Sopron

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni hegység és a Fertő tó melletti Balfi dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. 

Magyarország egyik legrégebbi települése, a műemlékeket tekintve a maga kétszáznál több műemlékével a Budai Vár után következik. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai közt, kaput nyit a belföldi és külföldi vendégek előtt, amint azt a város címere is jelképezi.

Sopron területének több mint a fele műemlékvédelem alatt áll. Az Ausztriától mindössze 6 kilométerre lévő települést, az ország nyugati kapujának is nevezik. Nem ez az egyetlen jelző mellyel Sopront illetni szokták. Sopron a hűség, a szabadság, a kékfrankos város, a nyugat kapuja.

Sopron területe az őskor óta lakott. A római korban itt egy Scarbantia nevű város állt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A népvándorlás korában Scarbantia pusztulásnak indult, új település csak a honfoglalás után jött itt létre.

Sopron környékén a bortermelés több mint 2000 éves múltra tekint vissza. 2004 óta Sopron hivatalosan is a Kékfrankos fővárosa cím büszke birtokosa.


Sopron a Hűség Városa

Az első világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte. A Soproniak többsége azonban nem nyugodott bele a döntésbe és kiharcolták a népszavazást Sopron és a környező nyolc község (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) hovatartozásáról.

A népszavazást 1921. december 14-én rendezték meg Sopronban, 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án a többi településen. Sopron és a környező települések lakossága magyar érzelmei ellenére akkor német nemzetiségű volt, többségük Magyarországra szavazott. A magyar országgyűlés 1922-ben a leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.

Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják A leghűségesebb városnak (Civitas fidelissima).

Sopron, a kékfrankos fővárosa

A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke. Eredete egészen a keltákig vezethető vissza. A 19. századtól a poncichterek, németajkú gazdák, messze földön híressé tették a Soproni bort. A borvidék legértékesebb területe a Fertő tó környéki hegyoldalakon, lankákon, napjainkban mintegy 1500 hektárnyi területet foglal magában. A Kisalföld és az Alpok találkozásánál fekvő dombokon a Fertő tó fényvisszaverő hatásának köszönhetően jóval több napfény éri a szőlőket, mint máshol, ráadásul biztosítja a hőszabályozást és a megfelelő páratartalmat a szőlők megfelelő beéréséhez.

A Napoleoni Franciaország és a Habsburg Birodalom között 1809. április 10-én kitört háború következményeként Sopron városát elfoglalták a francia sergek. A francia katonák kétféle pénzel rendelkeztek, egy fehér színű háborús pénzel, melyet a hadi kiadások fedezésére készítettett Napólaon, és egy kék színű pénzel, mely még a régi isőkből származott és értékesebb volt. A poncichterek a legjobb boraikat csak kék színű pénzért cserébe voltak hajlandóak kimérni, és fizetéskor csak annyit mondtak: kék frankot.

A hagyomány szerint erre erre a kiváló borra ragadt rá a név, kék frankos, melyet azóta is így emlegetnek Európa számos vidékén.

Sopron Főtere

Sopron Főtere a város leglátványosabb tere rengeteg látnivalóval. A barokk stílusú Fő tér és épületeinek felfedezése önmagában is megér egy látogatást. Itt minden épület műemlékvédelem alatt áll, elhelyezkedésük a 13. század óta változatlan.

A római korban itt volt az akkori Scarbantia fóruma (városközpont), valamint itt haladt keresztül a Borostyánkőút. A 2010-es felújítások során 4 méteres mélységben találtak rá egy részére. A Fő tér 1676-os nagy tűzvész után nyerte el mai képét.


Sopron látnivalók

Tűztorony

Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek volt a feladata figyelni a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezve a tűzfészek irányát.Tűztorony - SopronA Tűztorony a hűség jelképe. Az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és még nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozását. az esemény emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeret készült. A látogatók közel 200 csigalépcsőn keresztül, egy erkélykoszorúról, a toronyőrök egykori őrhelyéről gyönyörködhetnek Sopron csodálatos panorámájában.


Storno ház, Storno gyűjtemény

Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége a palotaszerű barokk sarokház, a Storno-ház. A XV. században a Haberleiter család tulajdona volt, akik 1482-1483 telén Mátyás királyt is vendégül látták, mikor Bécset ostromolta. A XVIII. században a ház a Festetics család birtokába került, ekkor nyerte el végleges formáját. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély, a Festetics címerrel díszített toszkán közrefogott kosáríves kapu és a pelikános kopogtató.Storno-ház - Sopron

A XV. században a házban működött Sopron első gyógyszertára, a Fekete Elefánt. Storno Ferenc több pusztulásra ítélt műértéket mentett meg, mellyel megteremtette a híres Storno-gyűjtemény alapjait. A régiségekkel és a családtagok alkotásaival berendezett enteriőrök képet adnak a XIX. század végének lakáskultúrájáról. A kiállítás darabjait értékes bútorok, fegyverek, porcelán és üvegmunkák képezik, amelyek a második emeleti szobákban tekinthetők meg, ahol 1875-1984-ig a család lakott.

