Szarvas Békés megyében, Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján fekszik. Építészeti emlékekben és természeti látnivalókban egyaránt gazdag város. Régészeti leletek tanúsága szerint a város környéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt.
A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott.
Szarvas újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura, báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődés csak a 18. század végén indulhatott meg. A 18-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik. A város evangélikus lelkészének, az agrárreformer Tessedik Sámuelnek a város még ma is rengeteget köszönhet.
A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet, valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézete és Mezőgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja.
Szarvas látnivalók
Szarvasi Arborétum
A Szarvasi Arborétum, ismertebb nevén Pepi-kert, Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménye a Hármas-Körös holtága mentén. Az arborétum 82 hektár területen helyezkedik el, ahol több mint 1600-féle növényritkaság található meg, 5 fás növénygyűjteményt foglal magában.
Alapítása az olasz eredetű Bolza József nevéhez fűződik, aki feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később ide épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága működik.
Az Arborétum fáinak nagy része 100-150 éves, de megtalálhatóak 200 évesnél idősebb példányok is. A csodálatos térharmóniájú tájképi kertnek nemcsak növényei vannak, hanem különleges madarai is.
Szarvasi Mini Magyarország
A Mini Magyarország makettparkban az ország számos épített csodájának apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható. A makettpark az arborétum területén létesült 2013-ban.
A legtöbb makett 1:25 arányban készült, de néhány esetben ettől eltérő méretaránnyal is találkozhatunk, mert fontosnak tartották, hogy minden korosztály számára egyaránt élvezhető méretűek legyenek az építmények.
Evangélikus Ótemplom
A Templom 1786 és 1788 között épült Tessedik Sámuel vezetésével és Kimnach Lajos tervei alapján, kora klasszicista stílusban. Az egytornyos, háromhajós templomot 1788-ban szentelték fel.
Az épület a holtág hídfőjénél áll, Szarvas második legrégebbi műemlék épülete. Tornyának külső falán egy domborművel díszített Tessedik Sámuel emléktábla látható.
Szent Klára templom
A Szarvasi katolikus kisebbség 1807 és 1812 között építtette fel az egyhajós templomot az egykori temető területén. Felszentelésére 1812 augusztus 12-én, Szent Klára napján került sor. Ma is meglévő vörös márvány lépcsőjét gróf Bolza Géza adományozta 1898-ban.
A templom oltárképe Szent Klárát ábrázolja, orgonáját 1825-ben avatták fel. Az épület egyik különlegessége a hívek adományaiból készült üvegablak, melyen az I. világháborúban elesett szarvasi katolikus vallási katonák nevét örökíti meg.
A templom 200 éves évfordulóján új toronysisak készült az addig csonka toronyra.
Bolza kastély
Szarvasi Bolza kastély a körös partján található, Szarvas egyik emblematikus épülete. A kastély elődje 1810-20 között épült, melyet a 19. század közepén átépítették, valamint klasszicista, romantikus, eklektikus stílusú részletekkel látták el. Az épületet kibővítették néhány lakószobával, fogadószobával, valamint egy házi kápolnával.
Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található. Belső alapterülete 1000 négyzetméter, melynek kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.
Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is nagyjából 50 fajta fa és cserje található.
A kastély nem látogatható!
Zenepavilon
2014-ben készült el Szarvas megújult belvárosában az egyik legújabb közösségi tér, mely tavasztól kora őszig biztosít szabadtéri rendezvényeknek egyedi helyszínt.
Minden év júniusától augusztusáig minden este, hétköznaponként (hétfőtől csütörtökig) 18 órától, hétvégén (péntek,szombat, vasárnap) 19 órától a szarvasi Zenepavilonban helyi művészeti csoportok, zenekarok, zeneiskolai növendékek műsora hallható.
Tessedik Sámuel Múzeum
A Múzeum Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész által 1791-ben építtetett barokk stílusú épületben kapott helyett, amelyben az ország első mezőgazdasági iskolája működött. Az iskola megszűnése után 1834 és 1906 között gimnázium, 1907 és 1759 között tanítóképző, 1960-ban az óvóképző diákotthona volt, 1973-tól pedig a múzeum székháza.
