentpéter

A Helytörténeti Gyűjtemény Károlyné Szikszai Edit nevét viseli és az Őriszentpéteri művelődési ház emeletén alakították ki. Az Őrségi tanárnő gyűjteményéből rendezett kiállítás az Őrség történetét, valamint az itt élő emberek mindennapjait mutatja be.Helytörténeti gyűjtemény - ŐriszentpéterFotók mutatják be a térség természeti értékeit, a fakitermelés és a mezőgazdaság hagyományát, valamint a helyi népviseletet. A tárlókban használati eszközök és viseletek sorakoznak. Belső szobarészlet és egy felépített korabeli konyha mutatja be az őrségi emberek életmódját.

Cím: Őriszentpéter, Városszer 55.


Református templom – Őriszentpéter

A késő barokk stílusú templom 1790-ben épült, II. József türelmi rendelete után. Az épület egyhajós, téglalap alaprajzú. Őriszentpéter központi helyén áll. A templom felépítése után után pár évvel helyi mesterek készítették el az orgonaházat és a szószéket. Kiváló akusztikájának köszönhetően az őrségi rendezvények és fesztiválok idején komolyzenei koncertek helyszínéül szolgál.református templom - ŐriszentpéterA templomtorony földszintje nyitott, három oldalról félkörívben záródó bejáratokkal. A templom kertjében 2006-ban emlékoszlopot állítottak az 1950-es években kitelepítettek áldozatok emlékezetére.


Téglaégető – Őriszentpéter

A középkori téglaégető maradványait a nyolcvanas években tárták fel. A Római katolikus templomot a török elleni védekezéshez erőddé alakították, melyhez a szükséges téglákat itt égették ki. A templomdomb alatt álló téglaégetőt az eredeti formájában helyreállították. az 1500-as években több ilyen kemence is működött, máig azonban csak egyet találtak meg. A kemence fölé az Országos Műemlék Felügyelőség védőépületet húzott.Téglaégető ŐriszentpéterA téglaégető jelenleg műemlékként szabadon látogatható.


Őrségi Nemzeti Park

Magyarország tizedik nemzeti parkját 2002-ben hozták létre. Az Őrségi Nemzeti Park magában foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét, valamint Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település határát öleli fel, melyből 3104 hektár fokozottan védett terület. A Nemzeti Park igazgatósága Őriszentpéteren található. A nemzeti park egésze európai uniós közösségi védelem alatt álló Natura 2000–es terület.


Csörgőalma gyümölcsöskert

A Csörgőalma gyümölcsöskertben az Őrségben honos gyümölcsfajtákat mutatják be, melyek permetezés, vegyszerezés nélkül is szépen teremnek, jól ellenállnak az időjárás szeszélyeinek. Az Őrség klímája speciális, a talaj agyagos és savanyú. Ezt az új fajta növények nem tűrik, az ősi magyar gyümölcsfák viszont igen. A névadó csörgőalma októberre beérő, de nem télálló alma, alakja kissé lapos, nagy magházában rázáskor éretten zörögnek-csörögnek a magjai.

A kis fák 2-3 évi iskolázás után kerülnek kiültetésre a bemutató kertbe, amely az őriszentpéteri árpád-kori templom mellett található. A fajták felkutatása és begyűjtése folyamatosan történik a nemzeti park munkatársai által.Csörgőalma gyümölcsöskertÁltalában periodikusan teremnek, egyik évben nagyon bő a termésük, máskor alig pár kosárnyit lehet összegyűjteni róluk. A gyümölcsöskert legfontosabb gyümölcse az alma, melynek mintegy 50 fajtája él ezen a vidéken. Az almák mellet találhatóak még körték, szilvák, cseresznyék is.

A gyümölcsöskert az Árpád kori templom szomszédságában lett kialakítva, egész évben látogatható.