Cifrapalota

A Cifrapalota egy különösen szép szecessziós épület Kecskeméten a Rákóczi út és a Szabadság tér találkozásánál. Márkus Géza tervei alapján épült 1902-ben. Az épületben eredetileg lakások, üzletek voltak, és egy kereskedelmi kaszinó is működött.

Az épületet a népnyelv nevezte el Cifrapalotának. Az épület magyaros szecessziós stílusban épült, melyben jelenleg a Kecskeméti Képtár működik. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay gyár készítette. Ezek csillogásának köszönheti az elnevezését is. A dekoráció viszonylag függetlenedik az épülettől.Cifrapalota

A kecskeméti városatyák 1902-ben határoztak az első városi bérház felépítéséről. Tervezőnek Márkus Gézát kérték fel. Az 1903-ban befejezett épület földszintjén bérbe adható üzletek sorakoztak. Eredetileg az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségei és Díszterme, a pávaterem kapott helyet, a második emeleten három nagyméretű bérlakás volt.

Legnagyobb terme a pávaterem, mely a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe, a pávát, a virágot és a növényi indákat. Első nagy átalakítására a második világháború után került sor.

A Cifrapalota esetében nem beszélhetünk egyértelmű főhomlokzatról, az U alakú épület mindhárom homlokzata egyenlő rangú. Mindhárom homlokzat tengely szimmetrikus, mely jól érzékelhető a sugárúti homlokzat zárt erkélyre emlékeztető íves záródású középső rizalitjánál.

Cifrapalota jellegzetes motívumai:

  • felvidéki pártázatos reneszánszból eredő hullámzó vonalú attika
  • vakolatarchitektúrával tagolt homlokzat
  • pirogránit díszek

Az épület belső díszítése visszafogottabb, elsősorban a mintegy 150 négyzetméteres alaprajzú Pávás teremre összpontosul. A belső dekoráció, amint az más szecessziós épület esetében is előfordul, eltérő stílusú részleteket is használ. Az érdekes nyílászárók és az egyéb díszítések Spiegel Frigyes hatását tükrözik, aki Márkus munkatársa volt.

A Cifrapalota épületét 2004-ben teljesen felújították, eredeti állapotának megfelelően helyreállították.

Cím: Kecskemét, Rákóczi út 1.

A Cifrapalota látogatottsága éves szinten kb. 25-28 ezer fő.


A Cifrapalota funkciója

A gazdaságos hasznosítás miatt többfunkciósra tervezett épületnek két lépcsőháza van. A díszlépcsőház külön egységet képezve beugrik az udvar terébe, azonban ez csak az első emeleti Páva teremig vezet. A kevésbé díszes a földszinttől a második emeletig vezet.

A Cifrapalota épülete 1983 óta múzeumi célokat szolgál, 1996 óta a Katona József Múzeum kiállítóhelyekén működik. A földszinten és az első emeleten történeti, művészettörténeti, régészeti, néprajzi, helytörténeti időszaki kiállítások váltják egymást.


A Cifrapalota kiállításai

Képzőművészeti állandó kiállítás

Kecskeméti Művésztelep, Mednyánszky László, Farkas István, Nagy István, Tóth Menyhért és a 20. század első felének magyar művészete.

Muraközy János emlékszoba

Muraközy János ügyvéd, festőművész, a 19. század második felében Kecskemét város egyik vezető tisztségviselője. A kecskeméti református főiskolán Jókai diáktársa és barátja, az író több regényalakjának ihletője.

Nagyurak és Vitézek – Híres avar leletek a Kiskunságból

Az avarok Belső és Közép Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos lelet együttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.

Kunbábonyi aranylelet

Az avarság legrangosabb vezetői közé tartozott, talán maga a kagán, a fejedelem volt az a férfi, akit a 670-es évek táján temettek el a mai Kunszentmiklós Kunbábony nevű határrészén.

Múzeum született

A kiállításban a kiemelkedő régészeti tárgyak közül láthatók a Kada Elek által feltárt vatyai urnatemető, a gátéri avar temető és a Kecskemét máriavárosi szarmata telep leletei, valamint a Dunavecse-fehéregyházi honfoglalás kori tarsolylemez. Szabó Kálmán korából a Tiszaug környéki őskori lelőhelyek anyagából válogatott tárgyak, bronzkori, szarmata és avar ékszerek, illetve ruhadíszek kerültek kiállításra.