Sopron, Fő tér 8.


Helytörténeti kiállítás – Sopron

A Storno ház első emeletén a helytörténeti kiállítás mutatja be Sopron és a vármegye új és legújabb kori történetét. A 1876 óta gyűjtött történelmi emlékek, dokumentumok Sopron és környéke gazdag történetét tárják a látogatók elé. Öt országgyűlést, két királynő és egy királykoronázást tartottak itt, melyek emlékét az első terem őrzi. A több iparág önálló céheinek kialakulását, fejlődését is bemutató kiállítást pisztolyok, szablyák, puskák és páncélöltözetek teszik látványosabbá.

Sopron, Fő tér 8.


Fabricius ház

A Sopron főterén álló ház tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. Az épület érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. Fabricius Endre (városbíró, polgármester) a ház névadója 1806-ban vette meg az épületet. A Fabricius ház három kiállításnak ad helyet. A pincében Scarbantiából, a római kori Sopronból, illetve a környékéről előkerült kőemlékek láthatók. Sírkövek, oltárkövek, szobrok, kőurnák, szarkofágok. Az épület hátsó traktusának két emeletén a – Háromezer év a borostyánkőút mentén – című régészeti kiállítás látható.Fabricius ház SopronA homlokzati szárny első és második emeletén a 17. és 18. századi polgári lakáskultúra változását korabeli tárgyakon és bútorművészeti remekeken lehet végigkövetni.

Sopron, Fő tér 6.


Taródi vár

Sopron egyik legkülönlegesebb látnivalója a Kolostor-erdő közelében lévő Taródi vár. Az épület a Felsőlővérek városnegyedben, a Nádor-magaslaton található. A középkorinak tűnő, 4300 négyzetméter alapterületű várat nagyrészt egyetlen ember, Taródi István saját kezűleg építette. A Taródi vár a középkori lovagvárak mintájára épült.Taródi vár - SopronEnnek köszönhetően az épületben egy középkori vár elemei találhatóak, mint a lakórész, lovagterem, borház, kút, csigalépcső, felvonóhíd, várfürdő, kút, tornyok, alagút. A várba egy 3 méter mély vizesárok felett, felvonóhídon lehet bejutni.

Az északi lakórészben található a vár nagyterme, melyekben 19. századi bútorok és régiséggyűjtemények, valamint a vár építéstörténetét bemutató tablók találhatók. A déli lakórész emeletén egy lakás lett kialakítva, az alsó szinten pedig egy szőlőprést helyeztek el. A várudvar közepén egy 3 méter átmérőjű és 15 méter mély ásott kút található.

A nagyobbik tornya 20 méter magas, a tornyokba csigalépcsőkön keresztül juthatunk fel. A kisebbik torony 16 méter magas, mindkét toronyban a csigalépcső a fiatoronyban van.

Taródi István még a húszas éveiben építette első várát fából. Elhatározta, hogy ha sikerül a Lővérekben telket vennie, akkor ott állítja fel újra. Ez 1951-ben meg is történt, és átköltöztette a favárat a mai vár helyére.

Cím: Sopron, Csalogány köz 36.


Károly kilátó – Sopron

A Romwalter Károly soproni nyomdászról elnevezett kilátó a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye. A Soproni parkerdő az ország első és egyben legfelszereltebb parkerdeje. A parkerdő fajtagazdagságát a három különböző növény, illetve állatföldrajzi tájegység találkozása adja, melynek központi része a Károly-magaslat, tetején a kilátóval. Az első faépítésű kilátótornyot Romwalter Károly, lelkes városszépítő, 1876-ban építtette saját költségén.Károly kilátó - SopronA kilátó az 1890-es évekre már meglehetősen rossz állapotba került, 1902-ben új fatornyot emeltek a helyére. Az 1930-as években sikerült pénzt előteremteni egy új kőkilátó építéséhez. Így épülhetett fel a Winkler Oszkár által tervezett ma is álló, 23 méter magas, 3 emeletes kilátótorony. A kilátó első emeletén színvonalas emlékkiállítás tekinthető meg, amely három európai ismertségű természetkutató – Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán – munkásságát, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeit mutatja be.

A kilátótorony két felső szintjéről egész Sopron belátható. Tiszta időben a Fertőn túl Pozsony, keletre a Ság, nyugati irányban pedig a Schneeberg is látható.

Sopron kilenc kilátója közül a legismertebb a város jelképévé vált Károly kilátó. A kilátó gyalogosan és autóval is megközelíthető. Belépődíj ellenében látogatható.

