Fertő tó
A Fertő tó Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található. Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, nagyobb része Ausztriához, a többi része (nagyjából egynegyede) pedig Magyarországhoz tartozik. Magyarország második legnagyobb természetes tava.
A Fertőt tó vize sekély, ezért nyáron hamar felmelegszik. A nagyjából 20 ezer éves tó nevének jelentését adó – Fertő – szó jelentése egykor mocsaras, agyagos, sáros hely volt. A tó sótartalma 33-szorosa a Balatonénak, ennek tulajdonítják gyógyító erejét. Hossza 35 kilométer, szélessége 7-15 kilométer, felülete 309 km2, melyből a magyar terület 87 km2. Vízmélysége átlagosan 50-60 cm, de a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 cm-t. Tengerszint feletti magassága 115,45 méter.
A Fertő valamikor szabadon terjeszkedhetett, és vizei évszázadokon át összeköttetésben voltak a Hanság medencéjével. A Fertő tó nagyobb része ugyan Ausztriához tartozik, de a határok átjárhatósága révén egységes egészet alkot a Fertő-táj.
Fertő tó települései:
- Balf
- Fertőboz
- Fertőd
- Fertőhomok
- Fertőrákos
- Fertőszéplak
- Hegykő
- Hidegség
- Nagycenk
- Sarród
- Sopron
A Fertő tó keleti partján 45 darab kisebb, sós vizű tó is található, melyek évszaktól függően kiszáradnak, vagy akár 70 centiméter mélyek is lehetnek.
A Fertő tó már többször (100-120 évenként) is kiszáradt, ez legutóbb 1867 és 1871 között következett be. A tavat elsősorban a talajvíz és a csapadék táplálja, de két patak, a Wulka és a Rákos-patak is folyik bele. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el a Fertőújlaki zsilipen keresztül.
A Fertő tó élővilága
A hatalmas nádrengeteg, az iszapos pocsolyák és a nyílt vízfelület Európai jelentőségű madárparadicsom. Akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Fertő tó környéke a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye. A nádasban telepesen költ a nagy kócsag, egyik legnagyobb állománya található itt. Szintén telepesen fészkel a vörös gém és a kanalasgém.
A ragadozó madarak közül a barna rétihéja ugyancsak a nádasban fészkel, de a part mentén is gyakran láthatóak vadászó példányai.
A halállomány jellemző fajtái:
- Süllő
- Réti csík
- Csuka
- Garda
Értékes és fajgazdag a vízi gerinctelen fauna, valamint a nádas rovarvilága is számos ritka fajt rejt. Nagy faj és egyedszámban fordulnak elő továbbá a nádi bagolylepkék. A védett ürge legnyugatibb hazai előfordulási helye a tó keleti partján Mekszikópusztán található.
A természeti értékek megismerésére a Sarródi Kócsagvár, az Osli melletti Eszterházy-madárvárta, az Öntésmajori és a Fertőújlaki bemutatóhelyek nyújtanak lehetőséget. A területet tanösvényeken is bejárhatjuk.
Fertő tavi Strandok, fürdők
A Fertő tó Magyarországi oldalán egyedül Fertőrákoson van kiépített strand. A Fertő Tavi Vízitelepen alakították ki a füvesített strandot, azonban a part és a tómeder is kavicsos. A strand füves napozóhelyekkel, zuhanyzókkal, ivókutakkal és büfékkel felszerelt. A gyermekeknek a játszótér, míg a felnőtteknek a strandröplabda pálya vagy kenuzás nyújthat sportolási lehetőséget.
Nyitva tartás: május 1-től szeptember 15-ig. Minden nap 8.00 – 19.00-ig.
Sétahajózás a Fertő tavon
A Fertő tavi hajózás egész évben remek lehetőséget kínál a tó és környékének megismerésére. Sétahajózásra a Fertő tó magyar területén egyedül Fertőrákoson van lehetőség. A hajók a Fertő tó nagyobb települései (Fertőrákos, Mörbisch, Rust, Neusiedl am See, Illmitz, Podersdorf, Breitenbrunn) között közlekednek.
A járatokon lehetőséget biztosítanak a kerékpárok ingyenes szállítására is, mellyel lehetőség nyílik a Fertő tó körüli kerékpáros túrák sétahajózással való kombinálására is.
A Drescher Hajózási Társaság valamint a Fertő-tavi Hajózási Kft. egyaránt színes sétahajózási programokkal és kompjáratokkal várja az utazni vágyókat.
