Szarvas

Szarvas Békés megyében, Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján fekszik. Építészeti emlékekben és természeti látnivalókban egyaránt gazdag város. Régészeti leletek tanúsága szerint a város környéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt.

A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott.

Szarvas újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura, báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődés csak a 18. század végén indulhatott meg. A 18-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik. A város evangélikus lelkészének, az agrárreformer Tessedik Sámuelnek a város még ma is rengeteget köszönhet.

A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet, valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézete és Mezőgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja.


Szarvas látnivalók

Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum, ismertebb nevén Pepi-kert, Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménye a Hármas-Körös holtága mentén. Az arborétum 82 hektár területen helyezkedik el, ahol több mint 1600-féle növényritkaság található meg, 5 fás növénygyűjteményt foglal magában.
Szarvasi arborétum
Alapítása az olasz eredetű Bolza József nevéhez fűződik, aki feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később ide épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága működik.
Szarvasi arborétum
Az Arborétum fáinak nagy része 100-150 éves, de megtalálhatóak 200 évesnél idősebb példányok is. A csodálatos térharmóniájú tájképi kertnek nemcsak növényei vannak, hanem különleges madarai is.


Szarvasi Mini Magyarország

A Mini Magyarország makettparkban az ország számos épített csodájának apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható. A makettpark az arborétum területén létesült 2013-ban.
Szarvasi mini Magyarország
Szarvasi mini Magyarország
A legtöbb makett 1:25 arányban készült, de néhány esetben ettől eltérő méretaránnyal is találkozhatunk, mert fontosnak tartották, hogy minden korosztály számára egyaránt élvezhető méretűek legyenek az építmények.


Evangélikus Ótemplom

A Templom 1786 és 1788 között épült Tessedik Sámuel vezetésével és Kimnach Lajos tervei alapján, kora klasszicista stílusban. Az egytornyos, háromhajós templomot 1788-ban szentelték fel.
Evangélikus ótemplom - Szarvas
Az épület a holtág hídfőjénél áll, Szarvas második legrégebbi műemlék épülete. Tornyának külső falán egy domborművel díszített Tessedik Sámuel emléktábla látható.


Szent Klára templom

A Szarvasi katolikus kisebbség 1807 és 1812 között építtette fel az egyhajós templomot az egykori temető területén. Felszentelésére 1812 augusztus 12-én, Szent Klára napján került sor. Ma is meglévő vörös márvány lépcsőjét gróf Bolza Géza adományozta 1898-ban.
Szent Klára templom - Szarvas
Szent Klára templom - Szarvas
A templom oltárképe Szent Klárát ábrázolja, orgonáját 1825-ben avatták fel. Az épület egyik különlegessége a hívek adományaiból készült üvegablak, melyen az I. világháborúban elesett szarvasi katolikus vallási katonák nevét örökíti meg.

A templom 200 éves évfordulóján új toronysisak készült az addig csonka toronyra.


Bolza kastély

Szarvasi Bolza kastély a körös partján található, Szarvas egyik emblematikus épülete. A kastély elődje 1810-20 között épült, melyet a 19. század közepén átépítették, valamint klasszicista, romantikus, eklektikus stílusú részletekkel látták el. Az épületet kibővítették néhány lakószobával, fogadószobával, valamint egy házi kápolnával.
Bolza kastély - Szarvas
Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található. Belső alapterülete 1000 négyzetméter, melynek kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.

Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is nagyjából 50 fajta fa és cserje található.

A kastély nem látogatható!


Zenepavilon

2014-ben készült el Szarvas megújult belvárosában az egyik legújabb közösségi tér, mely tavasztól kora őszig biztosít szabadtéri rendezvényeknek egyedi helyszínt.
Zenepavilon - Szarvas
Minden év júniusától augusztusáig minden este, hétköznaponként (hétfőtől csütörtökig) 18 órától, hétvégén (péntek,szombat, vasárnap) 19 órától a szarvasi Zenepavilonban helyi művészeti csoportok, zenekarok, zeneiskolai növendékek műsora hallható.


Tessedik Sámuel Múzeum

A Múzeum Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész által 1791-ben építtetett barokk stílusú épületben kapott helyett, amelyben az ország első mezőgazdasági iskolája működött.  Az iskola megszűnése után 1834 és 1906 között gimnázium, 1907 és 1759 között tanítóképző, 1960-ban az óvóképző diákotthona volt, 1973-tól pedig a múzeum székháza.
Tessedik Sámuel Múzeum
Gyűjteménye alapját helyi iskolákból átvett régészeti leletek és a korábbi helytörténeti és néprajzi gyűjtések adták. A múzeum célja Szarvas és környékének régészeti, történeti, néprajzi, helytörténeti értékeinek megtartása, ápolása, ezen értékek minél szélesebb körben való bemutatása.

