Cifrapalota

A Cifrapalota egy különösen szép szecessziós épület Kecskeméten a Rákóczi út és a Szabadság tér találkozásánál. Márkus Géza tervei alapján épült 1902-ben. Az épületben eredetileg lakások, üzletek voltak, és egy kereskedelmi kaszinó is működött.

Az épületet a népnyelv nevezte el Cifrapalotának. Az épület magyaros szecessziós stílusban épült, melyben jelenleg a Kecskeméti Képtár működik. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay gyár készítette. Ezek csillogásának köszönheti az elnevezését is. A dekoráció viszonylag függetlenedik az épülettől.

A kecskeméti városatyák 1902-ben határoztak az első városi bérház felépítéséről. Tervezőnek Márkus Gézát kérték fel. Az 1903-ban befejezett épület földszintjén bérbe adható üzletek sorakoztak. Eredetileg az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségei és Díszterme, a pávaterem kapott helyet, a második emeleten három nagyméretű bérlakás volt.

Legnagyobb terme a pávaterem, mely a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe, a pávát, a virágot és a növényi indákat. Első nagy átalakítására a második világháború után került sor.

A Cifrapalota esetében nem beszélhetünk egyértelmű főhomlokzatról, az U alakú épület mindhárom homlokzata egyenlő rangú. Mindhárom homlokzat tengely szimmetrikus, mely jól érzékelhető a sugárúti homlokzat zárt erkélyre emlékeztető íves záródású középső rizalitjánál.

Cifrapalota jellegzetes motívumai:

• felvidéki pártázatos reneszánszból eredő hullámzó vonalú attika
• vakolatarchitektúrával tagolt homlokzat
• pirogránit díszek

Az épület belső díszítése visszafogottabb, elsősorban a mintegy 150 négyzetméteres alaprajzú Pávás teremre összpontosul. A belső dekoráció, amint az más szecessziós épület esetében is előfordul, eltérő stílusú részleteket is használ. Az érdekes nyílászárók és az egyéb díszítések Spiegel Frigyes hatását tükrözik, aki Márkus munkatársa volt.

Cím: Kecskemét, Rákóczi út 1.

A Cifrapalota látogatottsága éves szinten kb. 25-28 ezer fő.

A Cifrapalota funkciója

A gazdaságos hasznosítás miatt többfunkciósra tervezett épületnek két lépcsőháza van. A díszlépcsőház külön egységet képezve beugrik az udvar terébe, azonban ez csak az első emeleti Páva teremig vezet. A kevésbé díszes a földszinttől a második emeletig vezet.

A Cifrapalota épülete 1983 óta múzeumi célokat szolgál, 1996 óta a Katona József Múzeum kiállítóhelyekén működik. A földszinten és az első emeleten történeti, művészettörténeti, régészeti, néprajzi, helytörténeti időszaki kiállítások váltják egymást.

A Cifrapalota kiállításai

Képzőművészeti állandó kiállítás

Kecskeméti Művésztelep, Mednyánszky László, Farkas István, Nagy István, Tóth Menyhért és a 20. század első felének magyar művészete.

Nagyurak és Vitézek – Híres avar leletek a Kiskunságból

Az avarok Belső és Közép Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos lelet együttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.

Kunbábonyi aranylelet

Az avarság legrangosabb vezetői közé tartozott, talán maga a kagán, a fejedelem volt az a férfi, akit a 670-es évek táján temettek el a mai Kunszentmiklós Kunbábony nevű határrészén.