Látnivalók a Fertő tó környékén
Gloriett kilátó
A Fertő tó egyik meghatározó kirándulóhelye a Fertőbozi Gloriett kilátó. A kilátóból elénk tárul a Fertő tó nádasvilága, a Soproni-hegység, az Alpok lábai. A Gloriett kilátó 1802-ben épült a Csúcsos-dűlő 187 méter magas dombjára gróf Széchényi Ferenc megbízásából, Ringer József tervei alapján.
A kerek alaprajzú épület belső átmérője 3 méter, falvastagsága nagyjából fél méter, melyet klasszicista kupola zár le. A kilátó makettja látható Sopronban a 2016-ban megnyílt Mini Vármegye Makettpark látnivalói között.
Esterházy kastély – Fertőd
A Fertődi Esterházy kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója, mely méltán képezi a világörökség részét. A kastély mai helyén 1720-ban Esterházy József által épített U-alakú vadászkastély állt.
Az Esterházy kastély Magyarország harmadik legjelentősebb épületegyüttese. Mai formáját a XVIII. század második felében nyerte el. A fertődi Esterházy kastély épületegyüttese a bécsi Schönbrunni kastély és a Versailles-i kastély méltó párja.
Széchenyi kastély – Nagycenk
A Nagycenki Széchenyi kastély barokk stílusban épült, 1750-ben készült el, az építkezés már 1741-ben elkezdődött. Az eredeti terveket Franz Anton Pilgram készítette, Széchenyi Antal gróf megbízásából. Az épület keleti szárnyában kápolnát, nyugati szárnyában pedig színháztermet hoztak létre.
A kastély a bővítések és felújítások következtében egyre több klasszicista jegyet hordoz magán. A Soproni Ringer Józsefet 1799-ben bízták meg a kastély átépítésével. Az épületegyüttes ekkor nyerte el klasszicista stílusát, amelynek homlokzatát erkéllyel és domborművel díszítették.Az épület középső homlokzatán nagy Széchenyi-Barkóczy egyesített családi címert láthatunk.
A földszinten a Széchenyi István Emlékmúzeum klasszikus kiállítása látható. Az emlékmúzeum két részből áll. A földszinti termekben a Széchényi család történetét és Széchenyi István életét mutatják be. Az emeleten Széchenyi István munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet.
A kastély Soprontól 12 km-re található.
Cím: 9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3.
Hubertusz kilátó – Sopron
A Hubertusz kilátó a harmadik kilátó a Sopron melletti Dudlesz erdőben. Az elsőt a Dunántúli Turista Egylet kezdeményezésére építették, mely 1926-ig állt. Ezután egy vadásztanya és egy kilátó épült a helyére, ami 1930-ra készült el. Ezeket az 1938-as földrengés, valamint a II. világháború döntötte romba.
A jelenlegi kilátó átadására 2004. október 9-én került sor. A kilátó magassága 15 méter, járószintje 10,8 méter. A kilátóból elénk táruló körpanorámából egyszerre láthatjuk Sopront, a Soproni-hegységet, a Fertő-tavat, Schneeberget, a Fraknói várat.
A kilátóhoz vezető út közelében található az a hely, ahol 1989.06.27-én átvágták a Vasfüggönyt.
A kilátót a Sopront elkerülő 84. számú főúton lehet megközelíteni. A kilátó megközelítését jól látható turistajelzések segítik.
Fertőrákosi kőfejtő
A Fertőrákosi kőfejtő Európa egyik legnagyobb kőfejtője, a Fertő-tó környékének egyik legnépszerűbb látnivalója. A kőfejtő hatalmas mészkő falai 10-12 millió évvel ezelőttről származnak, amikor még ezt a területet a Pannon tenger borította. Az 1500-as években már iparszerűen fejtették itt a követ.
A kifejtett kövek nemcsak Sopron házaihoz szolgáltattak építőanyagot, hanem több bécsi épülethez, és többek között a pozsonyi várhoz is. Az Eszterházyak is csak protekcióval jutottak a kőhöz, hogy a Fertődi kastélyt bővíthessék, annyira kelendőek volt az itt fejtett kőtömbök.
A kőfejtő már nem működik, alagútjait szabadon fel lehet fedezni, hatalmas tereiben kitűnő akusztikája miatt barlangszínházat alakítottak ki, mely 760 fő befogadására alkalmas.
A barlangbelsőt és a felszíni tanösvényt tematikus élményparkká fejlesztették, bemutatva a hely történetét és kialakulását. A Fertőrákosi kőfejtő évtizedek óta kulturális rendezvények helyszíne.
Európai Uniós támogatással 2013-2015 között jelentős felújításon esett át, kialakítva a látogatóközpontot, a parkolót, a kiállító és bemutatóhelyeket.