Főbejárata fölött a következő latin nyelvű felirat olvasható: “Ez intézettel kiűzetik a hazai iskolákból a tétlenség. A szorgalomnak ezt az emlékművét, hogy az utódokról gondoskodjék a szarvasi nép állította az 1791. esztendőben.”

Cím: Szarvas, Vajda Péter utca 1.


Árpád szálló

Az Árpád szálló Szarvas városközpontjának egyik meghatározó épülete. Szecessziós stílusban épült 1895 és 1896 között, Gábor József tervei alapján. Nevét a honfoglaló magyarság vezéréről, Árpádról kapta. Az épületet cifra oromzat és gyönyörű erkélyek ékesítik.
Árpád szálló - Szarvas
Az épület több építészeti stílus elemeit egyesíti magában, ezért talán nem túlzás azt állítani, hogy Békés megye egyik legszebb szállóépülete. Hotelként már nem működik, de a szálló díszterme rendezvényekre, konferenciákra kibérelhető.

Cím: Szabadság út 32.


Szarvasi emlékművek

Szarvason számos emlékmű, szobor található, melyeket a városba érkezve mindenképp érdemes megtekinteni.

Millenniumi emlékmű

A Szarvasi Millenniumi emlékmű Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A Körös medréből kiemelkedő emlékművet 2000. június 17-én avatták fel.
Millenniumi emlékmű - Szarvas
Millenniumi emlékmű - Szarvas
Az emlékmű azt a legendabeli pillanatot jeleníti meg, amikor Mihály és Gábriel arkangyal átadják a Szent Koronát az országnak.


Újratelepítési emlékmű

Szarvason hét emléktábla és emlékmű őrzi az 1722-es újratelepítés emlékét. Ezek közül a legjelentősebb az Evangélikus Ótemplom előtt található. Az emlékmű alkotói a szarvasi születésű Lestyán Goda János és a szlovákiai Szabó László.
Újratelepítési emlékmű - Szarvas
Az emlékművet 2002-ben, a város újra telepítésének 280. évfordulójára állították. A bronz és gránitból készült alkotáson olvasható az első 34 szlovák telepes neve. Köveit Szlovákiából kapta a város, emlékeztetve arra, hogy a tót ajkú ősök a Felvidékről érkeztek.


II. Világháborús emlékmű

Az emlékművet az Ótemplom északi oldalán fekvő parkban állították fel 1993 -ban a II. Világháború áldozatainak emlékére. Az emlékmű Mihály Árpád szarvasi születésű szobrászművész alkotása.
II világháborús emlékmű - Szarvas
A magasba szökő fatörzseket ábrázoló alkotásra több száz nagyméretű rézszeget tettek, amiknek a fejére a II. világháború katonai és polgári áldozatainak nevét vésték fel.
II. világháborús emlékmű - Szarvas
Az emlékmű zsindelyes teteje az erdélyi templomok tetőformájának stilizált változata.


Tessedik szobor

Tessedik Sámuel lelkész 1867-től több mint ötven éven át szolgálta a község lakóit. Szobrát 1942-ben állították fel, születésének 200. évfordulóján. A szoboravatáshoz kapcsolódva az Erzsébet-ligetben egy ipari és kereskedelmi emlékkiállítást, a Horthy Miklós sporttelepen pedig vármegyei állatkiállítást és vásárt rendeztek.
Tessedik szobor - Szarvas
Mai helyére 1970-ben került. Tessedik Sámuelnek 2014-ben egy újabb szobrot is állítottak Szarvason, mégpedig az evangélikus Ótemplomban.


Szarvas szobor

A Szarvas szobrot 1913-ban állíttatta gróf Bolza Pál Körös-parti kastélyának kertjébe. Feleségének készíttette meglepetésként, ezért egyetlen éjszaka állíttatta fel a kastély kertjében.
Szarvas szobor - Szarvas
A város jelképét jelentő bronzszobrot Maróti Géza alkotása. A Községi Tanács döntése értelmében a város központjába vitték 1950-ben. A rendszerváltáskor vissza akarták helyezni eredeti helyére, azonban a gróf lánya ellenezte azt, úgy gondolta méltó helyén van a város szívében.

Cím: Szarvas, Szabadság út 30.