Cím: 9400 Sopron, Károly Magaslat


Patika Múzeum

A Patika Múzeum Sopron Fő terébe jócskán benyúló sárga színű épület. Ehhez az épülethez fűződik Magyarország első műemlékvédelmi intézkedése. A 16. században a városi tanács a tér megnövelése céljából le akarta bontani az épületet, II. Lajos király azonban megtagadta az engedély kiadását azzal az indokkal, hogy a bontás a tér harmonikus szépségét megbontaná.Patika Múzeum - SopronAz épületben a 17. század közepétől az egykori angyal patika működött, ettől kezdve gyógyszerész és orvos családok lakhelyéül szolgált. Az épület az 1850-es átalakításáig lábasház volt. A Gensel család a patika bővítését az árkádos homlokzat és a folyosórész elfalazásával oldotta meg.

Az épületben az 1966-67 beli helyreállítás után a Soproni Patikamúzeum kapott elhelyezést. A kiállítás egy régi gyógyszerkiadó helyiség, melynek munkaasztala, szekrényei és gyönyörű edényzete a 19. század elejéről származnak. A gyógyszerkészítés régi eszközei mellett a népi gyógymód, illetve a kuruzslás és a babona tárgyi emlékeit is kiállították. Többek között a szemmel verés ellen védő amulettek és a gyermekfrász ellen védő sapka.Patika múzeum - SopronA kiállítás értékes könyvanyaga a gyógyászat és orvostudomány tárgyköréből került ki. Az épületet a szomszédos Gambrinus-háztól keskeny köz választja el. A köztük levő rács alatt a Borostyánkő út egy szakasza látható.

Cím: Sopron, Fő tér. 6.


Nagyboldogasszony templom, Kecske templom – Sopron

Nagyboldogasszony templom, Kecske templom, Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom – Mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal.Nagyboldogasszony templom - SopronA Sopronban élő ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, népies nevén a Kecske templom a bencések temploma lett. Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere volt.

A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.

Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a káptalanteremhez, amely imahelyként szolgált, majd temetkezési, végül Lorettó-kápolna lett.


Pékmúzeum – Sopron

A Soproni pékmúzeum a pékmesterség legrégebbi épületében kapott helyet, melyre az épület homlokzatán elhelyezett perecet törő oroszlánok egykori kőcímere is utal.

A ház tulajdonosai 1686-1970-ig pékek voltak, az utolsó tulajdonos halála után a város a berendezések helyszínen történő megtartásával megnyitotta ezt a kiállítást 1972-ben. A ház első ismert pék tulajdonosa Joachim Hübner volt 1686-1699 között.Pékmúzeum - SopronA pékház jobb oldali szárnyában helyezkedik el maga a pékség. A tüzelőhelyiségben a hatalmas kemence látható, a sütőszobában dagasztóteknő, kelesztőládák, szakajtók állnak készen a szinte azonnali munkavégzésre. A hajdani lisztraktárat a 19. század végén cukrászműhellyé alakították át.

Az utcai szoba volt a kenyérbolt, ezt később kettéosztva cukrászdát alakítottak ki, melynek berendezései szintén eredetiek.

Cím: Sopron, Bécsi út. 5.


Erdészeti Múzeum

Az Erdészeti Múzeum épülete a Fő tér közvetlen közelében található, az egykor volt Esterházy palota. A ház tulajdonosai 1379-től kezdve ismertek, magas rangú, jelentős személyiségek voltak. Az épületen az utolsó jelentősebb átalakítás a 18. század második felére tehető, amikor a szomszédos épületet is megvásárolta az Esterházy család. Ekkor egyesítették a két palota homlokzatát is.Erdészeti Múzeum - SopronA gyűjtemény részét képezi több olyan érdekesség, amely mindenki számára tartogat újdonságot. Több millió éves megkövesedett fák darabjai, 1656-os térkép, 1800-as végéről származó iratok, nagyméretű terepasztalok, fából készült múlt századi háztartási és használati eszközök, gépmodellek, makettek és még számos más csodálni való. Az állandó kiállítás mellett különféle időszakos tárlatok várják az érdeklődőket.

A Soproni népszavazás eredményét az antanthatalmak kiküldött képviselői itt állapították meg, mely véglegesen eldöntötte Sopron Magyarországhoz való tartozását.

Cím: Sopron, Templom u. 4.


Fertő tó

A Fertő tó Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található. Közép-Európa harmadik, Magyarország második legnagyobb állóvize. Sopron környékének első számú természeti látnivalója. A Fertőt tó vize sekély, ezért nyáron hamar felmelegszik. Keleti partján 45 darab kisebb, sós vizű tó is található, melyek évszaktól függően kiszáradnak, vagy akár 70 centiméter mélyek is lehetnek.Fertő tóA Fertő tó Magyarországi oldalán egyedül Fertőrákoson van kiépített strand. A Fertő Tavi Vízitelepen alakították ki a füvesített strandot, azonban a part és a tómeder is kavicsos.

A tó nagyobb része Ausztriához, a többi része (nagyjából egynegyede) pedig Magyarországhoz tartozik.