Gyűjteménye alapját helyi iskolákból átvett régészeti leletek és a korábbi helytörténeti és néprajzi gyűjtések adták. A múzeum célja Szarvas és környékének régészeti, történeti, néprajzi, helytörténeti értékeinek megtartása, ápolása, ezen értékek minél szélesebb körben való bemutatása.
Főbejárata fölött a következő latin nyelvű felirat olvasható: „Ez intézettel kiűzetik a hazai iskolákból a tétlenség. A szorgalomnak ezt az emlékművét, hogy az utódokról gondoskodjék a szarvasi nép állította az 1791. esztendőben.”
Cím: Szarvas, Vajda Péter utca 1.
Árpád szálló
Az Árpád szálló Szarvas városközpontjának egyik meghatározó épülete. Szecessziós stílusban épült 1895 és 1896 között, Gábor József tervei alapján. Nevét a honfoglaló magyarság vezéréről, Árpádról kapta. Az épületet cifra oromzat és gyönyörű erkélyek ékesítik.
Az épület több építészeti stílus elemeit egyesíti magában, ezért talán nem túlzás azt állítani, hogy Békés megye egyik legszebb szállóépülete. Hotelként már nem működik, de a szálló díszterme rendezvényekre, konferenciákra kibérelhető.
Cím: Szabadság út 32.
Szarvasi emlékművek
Szarvason számos emlékmű, szobor található, melyeket a városba érkezve mindenképp érdemes megtekinteni.
Millenniumi emlékmű
A Szarvasi Millenniumi emlékmű Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A Körös medréből kiemelkedő emlékművet 2000. június 17-én avatták fel.
Az emlékmű azt a legendabeli pillanatot jeleníti meg, amikor Mihály és Gábriel arkangyal átadják a Szent Koronát az országnak.
Újratelepítési emlékmű
Szarvason hét emléktábla és emlékmű őrzi az 1722-es újratelepítés emlékét. Ezek közül a legjelentősebb az Evangélikus Ótemplom előtt található. Az emlékmű alkotói a szarvasi születésű Lestyán Goda János és a szlovákiai Szabó László.
Az emlékművet 2002-ben, a város újra telepítésének 280. évfordulójára állították. A bronz és gránitból készült alkotáson olvasható az első 34 szlovák telepes neve. Köveit Szlovákiából kapta a város, emlékeztetve arra, hogy a tót ajkú ősök a Felvidékről érkeztek.
II. Világháborús emlékmű
Az emlékművet az Ótemplom északi oldalán fekvő parkban állították fel 1993 -ban a II. Világháború áldozatainak emlékére. Az emlékmű Mihály Árpád szarvasi születésű szobrászművész alkotása.
A magasba szökő fatörzseket ábrázoló alkotásra több száz nagyméretű rézszeget tettek, amiknek a fejére a II. világháború katonai és polgári áldozatainak nevét vésték fel.
Az emlékmű zsindelyes teteje az erdélyi templomok tetőformájának stilizált változata.
Tessedik szobor
Tessedik Sámuel lelkész 1867-től több mint ötven éven át szolgálta a község lakóit. Szobrát 1942-ben állították fel, születésének 200. évfordulóján. A szoboravatáshoz kapcsolódva az Erzsébet-ligetben egy ipari és kereskedelmi emlékkiállítást, a Horthy Miklós sporttelepen pedig vármegyei állatkiállítást és vásárt rendeztek.
Mai helyére 1970-ben került. Tessedik Sámuelnek 2014-ben egy újabb szobrot is állítottak Szarvason, mégpedig az evangélikus Ótemplomban.
Szarvas szobor
A Szarvas szobrot 1913-ban állíttatta gróf Bolza Pál Körös-parti kastélyának kertjébe. Feleségének készíttette meglepetésként, ezért egyetlen éjszaka állíttatta fel a kastély kertjében.
A város jelképét jelentő bronzszobrot Maróti Géza alkotása. A Községi Tanács döntése értelmében a város központjába vitték 1950-ben. A rendszerváltáskor vissza akarták helyezni eredeti helyére, azonban a gróf lánya ellenezte azt, úgy gondolta méltó helyén van a város szívében.
Cím: Szarvas, Szabadság út 30.